Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

3,5 milliós nyugdíj-kiegészítést jelent, ha erre az apróságra odafigyelsz

  • 2015-12-14
  • szerző: bankmonitor

Az önkéntes nyugdíjpénztárak egyszerűségüknek és alacsony költségszintjüknek köszönhetően az egyik legkedveltebb nyugdíjcélú megtakarítások közé tartoznak. Az alacsony költségek mellett sem mindegy azonban, hogyan választasz pénztárat: egy jó döntéssel akár 3,5 millió forintot nyerhetsz. Hogy mit is kell figyelembe venni, hogy ez sikerüljön, kiderül az alábbiakból!

Itt az év vége, a megtakarítóknak nagyon megéri most résen lenni, hiszen akár mintegy 300 ezer forintnyi állami támogatást tudnak elérni, ennek nagy részét adóvisszatérítés formájában. Hogy pontosan hogyan állnak ezek össze, azokat a Bankmonitor egy korábbi cikkében szedte össze (Most légy résen: közel 300 ezres állami támogatásra csaphatsz le év végén).

Most annak jártunk utána, hogy a nyugdíjcélú megtakarítások egyik legkézenfekvőbb eszközét jelentő önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) között milyen különbségek vannak. Ezek bárki számára egyszerű, szakértelmet nem igénylő megtakarítások, amelyek ráadásul még alacsony költségekkel is működnek. Ezek közül sem mindegy azonban, melyiket választod. Jelenleg közel 50 önkéntes nyugdíjpénztár működik hazánkban, és ha rosszul döntesz, akár 3,5 millió forintod bánhatja.

Mennyit tesznek ki a költségek?

Bár ez manapság nem egy megszokott jelenség, de az utóbbi tíz évben az önkéntes nyugdíjpénztárak által felszámolt díjterhelés évről évre csökkent. Míg 2005-ben a teljes díjterhelés még a kezelt vagyon (és a vagyonkezelési, illetve letétkezelési díj) 1,24%-át tette ki, 2013-ra ez közel kétharmadára, 0,85%-ra esett vissza. Ezt leegyszerűsítve úgy kell értelmezni, hogy a számlánkon tartott vagyonnak éves szinten és átlagosan ekkora részét emésztik fel a költségek.

Kíváncsi vagy, mennyit kell félretenned, hogy anyagi biztonságot teremts magadnak idős korodra? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatod!

Nyugdíj kalkulátor

Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.

A nyugdíjig hátralévő évek
-


Teljes felvehető összeg
-
állami támogatás és hozama
-
összes befizetés
-
befizetés hozama
-
összes költség
-




Havi plusz kifizetés nyugdíjas korban
-
Mennyivel növeli ez a nyugdíjadat?
-

  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérj ingyenes tájékoztatást!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.
<< Vissza

Ez a díjterhelés magában foglalja a nyugdíjpénztárak fenntartásához szükséges működési költségeket, illetve a pénztárak befektetetéseivel járó kiadásokat is.

Az átlagos értékekből azonban nem látszik egy igen fontos tényező: az egyes szolgáltatók díjterhelései között óriási eltérések vannak. Az MNB jelenlegi statisztikája szerint a legolcsóbb és a legdrágább önkéntes nyugdíjpénztár díjterhelése között tízszeres a különbség.

A legolcsóbb ÖNYP a Lilly Nyugdíjpénztár volt, ami mindössze 0,16%-os díjterheléssel működött, a legdrágább pedig az OFFICIUM Országos Nyugdíjpénztár volt 1,63%-ossal. (Ez utóbbi pénztár az MNB statisztika készítése óta végelszámolás alá került.) 

Az átlag alatti díjak jellemzően a pénzügyi háttérintézménnyel (például bankok) nem rendelkező, illetve a munkáltatói hátterű nyugdíjpénztárak esetén fordulnak elő. Ezzel pedig egy újabb fontos kérdéshez érkeztünk. Ha az alacsony díjterhelés miatt döntesz egy pénzügyi háttérintézmény nélkül üzemelő pénztár mellett, akkor valójában a biztonság egy részéről mondasz le a díjkülönbözetért cserébe.

Gondoljunk csak a Honvéd Egészségpénztár, illetve a PRO V1TA példájára, amelyek ebben a cipőben jártak, és a Buda-Cash-hez köthető bankoknál tartották a megtakarításokat. A pénztárakra nem vonatkozik az OBA garanciája, így a botrány kitörése után ezek kártalanítására sem számíthattak.

Csalás persze mindenhol előfordulhat, de ha egy nagy pénzügyi szereplőnél történik ilyen, akkor az presztízs/hírnév szempontból nem engedheti meg magának, hogy a saját pénzéből ne kártalanítsa az ügyfeleket. Ez történt például a Kulcsár-féle K&H-s brókerbotrány esetén is: az ügyfeleket az utolsó fillérig kárrendezte a K&H és a tulajdonosa.

A legkisebb különbségek is rengeteget számítanak!

A legdrágább és legolcsóbb pénztárak éves díjterhelése közötti 1,5%pont körüli különbség igen alacsonynak tűnhet. Egy nyugdíjcélú megtakarítás azonban gyakran több évtizedre szól, ez alatt ezek az aprónak tűnő különbségei akár több millió forintos eltérésekig duzzadhatnak.

Vegyünk például három 30 éves megtakarítót, akik havi 10 ezer forintot tesznek önkéntes nyugdíjpénztárakba. Az első megatakarítása a legalacsonyabb (0,16%) díjterhelést felszámoló nyugdíjpénztárban, a másodiké az átlagosban (0,85%), a harmadiké pedig a legdrágább pénztárban (1,63%) gyűlik.

Tegyük fel, hogy mindhárom pénztár azonos, 5%-os átlagos éves (nominális) hozamot ér el a megtakarítási időtáv alatt. A megtakarítások az alábbiak szerint alakulnak.

Jól látható, hogy az első évek során a megtakarítások hasonlóképpen alakulnak. Ahogy viszont egyre több idő telik el, a díjterhelések különbségének hatására egyre inkább eltérnek a megtakarítások. A nyugdíjkorhatár elérésével a legalacsonyabb díjterhelésű megoldást választó megtakarító közel 3,5 millió forinttal lesz gazdagabb, mint az, aki a legdrágább mellett döntött.

A Bankmonitor szerint összességében keresni kell a lehető legolcsóbb pénztárakat, mert a hosszú évek során a kis költségbeli különbségek is nagyon nagyra tudnak duzzadni. Nem érdemes ugyanakkor csak a költségek alapján dönteni, érdemes keresni a nagy, tőkeerős, megbízható szereplőket. Az alábbi táblázatban kiválogattuk azoknak a pénztáraknak a költségeit, akik 100 milliárd forintnál nagyobb vagyont kezelnek.

Milyen költségek jelentkeznek az önkéntes nyugdíjpénztáraknál?

A megfelelő megtakarítás kiválasztásához érdemes áttekinteni, milyen költségeket is számolnak fel a pénztárak. A megtakarítók által befizetett havi összegek különböző zsebekbe vándorolnak:

  • fedezeti tartalék,
  • működési tartalék,
  • likviditási tartalék.

A fedezeti tartalékban találjuk a megtakarítók saját befektetéseit, másik két zsebben a pénztár működését, és annak zavartalanságát biztosító pénzek kerülnek (ezek tehát a költségek számunkra). A befizetések szétosztása a fedezeti, a működési, illetve a likviditási alapba sávosan történik. Ennek eredményeképpen minél magasabb az éves befizetés, annak annál magasabb hányada kerül a fedezeti alapba (vagyis annál alacsonyabb a költséghányad).

A fedezeti tartalékban gyülekező pénzből vonják le a befektetési tevékenység költségeit is (vagyonkezelési és letétkezelési díj). A fentieken kívül belépési költséggel is számolni kell, ami a legnagyobb önkéntes nyugdíjpénztárak esetén 2-4 ezer forint egyszeri befizetését jelenti.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket