Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

5 tévhit, amit a befektetésekkel kapcsolatban el kell felejtened

  • 2016-02-16
  • szerző: bankmonitor

Mára egyértelmű: 2016 elején véget ért a 2009-ben kezdődött tőzsdei szárnyalás. Ezt sokan már látják is a befektetési alapjaik árfolyamán. Ilyen időkben még inkább oda kell figyelni, mibe fektetsz, hiszen könnyebb nagy veszteségeket összeszedni, mint olyankor, amikor szinte mindennek emelkedik az árfolyama. Az alábbiakban összeszedtük az öt legelterjedtebb befektetési tévhitet, ami a későbbiekben komoly bajokat okozhat, ha nem vagy elég óvatos.

Ha te is befektetési alapokba fektetted megtakarított pénzedet, nagy eséllyel nem értél el ragyogó eredményekkel az elmúlt hónapokban. Végét ért az elmúlt években látott (szinte) töretlen áremelkedés, egy nagyobb árfolyam ingadozásokkal teli időszak vette kezdetét.

Ilyen időkben nem elég, hogy a szokásosnál is nehezebb magasabb hozamokat elérni, a befektetési döntéseknél elkövetett hibák is sokkal súlyosabb következményekkel járhatnak. Hiszen kis túlzással, az elmúlt évek során bármibe fektettél, az szép hozamokat termelt, a jövőben viszont szinte biztos, hogy nem így lesz.

Az alábbiakban a PragCap segítségével áttekintjük ezért a legelterjedtebb befektetési mítoszokat, amiket el kell kerülnöd. Ennek köszönhetően pedig jó eséllyel jobban el tudsz majd navigálni a befektetések világának közeljövőben várható viharosabb vizein is.

1. Meg tudom jósolni a jövőt

Nils Bohr Nobel-díjas fizikus mondta egyszer: „Az előrejelzés nagyon nehéz, főleg, ha a jövőre vonatkozik.” Ez az alapszabály az élet minden területén érvényes, így óriási hibát követsz el, ha a befektetési döntéseidnél figyelmen kívül hagyod.

A jövőt még a rövid- és középtávon is annyi tényező befolyásolja, hogy emberi aggyal képtelenség mindet számba venni.  Nem is beszélve az esetlegesen előre nem látható események bekövetkezéséről.

Nem hiába mondta a híres amerikai pénzügyi szakember, William Bernstein: „Kétféle befektető van: az, amelyik nem tudja, merre tartanak a piacok, illetve az, amelyik nem tudja, hogy nem tudja, merre tartanak a piacok.”

Nem szabad tehát olyan befektetési stratégiába belevágni, ami a jövő pontos megjóslását teszi szükségessé.

2. Tudom, mikor kell be- és kiszállni

Az előző mítoszhoz kapcsolódik egy másik, igen elterjedt tévhit. Sokan azt hiszik, meg tudják mondani, mikor kell ki-, illetve beszállni egy-egy befektetésbe, vagyis, hogy mikor kell venni, illetve eladni egyes értékpapírokat (leginkább részvényeket).

Az alapelv ugyanis, hogy olcsón kell venni és drágán kell eladni. Ha valaki képes lenne ráérezni a piac időzítésére, az azt jelentené, hogy eső árfolyam esetén képes lenne a legalacsonyabb áron venni, majd az emelkedés utolsó, legmagasabb árán eladni.

Jobb azonban tisztázni, hogy erre senki nem képes. Pont az előző pontban elmondottak miatt: a jövőt senki nem látja előre. Természetesen nincs kizárva, hogy ez valakinek sikerül, de akkor azért leginkább a véletlen, és nem a megtakarító tudása lesz a felelős.

Hogy mi támasztja ez alá? Vegyük például a világ egyik legnagyobb közgazdásza, John Maynard Keynes esetét, aki csak akkor vált sikeres befektetővé, amikor letett arról, hogy eltalálhatja a piac időzítését. De említhetjük Warren Buffett, a világ egyik leggazdagabb és legsikeresebb befektetőjének példáját is, aki még csak kísérletet sem tett erre.

Próbálj meg inkább olyan befektetési célpontot találni, amiben akkora felértékelődési lehetőség van, hogy a legjobb be-, és kiszállási pont megtalálása nélkül is szép hozamra tehetsz szert. Ugyancsak jól járhatsz, ha profi szakemberekre bízod ezt a döntést, és befektetési alapot vásárolsz, ahol nem neked kell az egyes mögöttes befektetések kezelésével foglalkoznod.

Ha befektetési alapot szeretnél venni, próbáld ki alábbi kalkulátorunkat, amivel könnyen megtalálhatod a leginkább hozzád illőt.

3. Hosszú időn keresztül felül tudom teljesíteni a piacot

Sokan hiszik azt, hogy azért, mert egy-egy időszakban sikerült jobban teljesíteniük, mint a piacoknak, ez a képességük életük végig ki fog tartani. A valóságban azonban, éppen a piaci folyamatok összetettségének és megjósolhatatlanságának következtében, erre igen kicsi az esély.

Erre a problémára kétféle megoldás is van. Az egyik, hogy megelégszel egy a piac hozamát nyújtó ún. passzívan kezelt alappal. Ebben az esetben kicsit az esélye, hogy a piacénál lényegesen alacsonyabb hozamod legyen, de természetesen annál magasabb sem lesz.  

A másik megoldás, hogy te válogatod össze a megtakarításod szereplőit. Ebben az esetben azonban nagy hangsúlyt kell fektetni a diverzifikációra. Az egyes elemeket úgy kell összeválogatni, hogy azok árfolyamai többé-kevésbé ellentétesen mozogjanak. Ekkor, ha valamelyik elem árfolyama esni kezdene, lesz olyan, ami ezt ellensúlyozni tudja.

Természetesen az elérhető hozamok ebben az esetben is alacsonyabbak lesznek, ezért cserébe viszont a potenciális veszteség mértéke is visszaesik.

4. „Én ügyesebb vagyok!”

Még úgy is elkövethetsz óriási hibát, hogy a fenti mítoszokkal tisztában vagy. A megtakarítók jó része ugyanis tisztában van ezekkel a szabályokkal, azonban úgy gondolja, hogy rá nem vonatkoznak, ő képes kijátszani ezeket a veszélyeket.

Ha te is így gondolkozol, hidd el, hogy nincs igazad! Világszerte a legjobb iskolákat végzett, legtapasztaltabb befektetőknek sem sikerül az ilyesmi. Éppen ezért nem éri meg kockázatni.

A legjobb, amit tehetsz, hogy hasonló döntések előtt kikéred a szakemberek véleményét. Ők a legtöbb esetben a fentiek maximális szem előtt tartása mellett tudnak tanácsot adni konkrét befektetésekre is. (Természetesen a siker még így sem lesz garantált.)

5. A díjak nem számítanak

Végül, de nem utolsó sorban: a magyar megtakarítók egyik népbetegsége, hogy befektetési döntéseiket egyedül a múltbeli hozamokra alapozzák. A befektetési alapoknál azonban, nem elég, hogy a múltbeli hozamok semmi garanciát nem jelentenek a jövőre nézve, az esetleges díjterhelésekről sem mondanak semmit.

Pedig a folyóköltségek alaposan megnyirbálhatják egy-egy befektetés teljesítményét. Ezeket nem közvetlenül fizetik be a megtakarítók, hanem minden évben a befektetési alap hozamából vonják le. Ha tehát egy alap befektetései 5%-t teljesítettek, de folyó költségei 2,8%-ot tettek ki, akkor a megtakarítók csak a fennmaradó 2,2%-ot kapták meg. (A befektetési alapok hozamainál csak ez utóbbi értéket szokták feltüntetni.)

Ez esetben jobban járt az, aki olyan alapot vett, aminek a befektetései mindössze 3%-ot hoztak, de a folyó költségek 0,5%-ot tettek ki, hiszen így 2,5% hozam jutott volna neki. (Megjegyezzük azért, hogy azonos kategóriába eső alapoknál nem szokott ekkora eltérés lenni a költségszintekben.)

A díjak tehát igenis számítanak, főleg olyan időkben, amikor az alacsony kamatkörnyezet, és a piacok zaklatottsága miatt minden apró többlethozamért keményen meg kell dolgozni. A folyóköltségeket könnyen megtalálod: minden alaphoz tartozik egy „Kiemelt Befektetői Információk” című rövid leírás (más néven KIID), amiben feketén-fehéren feltüntetik a folyó költségek nagyságát.

Szerinted vannak más elterjedt tévhitek is? Ha úgy gondolod, további mítoszok veszélyeztetik a megtakarítókat, írd meg kommentben, hogy mások is elkerülhessék a nagyobb veszteségeket!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket