Használt lakás vásárlása esetén kis eséllyel költözünk be az új otthonba anélkül, hogy ne költenénk a felújítására. Pár százezer forinttól milliós nagyságrendig is elmehet az elvégzendő munkálatok költsége attól függően, mit kell kicserélni, újra burkolni, kifesteni. Ha a vásárláshoz és a felújításhoz is hitelre van szükséged, mutatjuk a legegyszerűbb megoldást, amellyel időt, pénzt és fáradtságot is spórolhatsz!
Aki használt lakást vásárol, annak szinte biztosan a zsebébe kell még nyúlnia a vételár és az illeték kifizetése után is. Minimum egy festéssel kezdődik az új otthon csinosítása, persze a beköltözéshez szükséges komfortérzet eléréséhez szükséges lehet a fürdőszoba felújítása, itt-ott a burkolatok, esetleg nyílászárók cseréje, és a felsorolást hosszasan lehetne még folytatni.
A lakás megvásárlásához kizárólag annyi lakáshitelt ad a bank, amennyi az önerőn felül a vételár kifizetéséhez szükséges. Ebből következik, hogy ha a felújítást is hitelből szeretnénk megfinanszírozni, akkor az egy külön procedúra, amely adott esetben plusz költséggel is jár. A felújítási hitelek szintén lakáscélúak, azaz ugyanolyan kondíciókkal érhetőek el, mint a lakásvásárlási konstrukciók, de nem feltétlen éri meg két hitelben gondolkodni.
Egyszerűsíthetjük az életünket, amennyiben a lakásvásárláshoz több hitelt kérünk, az önerő egy részét pedig megtartjuk a felújításra
Tételezzük fel, hogy egy 10 millió forintos ingatlan megvásárlásához 5 millió Ft önerővel rendelkezünk. A vásárlást követően még 3 millió forintot szeretnénk a felújítására költeni, így összesen 8 millió forint lakáshitelre van szükségünk.
A kalkulátorral megnézheted az aktuális banki ajánlatokat:
A legegyszerűbb, ha az ingatlan megvásárlásához 5 millió Ft lakásvásárlási hitel helyett a maximális, 8 millió Ft-ot vesszük fel, amely az ingatlan piaci értékének a 80%-a (természetesen feltételezzük, hogy jövedelmi oldalról is megfelelünk). Így az önerőből 3 millió Ft megmarad, amelyet a felújításra költhetünk.
Ezzel a lépéssel időt, pénzt, és fáradtságot is spóroltunk
1.Ha először a lakásvásárlásra, majd a felújításra vesz fel valaki lakáshitelt, akkor a felújításra szánt pénzösszeg csak akkor érkezik meg a számlájára, ha a lakás már a nevén van, és felújítási hitelkérelmét is elbírálta a bank. Ennél kényelmesebb és gyorsabb, ha a megmaradt önerőt a saját tempónkban tudjuk elkölteni, és nem kell a bankra várni.
2.Bár a két hitel felvételekor bizonyos költségeket meg lehet spórolni (pl. csak egyszer kell felértékelni az ingatlant), más díjak duplán jelennek meg. A második, felújítási hitelhez ismét szükséges tulajdoni lap, illetve a különálló hitelszerződések miatt két közjegyzői díjat kell fizetni. Ezek nem merülnek fel, amennyiben csak a lakásvásárláshoz kérünk hitelt (bár a lakásvásárlási hitel közjegyzői díja a magasabb hitelösszeg miatt valamivel magasabb lesz). Ezen kívül a dupla hitelkérelem miatti plusz adminisztrációtól is megkímélhetjük magunkat.
3.A felújítási hitelekhez a bankok költségvetést is bekérhetnek, és arra is van példa, hogy szakaszosan folyósítanak (a munkálatok előrehaladtával párhuzamosan utalják a pénzt). Ezt szintén el lehet kerülni, amennyiben a felújítást a megmaradt önerőből kivitelezzük.
Fontos, hogy összesen maximum akkora hitelösszegben gondolkodhatunk, amennyit a jövedelmünk elbír. Akár egy, akár két hitelt veszünk fel, maximum a fedezetül felajánlott ingatlan 80%-a lehet a teljes kölcsönösszeg, emellett pedig megfelelő jövedelmet is igazolni kell.
Amennyiben nem fér bele annyi hitel az elképzelésbe, amennyivel elegendő önerő maradna az elképzelt felújításra, úgy lakás-takarékpénztári megtakarításban érdemes gyűjteni az erre szánt pénzt.
