Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

A lakosság kedvencei simán lekörözik a mezőnyt

  • 2016-08-05
  • szerző: bankmonitor.hu

Kivételes helyzetben vagyunk mi magyarok, mert a régióban egyedül nálunk lehet ilyen jó feltételekkel lakossági állampapírt vásárolni. Az államadósságon belül 18% a részesedése az állampapíroknak, amivel toronymagasan vezetjük a rangsort. A szlovákok kiesnek a mezőnyből, a csehek éppen most akarnak életet lehelni a piacba, míg a lengyelek megakadtak egy szinten.

Sikertörténet itthon a lakossági állampapír

A Visegrádi 4-ek közül egyedül hazánkban tudtak a lakossági állampapírok nagyobb részesedést kihasítani maguknak. Többek között hozzájárult a felfutáshoz az állampapírok nagyon vonzó árazása a rivális termékekkel szemben, az aktív marketing-kampány és az is, hogy a bankoknak az utóbbi években nem volt szükségük igazán nagyobb forint betétállományra, mert a hitelezés is nyomott szinteken tartózkodott.

Márpedig a magyar lakosság igazán azok iránt a termékek iránt volt fogékony, amelyekkel a nagy biztonság mellett a betéteknél magasabb hozamot kaphatott. A júniusi statisztikák szerint a közel 18 százalék volt az államadósságon belül a részaránya a célzott állampapíroknak, ami messze a legmagasabb a régióban.

regiosallampapir160804

El kell ismerni, hogy nagy az előnye az állampapíroknak. Egyéves lejárattal egy lekötött betét jellemzően 0,7 százalék alatti kamatot ígér, egyedül a BNP Paribas akciós betétje tud 2,2 százalékot fizetni. Ellenben a kamatozó kincstárjegy és a kincstári takarékjegy plusz 2,25 százalékos kamatot ad 12 hónap után. Az említett különbség bőven elegendő ahhoz, hogy a betéteket egyre többen cseréljék le állampapírra.

ÁllamPAPÍr kalkulátor

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


Éves hozam

Futamidő

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

A csehek megpróbálták, de újratervezésre volt szükség

A kinti államkincstár 2011-ben kezdte meg a kifejezetten lakosságot célzó állampapírok kibocsátását. Az első év nagyon jól sikerült, mert a 10 milliárd koronás várakozás helyett 20 milliárd korona értékben adtak el a papírokból. A 2012-2013-as csúcsokat (40-45 milliárdos értékesítés) követően azonban visszaesett az emberek érdeklődése. A 2014-es év gyászosra sikerült, amikor is mindössze 2 milliárd jött össze.

Azzal próbálták felfuttatni ezt követően a projektet, hogy az értékesítést az elektronikus csatornára terelik, mert túl drágának tartották az értékesítést a termék sikerességéhez képest. Egyelőre ez sem hozta meg az áttörést. Sőt 2015-ben és 2016-ban mindössze azért jöttek csak ki új kibocsátással, hogy a már meglévő lakossági ügyfelek újra befektethessék a megkapott összegeiket. Ez viszont egyben azt is jelenti, hogy a lejáró papírok helyett új már nem vásárolható, fokozatosan fogy az állomány. 2015 végén a bruttó államadósságon belül 4%-os részesedése volt a lakossági állampapíroknak.

A lengyeleknél alig volt érdeklődés, de kitartanak

A jó barátainknál már a 2000-es években is összefuthatott az ember a rá szabott állampapírokkal, ennek ellenére itt sem tudott nagyobb felfutást felmutatni a termék. Pedig a kibocsátásoknál próbáltak az emberek kedvében járni, gyakorlatilag 10 éves futamidőn belül bárki megtalálhatta a számítását. A statisztikák szerint 2015-ben 3,2 milliárd zloty értékben adtak el papírokat, míg a 2005 és 2008-as csúcs ennek a kétszerese volt. A legnépszerűbbek a 2 éven belüli lakossági állampapírok voltak, ez vitte el az eladások 78%-át.

A lengyel központi adósságon belül elhanyagolható részarányt töltenek be a célzott lakossági kötvények, a friss adatok szerint mindösszesen 1,2%-os volt a részesedésük. Jóllehet az árazásban a piac fölé ígérnek, míg 1,7% körül volt a két éves hozam, addig ugyanez a lakosságnak 2%-ért ment el. Külön nevesítve nincs az államkincstárnál, hogy nagyon fókuszban lennének ezek a papírok, ami előre jelzi, hogy nem is várható nagyobb felfutás.

A szlovákoknál síri csend honol

Az egyedüli kakukktojást a bemutatott országok között a szlovákok jelentették, ugyanis náluk 2009 január elseje óta az euró lett a hivatalos fizetőeszköz. Ennek jótékony hatása az, hogy a régiós országokhoz képest jóval szélesebb befektetői bázis és kedvezőbb feltételek mellett tudják az adósságukat megújítani, vagyis nincsenek rászorulva arra, hogy esetleg alternatívákat keressenek.

Más szempontból is kitűnnek a többi ország közül, például itt a legnagyobb a lakosság megtakarításain belül a készpénz és a betét aránya (60%). Az eurózónában gyakorlatilag semmi hozamot nem kapunk a betétünkért cserébe, és egy rövid távú állampapírral sem mennének sokkal többre az emberek. Elég meglepőnek hangzik, de ha 10 éves szlovák kötvényt akarok venni, akkor csak a tőkémet őrizhetem meg, hozamot nem várhatok érte. Ilyen megvilágításban már érthető, hogy a lakosság teljes részesedése a bárki által vásárolható állampapírokból csak 0,1%.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket