Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

A magyar gazdagok tévedése Svájcban

  • 2015-04-15
  • szerző: bankmonitor

Makulátlan megjelenés, német, vagy angol akcentussal keveredő magyar nyelv, 10 ezer eurós karóra, a pénzügyi szolgáltatás exkluzivitásának tökéletes impresszióját nyújtó zürichi szakember… Így kezdődik a leggazdagabb magyarok pénzügyi kalandtúrája Svájcban. De mégis hogyan végződik? Tanulságok egy valós történetből…

Éva nemrégiben azzal kereste meg a Bankmonitor.hu-t, hogy szeretne véleményt kérni: tényleg zseniálisan kezelik-e jelentős pénzügyi megtakarításait Svájcban. Megnéztük a szerződését, áttekintettük a portfólió kimutatását és a meglepetések csak jöttek és jöttek… (Már most szeretnénk leszögezni, hogy a pénz nem tűnt el, a problémák másból adódtak)

Honnan indulunk?

Éva nem szereti a jelentős pénzügyi kockázatot, célként csupán annyit fogalmazott meg, hogy szeretne éves szinten egy „mérsékelt 2-4%-os infláció feletti növekedést euróban”.

Mit és hogyan ad a pénzügyi mágus?

A szolgáltatás maga: pénzügyi szakértőnk egy kisebb tanácsadó céget működtet. A pénz biztonságát az garantálja, hogy az egyik legnagyobb svájci banknál van elhelyezve, ahol a számla felett rendelkezési jogot kap a tanácsadó is. A pénz kezelése az előre lefektetett elvek alapján a tanácsadó döntéseinek megfelelően különböző befektetések megvásárlásán (eladásán) keresztül valósul meg.

Hol kezdődnek a problémák?

1., A befektetési cél nem megvalósítható!
A pénzügyekben jártasak feltehetően már kiszúrták, hogy mérsékelt kockázattal a jelenleg elérhető hozamok mellett nem lehet 2-4% feletti éves euró hozamot elérni. A német 10 éves (!) államkötvény hozama 0,16%, ugyanez francia és olasz kötvények esetében 0,43%, illetve 1,28%. Nagyon mellesleg említjük csak meg, hogy a svájci 10 éves államkötvény hozama -0,15% (vegyük észre az aprócska mínuszjelet!)

A vagyonkezelés díja 1% éves szinten.

Adjuk tehát össze, hogy hol is tartunk: indulunk -1%-ról (költség) és 0,2-1,2% hozam érhető el államkötvényben:
 Ez összesen -0,8%-tól +0,2%-ig terjedő hozam. 

Fontos kiemelnünk, hogy egyébként a 10 éves államkötvény nem tartozik a kockázatmentes befektetések közé. A pénz biztonságát tekintve mindenképpen biztonságot jelent egy 10 éves német államkötvény, de kamatkockázata igen jelentős: 1%pont kamatemelkedés 8-9% veszteséget okozhat a befektetőnek…

Alapvető elvárás lett volna egy korrekt vagyonkezelőtől/pénzügyi tanácsadótól hogy jelezi Évának a hozamcél megfogalmazásánál, hogy ez nem fog menni:

  • vagy magasabb kockázatot kell vállalni
  • vagy beérjük 0%-os hozammal

2., Egy megdöbbentő portfólió

Makulátlan svájci szolgáltatónknak nem volt bátorsága bevallani, hogy nem működőképes Éva elvárása. Ehelyett szép csendben sokkal nagyobb kockázatot vállalt fel a befektetéseknél. De megtehette ezt? Elolvastuk a szolgáltatói szerződést és igen mókás dolgokat találtunk: egészen konkrétan be volt jelölve, hogy az ügyfél konzervatív portfóliót szeretne, ugyanakkor a szerződés egyetlen pontja sem definiálta ennek jelentését. Így következhetett be, hogy a befektetési portfólió 48%-a kockázatos (részvény típusú magas kockázat) elemekből állt. 48%-nyi kockázat még a világ kockázathoz szokott felén sem tekinthető konzervatív portfóliónak!

3., Hibás befektetések

A portfólió a casht (euró) leszámítva 5 különböző elemet tartalmazott: ezek közül volt befektetési alap, strukturált kötvény és certifikát.
Akkor kaptunk sokkot, amikor az értékpapírok nemzetközi azonosítására szolgáló ISIN jel alapján utána szerettünk volna nézni annak, hogy az egyes befektetések konkrétan mit képviselnek:

  • egy befektetésre vonatkozóan nem található még a Bloombergen sem (a legnagyobb befektetői információs rendszer) elérhető adat, információ. Igazán kíváncsiak lennénk, hogy mi lehet ez?
  • további két befektetés vonatkozásában minimális információ elérhető, de aktuális árat, árfolyamot nem lehet felkutatni. Ebből közvetlen adódik, hogy a befektetések árazása abszolút nem transzparens, hogyan lehetünk biztosak abban, hogy a kimutatott hozam valós?
  • a portfólióhoz az elmúlt fél évben nem nyúltak hozzá…
  • a befektetések között van olyan elem, ami 44%-os negatív hozamot tartalmaz. Durva szakmai hiba, hogy hagyja a vagyon kezelője eltűnni a befektetés értékét, nem alkalmaz kockázatkezelést és nem zárja le egy adott veszteségszintnél a befektetést
  • az egyik befektetés a látványosan negatív trendben lévő olajszektorhoz kapcsolódik (-15%)… bár itt még türelmesek lehetünk, messze van a -44%…

4., Non plus ultra: vegyünk fel egy kis hitelt, mert olcsó

És valóban: ha a svájci betéti kamat negatív, akkor a hitel sem lesz túl drága. 1,2%-os kamaton kinek nem éri meg egy kis hitellel felturbózni a portfólióját. Mégis miért hatalmas baklövés ez? Az 1,2%-os kamatra rájön az 1%-os vagyonkezelési díj, így
 rögtön -2,2%-ból indul a hozamunk 
miközben a kockázatmentes befektetés még minidig csak 0% körüli hozamot ad…

Ha pedig azt nézzük, hogy a portfólió értékét sikerült megduplázni a hitellel (azaz annyi hitelt vett fel Éva, amennyi befektetése eredetileg volt) és ezen duplázás után 48% a kockázatos elemek aránya, akkor azt látjuk, hogy az eredetileg befektethető összeg szinte teljes egészében kockázatos befektetést kapott egy konzervatív portfólióban!
Az már csak hab a tortán, hogy a hitelösszeg fele (!) euró készpénzben áll rendelkezésre, nincs befektetve. A hitelösszeg másik felén tehát 4,4% hozamot kell kitermelni, hogy legalább nullában kijöjjön a hitelfelvételünk.

5., Apró-cseprő hiányosságok

Fentieket követően már nem igazán meglepő, hogy a portfólió kimutatás a szolgáltató által levont vagyonkezelési díjat nem nevesíti külön. Az egyes portfólió elemek hozama és a portfólió teljes hozama között érzékelünk egy kisebb feszültséget… tekintettel arra, hogy a portfólió kimutatás által ábrázolt hozam időtávjának kezdete és az egyes befektetések portfólióba kerülési időpontja eltér, így ezt kívülről objektíven nem is tudjuk ellenőrizni a meglévő információk alapján. Csak annyit látunk, hogy a jelenlegi befektetések teljesítménye nagyon rossz (ötből három befektetés 10-44% közötti mínuszban), így vélhetően a közvetlen megelőző befektetések hozama jó lehetett…

Tanulságok

1., A svájci csoki is lehet néha keserű, sőt esetenként savanyú… A pénzügyi sikerhez önmagában nem elég, hogy valakinek zürichi irodája van… Természetesen ezzel nem kívánjuk azt állítani, hogy Svájcban ne lenne nagyon magas szintű pénzügyi szolgáltatói tudás. Ez egészen biztosan létezik, a hiba ott kezdődik, ha feltételezzük, hogy valami jó, csak azért, mert svájci.

2., Ha valaki nem hajlandó őszintén beszélni a reálisan elérhető hozamról, akkor attól a pénzügyi szolgáltatótól ne várjunk semmi jót. Évával is közölni kellett volna, hogy az általa várt hozam nem megvalósítható.

3., Ugyan nézzük már meg a portfólió kimutatásunkat és próbáljuk meg értelmezni mi áll rajta… Ehhez nem szükséges közgazdász diploma… Ha nem értjük és kérdésünkre nem tudja a szolgáltató elmagyarázni, hogy mégis mibe fektettünk, akkor ott valami nem stimmel…

 Egy gazdag magyar elhagyja Svájcot és hazahozza a pénzét. Sokba került a kalandtúra… A következő nagy feladat az lesz, hogy a magyar szolgáltató kiválasztásánál ne kövesse el ugyanazt a hibát… 

Ha már külföld

Talán kevesen tudják, de ma már a magyar privát banki szolgáltatók többségénél is elérhető közvetlen külföldi számla. Azaz, ha valaki bármilyen ok miatt inkább külföldön szeretné tartani a pénzét, akkor ezt itthoni szolgáltató igénybevételével is megteheti.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • joe.kiss 2015-04-28 01:08:45 - Válasz

    Ez a cikk egy negatív reklám a svájci befektetési bankok ellen. Egy tanmese, amiről nem tudni, mennyi a valóságalapja. Aki Svájcba viszi a pénzét, annak több 10, de inkább legalább 100 millió Ft-ja van, és elvárható, hogy megértse azt, amit aláír. És ha ennyi pénzről dönt és nincs tisztában a pénzügyekkel, akkor vigyen magával szakértőt. Attól kezdve, ha aláírta a tőkekezelési szerződést úgy, hogy vagy végig sem olvasta, vagy nem értette meg, akkor vessen magára. Egyébként gondolom, hogy Svájcról lévén szó, biztosan nem a magyar nyelvű szerződés a mérvadó, tehát mindenképpen kötelező a pénzügyi németet jól értő szakértővel átnézetni a megállapodást annak aláírása előtt, akár úgy is, hogy pár nap haladékot kérve. Ez így normális.

  • bankmonitor.hu 2015-05-07 12:59:58 - Válasz

    A cikk valós történetet dolgoz fel. Célunk az, hogy más elkerülje ezt a helyzetet. Ugyanis tapasztalatunk szerint az, aki nagy vagyonnal rendelkezik, nem azt jelenti, hogy ért a pénzügyekhez, és nem feltétlen ismer egy valóban független hozzáértőt. És ilyenkor bízik meg egy megbízhatónak tűnő pénzügyi tanácsadót.Abban viszont egyetértünk, hogy soha, senki ne írjon alá olyan szerződést, amit teljes mértékben meg nem értett!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket