Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Adóbevallás: praktikák és hasznos tudnivalók a befektetésekkel kapcsolatban

  • 2013-02-07
  • szerző: bankmonitor

Az adóbevallási időszak közeledtével időszerűnek éreztük, hogy egy átfogó képet adjunk olvasóink részére az elterjedtebb megtakarítási lehetőségek adózását illetően. Cikkünk arra ad választ, hogy szükséges-e adóbevallásunkban szerepeltetni a kamat és befektetések utáni jövedelmeket, illetve milyen törvényes lehetőségek vannak a kifizetendő adó mérséklésére. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bank automatikusan levonja a befektetésünk hozama után fizetendő adót, vagy ez nem történik meg és az adóbevallással egyidejűleg nekünk kell megtenni ezt. Szót ejtünk a tartós befektetési számlák időközbeni megszüntetéséből eredő speciális adózási teendőkről.

A
bankbetéteknél annak ellenére, hogy normál esetben ezek kamata adóköteles jövedelem, abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az adó bevallásával, befizetésével kapcsolatban semmi teendőnk nincsen. A kamat megszerzésének időpontjára a 16%-os adót bankunk állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be, nekünk pedig ezzel kapcsolatban semmi egyéb kötelezettségünk nincsen.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a hatályos jogszabály értelmében adókímélő megoldásokkal is élhetünk betéteink esetében, ha azokat
Tartós Befektetési Szerződés (TBSZ) keretében nyitott betétszámlán helyezzük el. Amennyiben a számlanyitás évének végétől legalább 3 évig, de még inkább 5 évig a számlán tartjuk pénzünket, akkor az előbbi esetben 10%, míg utóbbinál 0% a kamatadó mértéke.

A TBSZ működésének pontos részleteit korábbi írásunkban tekintheted meg:
Adómentes kamatok

Természetesen
előfordulhat, hogy az 5 éves futamidő előtt szükségünk lehet a számlán elhelyezett összegre, de ilyenkor számolnunk kell azzal is, hogy adózási szempontból némileg bonyolódik a helyzet. Bankunk ugyanis ilyen esetekben a számlán elért jövedelemről mindössze igazolást állít ki részünkre és csak adatot szolgáltat az adóhatóság felé. Nekünk kell majd az igazolás alapján adóbevallásunkban a keletkezett jövedelmet kimutatni és a megadott határidőig annak adóját megfizetni.

Az
állampapírokon és
vállalati kötvényeken, valamint a befektetési alapok által kibocsátott
befektetési jegyeken elért jövedelem is adóköteles. Eltérő rendelkezésünk hiányában adózási szempontból itt sincs másról szó, mint a betétek esetében, viszont
dönthetünk úgy is, hogy a kamatadózás helyett az ún. ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETÜ) szerinti adózási szabályokat szeretnénk alkalmazni ezekre. Fontos, hogy ez a rendelkezés kizárólag a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kötvényekre, befektetési jegyekre vehető igénybe.

Miért is választanánk ezt a lehetőséget?

Értékpapír kereskedés során a legtöbb esetben sajnos nem törvényszerű, hogy az adott ügyleten nyereséget érünk el. Míg valamelyiken nyereségünk keletkezik, addig a másikon veszteséget szenvedhetünk el. A hatályos jogszabály értelmében azonban az adott adóévben ellenőrzött tőkepiaci ügyleteken realizált nyereségünk (veszteségünk) szembeállítható az előző 2 évben elszenvedett veszteségekkel (nyereségekkel), ha azokat a korábbi években adóbevallásunkban feltüntettük. Fő szabályként a fenti értékpapírok esetén ez utóbbit, az ún.
adókiegyenlítést nem tudjuk érvényesíteni. Az ETÜ szerinti adózási szabályok választása révén azonban lehetőségünk nyílik az érintett kamatadós ügyletek nyereségét, illetve veszteségét egymással, valamint más ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemmel szembeállítani, így adóalapunkat és ez által a fizetendő adónkat csökkenteni.

Tegyük fel, hogy a 2012-es adóévben összesen 100 ezer forint nettó nyereségünk keletkezett ellenőrzött tőkepiaci ügyletekből, de a 2011-es adóévben volt összesen nettó 100 ezer forint veszteségünk, amit a 2011-es adóbevallásban feltüntetettünk, akkor ez a két eredmény szembeállítható egymással, s így nem kell adót fizetni a 2012-es nyereség után.

Az érintett értékpapírok tekintetében az ETÜ szerinti adózási szabályok választásának
feltétele, hogy írásban nyilatkozzunk befektetési szolgáltatónk részére, amelyet mindig az adóév utolsó napjáig tehetünk meg. A nyilatkozat mindig csak az adott adóévre szól és minden évre újra nyilatkoznunk kell, ha élni szeretnénk ezzel az adózási lehetőséggel. Nyilatkozatunk alapján befektetési szolgáltatónk igazolást állít ki részünkre a tárgyév összes érintett ügyletéről és adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé. Fontos, hogy a kamatadó levonását befektetési szolgáltatónk választásunktól függetlenül teljesíti és a bevallás során tudjuk az ETÜ szabályai szerinti adózást érvényesíteni, azaz a levont adót
korrigálni. Természetesen arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez némi adminisztrációs terhet fog számunkra jelenteni, ugyanis itt is magunknak kell majd az adót megállapítani, bevallani és megfizetni. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelem után az adó mértéke 16 százalék, ahogy a kamatadó is.

A Budapesti Értéktőzsdén kereskedett
részvények esetében is az ellenőrzött tőkepiaci ügyletek (ETÜ) szerinti adózási szabályok az irányadóak. Ezeknél is magunknak kell az adót megállapítani, bevallani és megfizetni. Lényegi különbség azonban a korábbiakhoz képest, hogy ezen ügyletek esetében befektetési szolgáltatónk az
adót nem vonja le úgy, mint a kamatadós ügyletek esetében. Fontos megjegyeznünk, hogy az adóbevallás elkészítéséhez elengedhetetlen a bank, vagy befektetési szolgáltató által kiállított részletes, éves nyereség/veszteség kimutatás, melyet ha nem kapunk meg automatikusan, akkor érdeklődjünk az ügyfélszolgálaton.

A részvénybefektetésekhez szorosan kapcsolódik az
osztalék. A BÉT-en kereskedhető részvények után kifizetett osztalékból a kifizető azonnal levonja az adót és csak a nettó osztalékot utalja át részünkre (leszámítva azt az esetet, ha korábban igazoltuk, hogy a részvény TBSZ számlán került elhelyezésre).

A kifizető cég által kiállított igazolás tartalmazza

  • a kifizetett bruttó osztalékot,
  • a levont adót, valamint 
  • a nettó osztalékot,

amely után ugyan további adót már nem kell fizetnünk, de az adóbevallásában fel kell, hogy tüntessük. Csupán érdekességként itt szeretnénk megemlíteni, hogy az adónyilatkozat („söralátét”) választására vonatkozó szabályok teljesülése esetén akár ilyen formában is lehetőség van az osztalék bevallására.

Igyekeztünk átláthatóbbá tenni, hogy megtakarítási formánként kit és milyen teendő terhel az adózást illetően.

Adózási szabályok

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá az írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • Panszi 2014-05-12 19:04:33 - Válasz

    Sziasztok!A részvénybefektetésekhez kapcsolódó osztalékról lenne kérdésem. Az adóbevallásban hol kell feltüntetni? Gondolom a 167-es sorban, de nem egészen tiszta, hogy akkor a már levont adó összegét hova kell beírnom. Segítségeteket előre is köszönöm!

  • bankmonitor.hu 2014-05-15 15:52:29 - Válasz

    @Panszi: Sajnos az adótanácsadás nem tartozik az oldal profiljába, így javasoljuk egy szakértő felkeresését.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket