Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Adómentes lakáshitel törlesztési támogatás: fontos gyakorlati tudnivalók!

  • 2014-12-19
  • szerző: bankmonitor

Ha érintett vagy a munkáltató által adómentesen adható lakáshitel törlesztési támogatásban, van egy-két feladatod, mielőtt megkapod az első juttatás összegét. Többek között meg kell jelölnöd a számlaszámot, ahová a folyósítást kéred. Nem mindegy, hogy melyik megoldást választod, mert bizonyos esetben további költség is terhelhet, ráadásul, ha nem figyelsz, még el is maradhatsz hiteled törlesztőrészletével!

Milyen számlákra folyósítható az adómentes támogatás?

A szabályozás értelmében a munkavállaló által megjelölt számlaszámra történik a hiteltörlesztési támogatás folyósítása, amely az alábbiak közül lehet valamelyik:

  • a hitelét nyújtó banknál vezetett saját bankszámlája,
  • a hitelét nyújtó banknál vezetett hiteltörlesztési számlája (technikai számla, amely kizárólag a hitel törlesztésére szolgál),
  • a hitelt nyújtó bank központi elszámoló számlája (ez egy gyűjtőként funkciónál, és innen kerülnek könyvelésre az ügyfelek törlesztései).

Az egyes bankoknál eltérő lehetőségek vannak azt illetően, hogy milyen számlát jelölhet meg az ügyfél a támogatás fogadására. Van, ahol központi elszámoló számlát egyáltalán nem alkalmaznak, illetve előfordul az is, hogy az ügyfélnek saját bankszámlája van, de igényelhet egy, csak a hitel törlesztésére szolgáló technikai számlát is, ha arra szeretné megkapni az összeget.

Ha első körben dolgozóként vagy munkáltatóként szeretnél többet tudni a lakáscélú hiteltörlesztési támogatásról, töltsd ki az alábbi adatlapot!

Személyi hitel kalkulátor

A várhatóan legkedvezőbb hitelek:

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


havi törlesztő

THM

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

Miért nem mindegy, hogy milyen számlára folyósítanak?

Egyrészt, mert bizonyos esetben plusz terhet ró a dolgozóra, és a munkáltatóra is

Sem a dolgozónak, sem a munkavállalónak nem mindegy, hogy melyik megoldást alkalmazzák. Amennyiben az ügyfél ugyanis a rendszeres támogatást a saját bankszámlájára kéri utalni, úgy a folyósítást követő év elején a munkáltató köteles megvizsgálni, hogy az átutalt összegek valóban a hitel törlesztésére kerültek felhasználásra. Ennek elég egyszerű oka van: az ügyfél saját bankszámláján rendelkezésre álló összeg egyéb megbízásokat is fedezhet, például teljesülhet akár egy vízdíj beszedése is, vagy példának okáért felveheti a bankkártyájával is az összeget. Ez esetben a felhasználás igazolása további adminisztratív teherrel jár a munkáltatónak és a dolgozónak is, hiszen adott esetben a munkavállaló összes bankszámlakivonatát be kell, hogy nyújtsa a munkáltatónak, akinek be kell azonosítani az egyes törlesztőrészleteket.

Ez a macera megspórolható, ha a dolgozó a banknál kizárólag a hitel törlesztésére szolgáló számlával rendelkezik, és arra kéri a folyósítást, vagy ha a bank központi elszámoló számlájára érkeznek a munkáltató által utalt összegek és onnan könyvelik a hiteltörlesztésre. Ezekben az esetekben ugyanis zárt rendszerben történik az elszámolás, és nincs szükség az utólagos vizsgálatra.

Másrészt, mert előfordulhat, hogy nem havi törlesztésre, hanem a hitel előtörlesztésére számolják el a beérkezett pénzt, aminek díja is van

Egyes bankoknál találkozunk olyan gyakorlattal, hogy a hitelszámlára (nem az ügyfél bankszámlájára) érkező összegek automatikusan a fennálló tartozás csökkentésére fordítódnak, de nem havi törlesztés formájában, hanem előtörlesztésként. Ez azt jelenti, hogy a havi törlesztőrészletet az ügyfélnek kell fedeznie, valamint a munkáltató által utalt összeg előtörlesztési díját is biztosítania kell. Szerencsére arra is adnak lehetőséget a bankok, hogy az ügyfél ezt mellőzze, és a banknak tett nyilatkozattal kérheti, hogy a támogatás összegét mindig a havi törlesztésre fordítsák.

A fenti táblázatban nem szereplő bankok esetében általában azt a gyakorlatot követik, hogy a rendszeresen folyósított támogatások az ügyfél bankszámlájára érkeznek, és havi törlesztésre fordítják, míg az egyszeri nagyobb összegű munkáltatói támogatásoknál külön rendelkezhet az ügyfél, ha a fennálló hitel előtörlesztésére szeretné fordítani. Ekkor már külön a hitel törlesztésére szolgáló technikai számlaszámra érkezhet az összeg, és az előtörlesztési díjat is meg kell utána fizetni.

Amire még az ügyfeleknek érdemes figyelni!

A fentiekből adódóan a bankkal mindenképpen egyeztessük, hogy melyik módot alkalmazzák a támogatás könyvelésére. Ha például automatikusan előtörleszthető a fogadott összeg, akkor a teljes havi törlesztőrészletet az ügyfélnek kell biztosítani, különben elmaradása keletkezik.

Ha havi rendszeres támogatást utal a munkáltató, figyeljünk az esetleges törlesztőrészlet változására. Ha a támogatás adott évben több volt, mint a törlesztőrészletek, úgy a különbözet 20%-kal növelt része után adó és járulékfizetési kötelezettség keletkezik. Fordított esetben, azaz ha a támogatás kevesebb, mint a törlesztőrészlet, úgy az ügyfélnek kell gondoskodni a különbözet megfizetéséről.

Ha egy nagyobb összegű támogatást folyósítanak, és azt a hitel előtörlesztésére fordítja az ügyfél, további költségek terhelhetik. Egyrészt meg kell fizetni az előtörlesztési díjat (feltéve, hogy nem díjmentes), másrészt ha a hitel felvételekor valamilyen díjkedvezményt (pl. értékbecslés, folyósítási jutalék) kapott az adós, azt a legtöbb esetben előtörlesztéskor, vagy végtörlesztéskor szintén visszafizetteti a bank.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket