Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Agrárhitelezés: Ki most a nyerő?

  • 2014-03-14
  • szerző: bankmonitor

A magyar gazdaság egyik legjobban teljesítő ágazata volt az elmúlt években az agrárium. Nem csoda, hogy a bankok egyre növekvő érdeklődéssel fordulnak az ágazat felé. Nincs azonban könnyű dolguk, mert számtalan speciális szempontot kell mérlegelniük. Ezeket gyűjtöttük csokorba.

Termelés vagy feldolgozás?

A hitelt remélő, agrárvállalkozáshoz intézett első banki kérdés a tevékenységi körre vonatkozik. Első körben nehezen kapnak hitelt az élelmiszeripari vállalkozások, mivel az elmúlt években a gazdálkodásuk megnehezült, jövedelem termelő képességük visszaesett, árbevétel arányos nyereségük átlagosan alig 2-3 százalék. 

A felszámolási és csődveszély az ágazatban elég nagy és gyakori az adótartozás is, ami mind-mind nehezíti a hitelhez jutást. A cseppet sem rózsás helyzetben változást csak az hozhat, ha a következő európai uniós fejlesztési ciklusban a valóban lerobbant ágazat fejlesztésére hangsúlyt helyez a kormányzat.



Növény vagy állat?

Könnyebben kapnak hitelt a mezőgazdasági vállalkozások, de esetükben sem mindegy mivel foglalkoznak. Az állattartásból élők nem túl vonzó ügyfelek pénzintézeti szempontból, mert ők is komoly gazdasági nehézségekkel küzdenek az elmúlt években. 

A növénytermesztéssel foglalkozó gazdák vannak a legelőnyösebb helyzetben, ám közülük sem mindenki. A nagy megtérülési idővel járó fejlesztéseket, például szőlőtelepítés, gyümölcsültetvény létesítése, erdőtelepítés nem szívesen finanszíroz a legtöbb bank. Egyértelmű nyerőnek a szántóföldi növénytermeléssel foglalkozó termelő számít.

Egyéni vagy társas?A társasági forma is sokat nyom hiteligényléskor a latban. Az őstermelők, egyéni és családi gazdaságok néha komoly fejtörést okoznak a bankoknak. A legtöbb esetben veszteséggel vagy minimális nyereséggel gazdálkodnak, ami „adóoptimalizálási manővereket” sejtet. Másrészt magánvagyonukat csak ritkán hajlandóak hitelfedezetként felajánlani.

Esetükben gondot jelent, hogy nincs üzleti tervük, általában csak egy cél lebeg a szemük előtt, hogy megszerezzék a beruházáshoz szükséges 40-50 százalékos támogatást. A kisebb méretű gazdaságok ugyancsak komoly hátrányban vannak atekintetben is, hogy általában nagyon kevés információval rendelkeznek a hitelfelvételi és pályázati lehetőségekről.

Van-e föld vagy nincs?

A társas agrárvállalkozások a legtöbb esetben a kisgazdaságok ellentétei. Banki szempontból őket hitelezni éppen ezért sokkal könnyebb. Még akkor is, ha nincs földtulajdonuk és ezen a helyzeten sem a hatályos, sem a nemsokára életbe lépő földtörvény nem fog változtatni.

 A föld ugyanis remek fedezet lehet hitelfelvételkor. Főleg ha magas aranykorona értékű szántóról van szó. Ennek híján vannak ugyan a társas vállalkozások, mégis képesek komoly fedezetet (terményszárító, magtár, állattartó telep, készpénz) felmutatni. Banki tapasztalatok szerint a társas vállalkozások tulajdonosai akár magánvagyonukkal is hajlandóak egy-egy beruházás mögé állni.

Bankszámla kalkulátorunkkal egy agrárvállalkozás is megtalálhatja a neki leginkább megfelelő bankot!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket