Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Amit a tranzakciós adóról tudni kell

  • 2012-12-19
  • szerző: bankmonitor

A kormány egyik gazdaságpolitikai célja a munkabéreket terhelő adókat és járulékokat minél nagyobb mértékben felváltani a fogyasztást sújtó adókkal.

Ennek a törekvésnek az elemei az ÁFA emelése, a telefonálást és SMS-eket sújtó különadó és a január elsejétől életbe lépő, az összes banki tranzakciót terhelő tranzakciós illeték.

Az adónem neve megtévesztő, hiszen egy állami terhet akkor neveznek illetéknek, ha valamilyen szolgáltatást kapunk érte cserébe, például ügyintézést, átírást, vagy hasonlót. Mivel itt semmi hasonló ellentételezés nem történik, ezért ez egy fogyasztási adó, az állami névválasztás ellenére is.

Január elsejétől az összes utalásunkat, csoportos beszedési megbízásunkat, sőt bankkártyás vásárlásunkat 0,2%, azaz két ezrelék, az automatás, vagy pénztári pénzfelvételünket és valutaváltásunkat pedig 0,3% adó fogja terhelni. Az egyetlen könnyítés, hogy tranzakciónként maximum 6.000 Ft lehet az adó, vagyis az utalások 3 millió forint feletti része már adómentes lesz.

Egyedül az azonos ügyfél bankok belüli átutalása lesz adómentes, de ha két bank között utalunk a saját számlánkra, vagy bankon belül, de más néven lévő számlára utalunk, az már adóköteles tranzakció lesz.

Minden Magyarországról indított utalás adóköteles, függetlenül az utalás devizanemétől és az utaló állampolgárságától, illetve hogy magánszemély, vagy cég utal-e.

A magyar állampolgárok és cégek külföldi számláit, az arról indított utalásokat nem érinti az adó.

Az adó címzettjei a bankok, de a jövő évi számlacsomag-díjakat megvizsgálva kijelenthetjük, hogy alig találunk olyan bankot, amelyik ne hárította volna át az adót az ügyfelekre.

A legtöbbször az adó mértékével megemelték a felszámított banki jutalékokat, ritkább esetben egy átlagos utalást alapul véve fix összeggel drágultak az eddigi díjak. Az ingyenes készpénz-felvételek is megszűntek, vagy egy alkalomra szűkültek. 

A bankkártyás vásárlásoknál is vagy felszámítják a vásárlásra a 0,2%-os adót, vagy magát a bankkártya éves díját emelték egy-másfél ezer forinttal, párhuzamosan megszüntetve az első évben ingyenes, vagy kedvezményes bankkártya-díjakat is.

Első ránézésre nem tűnik soknak ez a két-három ezrelékes díj, de a kormány közel annyit vár bevételt az új adónemből, mint a teljes társasági adóból, számszerűen 360 milliárd forintot.

A nemzetközi tapasztalatok alapján az előre remélt adó nem fog befolyni, mert a cégek külföldre menekítik a számlaforgalmukat, a magánszemélyek pedig átalakítják a bankolási szokásaikat, előnyben részesítik a készpénzes fizetéseket.

Egy átlagos magánszemély várhatóan havi 4-600 forinttal fog többet fizetni havonta a bankolásért közvetlenül, az új adó igazi vesztesei a cégek.

Amennyiben a tranzakciós adót a cégek beépítik az áraikba, ez akár fél százalékosnál is nagyobb áremelkedést is fog jelenteni jövőre, ugyanis az importőr, a nagykereskedő, a kiskereskedő és a végső vásárló is ki fogja fizetni a tranzakciós adót az egymás közötti utalások miatt.

Az adó a bankbetétek piacát is gyökeresen átalakíthatja. Nézzünk egy példát: Ön átutalja a pénzét egy másik bankba, mert ott talált egy 2%-kal magasabb betétet 3 hónapra. Az akciós időszak lejárta után továbbutalja a pénzt. Minden egyéb költségtől eltekintve, mennyi a teljes nyeresége? A 2% különbség éves kamat, tehát negyed évre ez 0,5%-ot jelent. A kamatadó levonása után ez 0,42%, ebből elvisz kétszer 0,2%-ot a tranzakciós adó, tehát a teljes nyeresége az egyéb költségek levonása előtt 0,02%, azaz egymillió forintnál kétszáz forint.

A jövő évtől tehát érdemes lesz odafigyelnie az adó okozta áremelkedésekre, szükség esetén keressen egy olcsóbb számlavezető bankot, illetve a betétlekötések esetén is figyelni az adó mértékére.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket