Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Befektetések rejtett költségei

  • 2016-09-06
  • szerző: bankmonitor.hu

Az értékpapírszámla vezetésének esetleges díja senkit sem ér váratlanul. Bizonyos költségeken azért elgondolkozunk a számlakivonatunkon: mi lehet az az állományi díj például? De vannak olyan tételek, amiket soha nem láthatunk viszont kivonatokon, mégis csökkentik a befektetésünk hozamát. Lerántjuk a leplet a befektetések rejtett költségeiről!

Az alacsony betéti kamatok miatti lépéskényszerben sokan kénytelenek az eddig jól bevált, de mára valamit alig hozó lekötött betétek helyett valamilyen más típusú befektetést választani. Még ha a betétekhez leginkább hasonlító állampapírt is választja az ember, számos költséggel találkozhat (például esetleges értékpapírszámla vezetésének díja). A kockázatosabb befektetések esetén a várható hozam mellett a várható költségek is emelkednek. Ráadásul egy részüket nem látjuk még a számlakivonatunkon sem. Akkor hogyan vonják le? Vegyük sorra a díjakat!

Költségmentesen szeretnél befektetni? Az államkincstárnál vásárolt állampapírokkal megteheted ezt!

ÁllamPAPÍr kalkulátor

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


Éves hozam

Futamidő

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

 

  1. Értékpapír számla vezetésének a díja

Ahogyan mára a folyószámla vezetése is csak a legritkább esetben díjmentes, így nem meglepő módon az értékpapírjaink nyilvántartásáért is a legtöbb esetben fizetni kell. Ez a költség is több tényezőből állhat össze:

  1. a klasszikus, havonta vagy negyedévente fizetendő számlavezetési díjból, és
  2. a meglévő papírjaink értéke után fizetendő százalékos, úgynevezett állományi díjból.

E kettő összege adja a számla fenntartásának a költségét, ami évente átlagosan pár ezer forint.

  1. Vételi jutalék

Sok befektetéshez egyszerűen nem tudnunk ingyen hozzájutni, kell fizetni egy fix, vagy a vásárlás éréknek bizonyos százalékában meghatározott vételi jutalékot. Ez a pár száz forinttól a két számjegyű százalékig terjedhet, attól függően, hogy mit és hol vásárolunk.

  1. Spread

Név szerint kevesen ismerik, de spreadnek nevezik a vételi és eladási árfolyam közötti különbözetet. Ilyen például a deviza vételi és eladási árfolyam között tapasztalható akár több forintnyi eltérés, de ilyen lehet bizonyos állampapírok esetében is tapasztalható vételi illetve eladási árfolyam közötti különbözet. Ez máris egy olyan tétel, amivel nem találkozunk a számlakivonaton (hiszen egyik árfolyamon vesszük, másikon eladjuk), mégis csökkenti a befektetésünk hozamát.

  1. Eladási jutalék

Ahogyan lehet vételi, úgy lehet eladási jutalék is. Ez pont úgy működik, mint a vételi jutalék, csak nem a vásárlásnál, hanem eladásnál merül fel.

  1. Folyó költségek

Amennyiben befektetési alapot választottunk, annak szintén több olyan költsége lehet, ami nem jelenik meg a számlakivonatunkon, de az elért hozamot csökkentik. Ilyen például a befektetési alap mindenféle kiadására (például alapkezelési díj, marketing költség, felügyeleti díj) levont folyó költség is. Ez a költség már benne van a befektetési jegy árfolyamában, így nem kell külön levonni, de mégis beszédes, hogy melyik alap, mekkora költséggel működik.

  1. Sikerdíj

Szintén főként befektetési alapoknál használt költség (bár megjelenik vagyonkezelésben is). Hasonlóan a folyó költséggel, ezt sem kell külön megfizetni, automatikusan ennyivel kevesebb hozamot érünk el. Mértéke általában 20%, és általában egy bizonyos referenciaindex (általánosságban a kockázatmentes hozam) felett elért többlethozamból ennyit megtart az alapkezelő (vagy vagyonkezelő).

  1. Egyéb

A befektetések esetében nem csak a postai kivonatnak lehet extra költsége, de bizonyos időszakon belüli értékesítés esetén büntetőjutalékot is felszámíthatnak.

Ráadásul minél bonyolultabb termékkel állunk szemben általában annál változatosabb költségekkel találkozhatunk (például a tőzsdei shortolás finanszírozási költsége, vagy a unit-linked biztosítás allokációs díja). Ezért fontos, hogy csak olyanba fektessünk, amit értünk, és aminek a költségszerkezete teljesen tiszta számunkra.

Még két pro tipp:

Ha nagyon megörültünk, hogy valamit vételi jutalék nélkül kaptunk meg, akkor érdemes megnézni, hogyan tudjuk eladni. Lehet, hogy a már említett spreadben számolták el a vételi jutalékot.

Illetve a költségeket nem csak forintban kifejezve lehet a számlán terhelni. Elképzelhető, hogy az eredetileg megvásárolt darabszámú papírból már csak kevesebb van a számlán: a költségeket egyszerűen úgy vonják, hogy értékpapírokat váltanak vissza…

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket