Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Biztosan a jó számot nézed a befektetéseidnél? 600 ezret nyerhetsz…

  • 2016-04-25
  • szerző: bankmonitor

Ha befektetni való pénzed van, általában azt a kérdést teszed fel, hogy „mibe érdemes most befektetni”. Számtalanszor kapunk olyan kérdést az olvasóinktól, hogy ez, vagy az a befektetési alap sokat esett, „érdemes-e már megvenni”. Pedig a tökéletes időzítés nem létezik, az energiádat inkább abba érdemes fektetned, hogy megvizsgálod az egyes befektetések költségeit. Alábbi cikkünkben bemutatjuk, hogy akár 600 ezer forintot is bukhatsz, ha ezt a tényezőt elhanyagolod.

10%. Körülbelül ennyit hoz hosszú távon éves átlagban egy részvény típusú befektetés. A hüvelykujj szabály onnan származik, hogy az elmúlt kb. 100 évben ekkora hozamot termelt a világ legismertebb tőzsdeindexe, az S&P500. Voltak persze ennél sokkal rosszabb és sokkal jobb évek is, a 10% csak egy éves átlag.

Napjainkban egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a világ tőzsdéi 7 éve szakadatlanul emelkednek, ami azt jelenti, hogy nem most van az ideje beszállni, meg kellene várni, hogy sor kerüljön egy jelentősebb zuhanásra.

Ha ugyanis rosszkor, tehát éppen egy csúcsponton szállunk be, akkor hiába tartjuk majd sokáig a befektetésünket, az éves átlaghozamunk várhatóan messze 10% alatt lesz.

A Bankmonitor részéről abszolút egyetértünk mindkét felvetéssel. Azzal is, hogy a beszállás időzítése fontos tényező egy befektetés esetén, illetve azzal is, hogy nem biztos, hogy most van a legalkalmasabb pillanat arra, hogy részvénybefektetésben gondolkodjunk.

Mi lehet fontosabb az időzítésnél?

Azt is látni kell azonban, hogy a befektetések világában a hozamokat és árfolyamokat olyan tényezők is erősen befolyásolják, amelyeket senki nem képes előre látni. Migráció, háborúk, földrengések, nukleáris kataszrófák és így tovább.  Ebből következően nincs ember a Földön, aki képes lenne arra, hogy mindig a legjobb pillanatot találja meg a beszállásra és a kiszállásra egy-egy befektetésbe/ből.

Van viszont egy tényező, amely teljesen egzakt, kiszámolható, előrejelezhető és körülbelül ugyanakkora mértékben befolyásolhatja a befektetésünk sikerét, mint az időzítés. Nem más ez, mint a befektetésünkhöz kapcsolódó költség.

Mennyit lehet spórolni?

Maradjunk példaként annál, hogy az amerikai részvénypiacba, az S&P500 indexbe szeretnénk 10 évre befektetni.

Amennyiben ezt az egyik legnagyobb hazai banknál tesszük meg, az ő befektetési alapján keresztül, akkor a költségeink a következőképpen fognak kinézni:

  • fizetünk évi 3480 forintot az értékpapírszámla vezetéséért
  • Fizetünk 500 forintot a befektetési alap megvásárlásáért
  • A befektetési alap tartási időszaka alatt évi 2,85%-ot (!) lecsippentenek a mögöttes befektetés hozamából. Tehát ha az S&P 500 index 10%-ot hoz, akkor a mi alapunk csak 7,15%-os hozamot tud majd.
  • A befektetési alap eladásakor újra fizetünk 500 forintot

Ha vesszük a fáradságot és kutakodunk egy kicsit, akkor rájöhetünk, hogy teljesen ugyanezt a befektetést megvalósíthatjuk sokkal olcsóbban is. Például megvehetjük az egyik legismertebb tőzsdén kereskedett befektetési alapot (rövid nevén ETF-et), a SPY-t.

Ez is az S&P500 indexet követi és szinte minden befektetési szolgáltatónál kapható, akin keresztül elérhető az amerikai tőzsde. Válasszuk például Magyarország legolcsóbb brókercégét, a Random Capitalt. Ebben az esetben így néznek ki a költségek:

  • nincs számlavezetési díj
  • A befektetett összeg 0,2%-át kell kifizetnünk a beszálláskor
  • A befektetési alap tartási időszaka alatt évi 0,11%-ot lecsippentenek a mögöttes befektetés hozamából. Tehát ha az S&P 500 index 10%-ot hoz, akkor a mi alapunk 9,89%-os hozamot tud majd.
  • A kiszállási összeg 0,2%-át kell kifizetnünk a kiszálláskor

Nézzük meg számszerűen

Tételezzük fel, hogy mindkét esetben 1 millió forintot fektetünk be 10 évre, az S&P500 pedig az átlagos 10%-ot fogja hozni.

A fenti leírás alapján a magyar banki befektetésből 1,96 millió forintunk lesz 10 év után. A másik befektetésből viszont 2,57 milliónk. 600 ezer forinttal többet keresünk, ha odafigyelünk a költségekre! Vegyük észre, hogy az oltári különbséget nem is a látható költségek okozzák, mint például a számlavezetési díj, vagy a beszállási/kiszállási jutalék. Az igazi mutatvány az alapok rejtett költségében van!

A nagy magyar bankot azért nem nevezzük meg, mert nem szeretnénk kellemetlen helyzetbe hozni őket. De nem is a nevük a lényeg, csak találomra választottuk ki őket, a fenti árazásuk viszont körülbelül az összes magyar bankra jellemző, nincsenek nagy különbségek.

Nagyon nem mindegy a költség

Az egész számítással csak azt akartuk mondani, hogy sok esetben az energiádat egy adott befektetés költségeire érdemes fókuszálni ahelyett, hogy megpróbálnád kitalálni a létező legjobb időzítést a beszállásra és a kiszállásra.

Ha Te is éppen befektetést keresel, használd az alábbi kalkulátort, segíteni fog megtalálni a hozzád passzoló megoldást. Nézz körül a Bankmonitor befektetési alapok oldalán is, mindegyik termék adatlapján megtalálod, hogy mekkora a folyó költsége.

Nagyjából erre a következtetésre jutott nemrég Ben Carlson, a világ egyik legprofibb befektetési cégének, a Ritholtz Wealth Management-nek a portfoliomenedzsere is.

A blogján az alábbi nagyon hosszú, majdnem 100 évet felölelő grafikont vette górcső alá. Megállapította, hogy a befektetés költségei olyan mértékben csökkentek a New York-i tőzsdén, hogy ez nagyon nagy részben kompenzálja a befektetőket azért, hogy már nem olyan magasak az elérhető hozamok. Jobban mondva a költségek utáni, nettó hozamok szerinte nem is csökkentek olyan nagy mértékben, mint gondolnánk.

Hogy igaza van-e, vagy sem, azt a kérdést nyitva hagyjuk, de egy dologban biztosan nagyon egyetértünk vele: mindig a nettó, azaz összes költség utáni hozamokat érdemes vizsgálni, amikor a befektetéseinket értékeljük. Figyeljünk erre mindig oda!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket