Brókerbotrány: hülyeségre nem hülyeség a válasz!

Brókerbotrány: hülyeségre nem hülyeség a válasz!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2015-03-27
 

Hetek óta csak fogjuk a fejünket. Összedőltek kártyavárak, emberek tízezreit csapták be és nemzetközi szinten is arcpirítóan nagy pénzt tüntettek el csalással. Eddig a dráma. De miért kell ezt fokozni túlfűtött, irracionális nyilatkozatokkal? Az átlagember fejében egyébként is meglévő káoszt miért szükséges fokozni? Miért mosódik össze befektetési kockázat, szolgáltatói kockázattal, brókercég bankkal, brókercég brókercéggel? Miért lesz egyenlő a pénzügyi szolgáltatás a maffiával? Nem jó irányba megy a Nagy Magyar Brókerbotrány kezelése…

A totális képzavar

A kialakult drámában a hozzá nem értés, vagy esetleges saját érdekek következtében nagyon gyorsan elkezdett összemosódni minden mindennel. Az „áldásos” nyilatkozatok révén ma már fogalma sincs az átlagembernek arról, hogy:

  • mégis milyen különbség lehet brókercég és brókercég között (erre még visszatérünk)
  • mi a különbség egy bank és egy brókercég között (erre is)
  • létezik-e tisztességes pénzügyi szolgáltató

Amikor legfelsőbb politikai szinteken olyan nyilatkozat jelenik meg, hogy evidens volt a teljes állami szektor megtakarításainak kivonása a brókercégektől, akkor mit gondoljon az átlagember? Neki szabad pénzt, befektetést tartani brókercégnél? A kérdés független attól, hogy államkötvényről, egyéb kötvényről, befektetési alapról, vagy részvényről van szó…

A látszat egyértelmű, el kell vinni a pénzt máshová! De mégis hová? Amikor más nyilatkozatokban pedig a „bankárok, brókerek…” egyben kezelődnek. Egy kalap alatt függetlenül attól, hogy a bankpiac szabályozottsága teljesen más. A teljes bankszektor eszközállománya 200-szorosan haladja meg a brókercégek eszközállományát. A legutóbb rémhír áldozatává vált (és ezáltal egy 2-3 órás minipánikon átesett) bank saját tőkéje, saját vagyona önmagában 10szerese a teljes magyar brókerszektor saját tőkéjének. A magyar piacon aktív nagybankok rendszeresen részt vesznek európai stressz teszteken is, melyek a stabilitásukat, válságálló képességüket hivatott szolgálni. Ezek a vizsgálatok rendre pozitív eredménnyel zárulnak. Ezzel szemben még odáig sem jutott el a nyilvános kommunikáció, hogy azt tisztázza:

nem mindegy, hogy egy brókercég van a bank tulajdonában, vagy egy bank van a brókercég tulajdonában (lásd Buda-Cash esete a DRB Bankcsoporttal)

Rendkívül fontos lenne tisztázni, hogy a magyar pénzügyi szereplők döntő része tisztességesen végzi a munkáját. Ne beszéljünk általában „bankárokról és brókerekről”.

Nem mindenki menekíti a pénzt! A külföldiek okosabbak?

Míg az állami szervek azonnali pénzkivonásról döntöttek a brókerszektorból (érthető: rossz helyen volt a pénz), addig vannak olyan külföldi állami szereplők, akik meg sem remegtek. Hogyan lehetséges az, hogy a Norvég Állami Nyugdíjalap nem rettent meg a nagy magyar brókerbotránytól és változatlanul a magyar magántulajdonban lévő Concorde Alapkezelőre bízza befektetéseinek egy részét?

A válasz nyilvánvaló: különbséget lehet és kell tenni a pénzügyi szolgáltatók között. Ezen különbségtételt pedig szabályozói oldalról támogatni kell. Az átlag magánszemélynek ez önállóan nem igazán fog menni. Csak úgy lehet elválasztani az ocsút a búzától, ha soha, senki nem beszél általánosítva a pénzügyi szektorról.

Brókerek magánvagyona: mint halottnak a csók

Ha egy bróker csal, akkor feltételezhetjük, hogy a magán vagyonát szépen tisztán magyar bankban, saját néven tartja? Ez pont annyira reális, mint hogy a Hófehérke torkán akadt mérgezett alma kiugrik a mesehősnő száján és feltámad…

Pár nap elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: a Quaestor fővezér saját nevén nincs érdemi vagyon… A jogalkotás gyors. Egyet is értünk azzal, hogy legyen magánvagyoni felelősség. De számos olyan lépés van, ami nagyon hiányzik most a kedélyek megnyugtatására.

Meg kell tanulni szétválasztani a kockázatokat

Meggyőződésünk, hogy a mai napig nem teljesen világos mindenkinek, hogy mi a különbség: rosszul fektetek be, vagy rossz helyre helyezem el a pénzem… Meg kell tanulni azt is, hogy ha 2-3% a bankbetéti kamat, akkor valami oka van annak, hogy egy kötvény 6,5%-ot kínál. Nem az a jó reakció, hogy soha, de soha nem veszek kötvényt, hanem az, hogy tudjuk: a többlet hozam csak kockázattal érhető el.

MOND EL A VÉLEMÉNYED TE IS: FELMÉRÉS A BRÓKERBOTRÁNYRÓL


Hirdetés
Hirdetés