Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Devizahiteles perek: Jogi megoldás nem létezik! Beszélgetés Bodnár Zoltánnal, az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi docensével

  • 2014-02-14
  • szerző: bankmonitor

A devizahitelesek komoly győzelem előtt állnak az Európai Bíróság előtt lévő perben – ezt lehetett kiolvasni a napokban megjelent hírekből. Bodnár Zoltán az ELTE Pénzügyi Jogi Tanszékének egyetemi docense szerint azonban félreértésről van szó, a devizahiteles perekben részt vevők szénája sem itthon, sem külföldön nem áll jól.

bodnar_zoltan_webkicsi.jpg

 
Jó hírek jöttek az Európai Bíróságtól tegnap. Örülhetnek a magyar devizahitelesek?
  Egyáltalán nem jöttek jó hírek számukra.  
Miért? A főtanácsnok azt javasolja, hogy a magyar bíróságok visszamenőleg módosíthassák a devizahitel szerződéseket.   A magyar sajtó teljesen félreértelmezte a főtanácsnok javaslatát.  
Ezt hogy érti?   A Polgári Törvénykönyv (Ptk) szerint a fogyasztói szerződések tisztességtelen szerződési feltételei határidő nélkül megtámadhatóak. A tisztességtelen szerződési feltételekre vonatkozó rendelkezések azonban nem alkalmazhatók a főszolgáltatást megállapító, illetve a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányát meghatározó szerződéses kikötésekre, ha azok egyébként világosak és érthetőek.    A Ptk-nak ez a rendelkezése egy 1993-s uniós irányelv szövegén alapul a törvény fogalomrendszeréhez igazodva. Az irányelv eredeti szövege úgy szól, hogy a feltételek tisztességtelen jellegének megítélése nem vonatkozik sem a szerződés elsődleges tárgyának a meghatározására, sem pedig az ár (vagy díjazás) megfelelésére az ellenértékként szállított áruval vagy nyújtott szolgáltatással, amennyiben ezek a feltételek világosak és érthetőek. Ami az irányelvben a „szerződés elsődleges tárgya” az a Ptk-ban „főszolgáltatás”.   A Kúria a Kásler-ügy kapcsán azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy az átváltási árfolyamokat meghatározó, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési kikötések (feltételek) „a szerződés elsődleges tárgyának meghatározása” fogalma alá vonhatók-e.  
És ezt a magyar bíróság nem tudta volna eldönteni?   Éppenséggel igen, azonban mivel a Ptk hivatkozott rendelkezése uniós irányelven alapul, ez utóbbi értelmezése pedig az Európai Bíróság hatáskörébe tartozik, az előzetes véleménykéréssel a Kúria elejét kívánta venni annak, hogy az ügyben meghozandó ítéletét utóbb az Európai Bíróságon bármelyik fél megtámadja ebben az összefüggésben. A Kúria gondos eljárása azt célozta, hogy a Ptk értelmezése alapján olyan döntést hozzon, ami összhangban van a magyar törvény alapjául szolgáló uniós irányelv „helyes” értelmezésével.  
Erre a főtanácsnok…   Ő azt írta javaslatában, hogy az árfolyamokat meghatározó feltétel a minden valószínűség szerint a szerződés „elsődleges tárgya alá tartozik”, mivel egészen valószínűleg az egyik alapvető elemének minősül, amennyiben e feltétel hiányában veszélybe kerül a szerződés teljesítése. Magyarul „a főszolgáltatást megállapító” kikötés. Ez teljes mértékben egybevág a Kúria álláspontjával. A Kúria egy másik devizahiteles perben tavaly júliusban hozott közbenső ítéletében leszögezte, hogy a perbeli devizahitel szerződésnek elválaszthatatlan része a konverzió, a kölcsönszerződés enélkül nem teljesíthető. A vételi és eladási árfolyam – egyébként megengedett – alkalmazásából eredő eltérés pedig költségnek minősül.  
Tehát az árfolyamrés, azaz hogy a kölcsön összegét folyósításkor vételi árfolyamon, viszont a törlesztő részletet már eladási árfolyamon számolják ki, az jogilag a főtanácsnok szerint nem támadható?   Így van. Ha erre az első kérdésre a válasz igen, azaz az árfolyamokra vonatkozó kikötés a főszolgáltatás megállapításának fogalmi körébe tartozik, akkor nincs további kérdés.  És itt van a félreértés. A főtanácsnok javaslata szerint ugyanis, abban az esetben, ha az Európai Bíróság ügyben eljáró tanácsa nem osztja az ő véleményét, és valamiért mégis azt gondolja, hogy ez a szerződési kitétel mégsem számít a kölcsönszerződés elsődleges tárgyának, akkor ezen az alapon nem lehet kizárni a feltétel tisztességtelenségének vizsgálatát. Ebben az esetben szemügyre kell venni, hogy a tisztességtelenség vizsgálatát kizáró másik ok fennáll-e. Az irányelv és a Ptk ugyanis nem csak a főszolgáltatásba tartozás esetén zárja ki a vizsgálat lehetőségét, hanem akkor is, ha a vitatott feltétel a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányára vonatkozik. Ez logikus. Gondoljunk csak bele. Milyen következményei lennének annak, ha igénybe vennénk egy szolgáltatást, majd utólag elkezdenénk pereskedni annak árán.  
Csökkennek a hozamok és nem tudod mihez kezdj a pénzeddel? Szeretnéd befektetésed okosan, ám mégis jövedelmezően fialtatni? Nem tudod mekkora hasznot remélhetsz 2014-ben? Gyere el és beszéljük meg! Jelentkezz INGYENES pénzügyi tereferénkre! Ne feledd: tőlünk bármit kérdezhetsz, válaszolunk! Találkozzunk 2014 február 25-én!  
De a devizahitelesek sokszor azzal érvelnek, hogy azért tisztességtelen ez a pont, mert a devizahitelek mögött valójában nem is volt deviza. Ha ez így van, akkor nem volt mit átváltani, tehát tisztességtelen az árfolyamrés.   A főtanácsnok szerint: ha a bank nem nyújt különleges szolgáltatást az ügyfél számára, hanem a külföldi pénznemre való utalás kizárólag egy értékmérő, akkor úgy lehet tekinteni, hogy a külföldi pénznem vételi és eladási árfolyama közötti különbözet nem „megfelelő” ellenszolgáltatás, tehát vizsgálható a szerződés tisztességtelen volta. Számára úgy tűnik, hogy az adott peres ügyben ez a helyzet. Megjegyzem, hogy a főtanácsnok csupán a részére megküldött iratok alapján alakíthatta ki álláspontját, amely erősen emlékeztet arra a magyar alsóbírósági álláspontra, hogy itt valójában forinthitelről van szó értékállandósági kikötéssel. A Kúria tavalyi jogegységi határozatában azonban sokkal átfogóbb és lényegesen több információt figyelembe vevő vizsgálat eredményeként egyértelműen úgy foglalt állást, hogy ezek a hitelek nem forint-, hanem devizahitelek, amelyeknél nem értékállandósági kikötésről, hanem valóságos devizaváltásról van szó.   Ez azért rendkívül fontos, mert a főtanácsnok azt is mondja, hogy amennyiben bebizonyosodik, hogy közvetlen kapcsolat van az árfolyamrés és a nyújtott szolgáltatás között, akkor az árfolyamrésre vonatkozó kikötés tisztességtelensége nem vizsgálható. Márpedig a magyar Kúria korábban már kimondta: a devizahitelek esetében bizony volt devizaátváltás. Tehát az ügyfél kapott ellenszolgáltatást a pénzéért. A bank svájci frankot vásárolt, ebből kölcsönt adott, majd a törlesztésként befolyó forintot visszaváltotta svájci frankra. A zavart az okozza, hogy nem pántlikázott pénzről van szó.  Azaz nem XY részére váltott svájci frankot forintra, majd törlesztéskor nem XY forintját váltotta vissza svájci frankra. A banküzem nem így működik.   
Na de mi van akkor, ha – ahogy a jogszabály is fogalmaz – a szerződési feltételek nem voltak világosak és érthetőek az ügyfelek számára?    Ha egy szerződési feltétel nem világos és érthető, annak tisztességtelensége még abban az esetben is vizsgálható, ha egyébként a főszolgáltatás körébe tartozik, vagy szolgáltatás-ellenszolgáltatás arányára vonatkozik.   A főtanácsnok szerint a Kásler-ügyben tisztán nyelvi szempontból a kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések világosan kifejezetteknek tűnnek. Hangsúlyozza ugyanakkor, hogy a világos és érthető jelleg nem korlátozódhat pusztán a feltétel megfogalmazására. A világos és érthető jelleget annak alapján kell értékelni, hogy biztosítja-e a fogyasztó számára, hogy rendelkezzék azokkal az információkkal, amelyek segítségével módjában áll megítélni az adott szerződés megkötésének előnyeit és hátrányait, az ügyletből számára fakadó kockázatokat. „A fogyasztónak nem csak a kikötés tartalmát kell megértenie, hanem az ahhoz kapcsolódó kötelezettségeket és jogokat.”    Azt, hogy a konkrét ügyben ez megtörtént-e, a magyar bíróságnak kell megítélnie. Ez véleményem szerint nem lesz nehéz. A Kásler-ügyben aligha tudja majd bizonyítani a kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláíró ügyfél, hogy nem értette, mi a különbség a vételi és az eladási árfolyam között, s hogy az ezek alapján számolt folyósításra és törlesztésre ez milyen hatással van.   
A sajtóban az is szerepel, hogy a magyar bíróság utólag belenyúlhat a devizahitel szerződésekbe. Ez sem jó hír az adósoknak?   Egy korábbi esetben az Európai Bíróság úgy döntött, hogy a nemzeti bíróság nem vizsgálhatja felül a tisztességtelennek minősített feltétel tartalmát – nem javíthatja ki a „hibát” – hanem az adott feltétel alkalmazható. A főtanácsnok emlékeztet azonban arra, hogy ott egy olyan járulékos kikötésről volt szó, amelynek elhagyása nem veszélyeztette a szerződés létét.    A főtanácsnok szerint a Kásler-ügyben más a helyzet. Az alkalmazandó átváltási árfolyamra vonatkozó feltételek elhagyása ugyanis teljesíthetetlenné teszi a kölcsönszerződést.  Ezért véleménye szerint nincs akadálya annak, hogy a magyar bíróság alkalmazza a Ptk azon rendelkezéseit, amelyek alapján az érvénytelen szerződési feltétel hibáját „kijavítja”. Tehát nem kell a szerződést semmisnek nyilvánítania.   
Az embernek az az érzése, hogy Magyarországon sorra nyerik a pereket a devizahitelesek. Ha az Európai Bíróságnál nem áll jól az ügyük, akkor mi történik az itthon pert nyerőkkel?   Itthon sem áll jól az ügyük. Több ezer perből eddig csak egyetlen egyben hozott „végső döntést” a Kúria, ám itt sem megsemmisítette a szerződést, hanem kijavította annak hibáját.  
Ön szerint mi lehet a megoldás a devizahitel problémára?   Jogi megoldás nem létezik, mert itt alapvetően nem jogi problémáról van szó. Az egész „hibás-termék” teória, amely széles körben elterjedt a laikusok között, rendkívüli károkat okozott és több ezer embert vezetett félre. Ez egy szociális probléma, amit ilyenként kellene kezelni és megoldani.  
És ha az Országgyűlés elfogad egy olyan törvényt, ami lehetővé teszi, hogy mindenki azon az árfolyamon törleszthessen, amin felvette a hitelét?   Jogállamban ilyet nem tehet az Országgyűlés, erre az új Alaptörvény sem ad lehetőséget. Egy ilyen törvény lényegében elvenné a betétesek és bank vagyonát. Nem kis összegről van szó: körülbelül 3700 milliárd forintról. Ezt a magyarországi bankok tulajdonosai – akár belföldiek, akár külföldiek nem fogják előteremteni. Helyettük a betétbiztosítási alap feltöltésével a magyar államnak, azaz végső soron az összes magyar adófizetőnek kellene helytállnia.  

Lakáshitel kalkulátor

A várhatóan legkedvezőbb hitelek:

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


havi törlesztő

THM

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

0 Hozzászólás

  • Élőlánc a devizahitelesekért 2014-02-14 10:29:21 - Válasz

    Senkit nem érdekel a körmönfont csűrés-csavarás, az értékállóságról, devizáról, ide-oda swappolásról, igen tisztelt Docens Úr!
    Az igazi kérdés az, hogy a szerződés aláírásáig mi történt? Beszélhetünk-e egyáltalán tisztességesen létrehozott szerződésekről, közjegyzői okiratokról?
    Érdekes, erről valamiért nem nagyon “szakértenek”…ezt nem teszik fel kérdésként az úniós bíróságnak? Talán azért mert ott nem lehet mellébeszélni? Ott egyértelműek a dátumok? A tanúzások? Aláírások?
    Kíváncsi lennék ugyanilyen vehemenciával tudná-e megvédeni a bankokat, ha például a legalapvetőbb szerződési formai követelményt vesszük számításba, az aláírást, vagy a tanúk aláírását?
    Nos, Bodnár Úr, ehhez a témához kéne ilyen, elégedett képet vágni! Menne? (Ahogy látom látom nem esne nehezére…) ,,Milyen biztos a dolgában az igen tisztelt “docens” úr! Kíváncsi lennék mit szól a Szegedi Ítélőtábla Gazdasági Kollégiumának döntéséhez, amely mint látható, még 2010-ben született: Gf.I.30.720/2010

  • John the revelator 2014-02-16 09:50:22 - Válasz

    Azért álljon már meg a világ. Itt felnőtt, döntéshozásra képes emberekről beszélünk, akik NAGYON jól akartak élni egy kockázatos hitellel és ráfaragtak. Érdekes akkor egyik sem sírt, amikor fele annyit fizetett, mint mi tisztességes forinthitelesek. Nekünk ki engedi el a hitelünket? Ők mitől jobb emberek mint én? nem lakoltathatják ki őket a választásokig még ha nem is fizetnek? Hát hogy van ez? Nem volt annyi eszük, hogy felfogják mi történik, és aláírták a paírokat, nem számoltak a TUDOTT árfolyam kockázattal.. Amikor meg elszáll a forint a fidesz miatt – mert ugye 230-ról 310 euróra ők repítették a dolgot akkor meg büdös fizetni? Talán nem kellett volna 20-30 milliókat felvenni luxusingatlanokra. Érdekes egyik devizás sem sírt akkor, hogy rossz a termék.. el sem olvasták, hogy mit írnak alá, csak kevesebbet fizethessenek, mint mi tisztességes forinthitelesek! Szerencsére egyre többen vagyunk,akiknek elege van ezekből az élősködőkből! ADÓS FIZESS! hoztak felnőttként egy döntést. SENKI NEM TARTOTT PISZTOLYT A FEJÜKHÖZ, hogy devizát vegyenek fel, ne forinthitelt. MEgtették, jó ideig röhögtek a markukba.. most tessék vállalni a tudatlanság következményét.

  • Élőlánc a devizahitelesekért 2014-02-16 11:52:11 - Válasz

    Az egyik este volt riport egy olyan családról, ahol a férj, apa külföldre kényszerült dolgozni, mert rendkívül tisztességtelen módon, sőt szinte aljas indokból, nyerészkedve, élősködve a tisztességes forinthitelesek kárára, devizahitelt vett fel, mert rámpákat épített a lépcsők mellé, ugyanis mindkét fia izomsorvadásban szenved és kerekesszékkel tudnak csak közlekedni. 3,5 milliót kért, kapott, ma nem lehet megállapítani mennyivel tartozik. Abszolút elítélendő módon, vásárolt egy 1,5 millió forintos autót, amibe a tolókocsik beférnek, vagy kényelmesen elférnek a gyerekei. Nem tudja mennyivel tartozik még, és azt sem mennyivel fog.
    Ez a társadalom legalja, aki kihasználva az összes TISZTESSÉGES FORINTHITELEST, ma egy német vágóhídon, 15-16 órában csontozó.
    Ez az ember nem devizahitelt kért, hanem hitelt, segítséget. Nem az árfolyamkockázatról nem tudott, hanem egyszerűen azt nem mérte fel, hogy egy játszma részévé fog válni.

    Johnny, a megmondó…nem fogtak pisztolyt a fejéhez, a fent említett embernek. Ez így van.
    Sőt, sosem röhögött a markába.
    Ha kérné, még segítene is Önnek, bármiben és bármikor, amiben csak tudna. Ugyanis egy TISZTESSÉGES és JÓ EMBER!
    Azon a napon, amikor döntött arról, hogy aláírja a szerződését, csak arra számított, hogy vele szemben is ilyen emberek ülnek…

  • Adós 2014-02-16 21:46:49 - Válasz

    Akkor szerényen felteszem a kérdést.
    Mi van pl velem? (meg a többi több ezer emberrel, akik ugyanígy jártak?)
    Én forintkölcsönért mentem a bankba. Közölték, hogy a forinthitel törlesztő részlete túl magas összeg lenne a jövedelmemhez képest. DE CHF alapon, hitelképes vagyok! Én csak egyszerűen bíztam a bankomba. Hitelt szerettem volna, amit annak rendje, módja szerint, kamatostul visszafizetek. Most is ehhez tartom magam! De nem a felvett hitel az ötszörösét… Nem úgy, hogy minél magasabb törlesztő részlettel törlesztek, annál többel tartozom. Ez a hitel, így visszafizethetetlen!
    Joggal kérdezem: engem átvertek?

  • Adós 2014-02-16 21:57:40 - Válasz

    Akkor szerényen felteszem a kérdést.
    Mi van pl velem? (meg a többi több ezer emberrel, akik ugyanígy jártak?)
    Én forintkölcsönért mentem a bankba. Közölték, hogy a forinthitel törlesztő részlete túl magas összeg lenne a jövedelmemhez képest. DE CHF alapon, hitelképes vagyok! Én csak egyszerűen bíztam a bankomba. Hitelt szerettem volna, amit annak rendje, módja szerint, kamatostul visszafizetek. Most is ehhez tartom magam! De nem a felvett hitel az ötszörösét… Nem úgy, hogy minél magasabb törlesztő részlettel törlesztek, annál többel tartozom. Ez a hitel, így visszafizethetetlen!
    Más szemszögből:
    Én tehetek a fizetőeszközünk (forint) elértéktelenedéséről? Miért nekem kell kötelezően vállalnom mások árfolyam-manipulációjából fakadó veszteségeket? Miért én iszom meg a levét azoknak a hibás politikai döntéseknek, mely az árfolyam gyengüléséhez vezet? Miért nincs lehetőség, ebből a konstrukcióból a kiszállásra?
    Példa: felvettem 10m ft hitelt, lakásra, 2007-ben.
    A lakás mára 6-7m ft-ot ér, a tartozásom viszont 15m ft! Miközben, becsülettel törlesztettem 7 éven át, (kb 9m Ft került visszafizetésre)
    Hogyan lehet ebből kiszállni? Eladom a lakásom, mondjuk 7m Ft-ért, befizetem a banknak, majd a semmire kifizetek további 8 m ft-ot?
    Igazságos ez???

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket