Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Életveszélyes tévedések a (volt) devizahiteleseknél

  • 2015-07-13
  • szerző: bankmonitor

Ami a magyar lakosság devizahitelezésében történt a hazai (pénzügy)történelem drámai fejezetei közé fog bevonulni. Ebből adódóan az indulatok hatalmas hullámokat vertek és vernek ma is. Az adósok egy részénél fokozottan megélt indulatok azonban új veszélyeket hordoznak magukban. A hazai interneten számos olyan téveszme kering, mely súlyos anyagi veszteséget jelenthet az adósoknak. Ha már részeseivé váltunk egy drámának, érdemes legalább néha higgadtan leülni és végiggondolni a realitásokat. Az alábbiakban olyan tévedéseket mutatunk be, melyek nemhogy előrelépést, de súlyos anyagi hátrányt jelenthetnek az adósoknak. Egyúttal bemutatjuk a valós döntési lehetőségeket is.

1., „Nem fizetés van! Tiltakozás van! Perlés van!”

2014. év közepén, több évnyi rákészülést követően a Kúria meghozta ítéletét a devizahitelek helyzetének általános rendezését illetően. Ez alapján:

  • az egyoldalú kamat és költségemelések, valamint az árfolyamrés alkalmazásából adódó pénzügyi hátrány a hitelfelvevőnek visszajár
  • a hitelfelvevő viseli az árfolyamkockázat egészét

Az elmúlt hónapokban megtörtént a banki „elszámoltatás”, az adósok visszakapták a nekik járó összeget és az ingatlan alapú hitelek néhány kivételes esetet leszámítva forintosításra kerültek.

Mit tehet az adós ma? Vitathatja az elszámolást, az MNB-hez fordulhat. Életveszélyes azonban érzelmi okok alapján a hitel nemfizetése mellett dönteni. A nemfizetés súlyos következményekkel járhat: késedelmi kamat, követeléskezelés költségeinek megjelenése, KHR listára kerülés (mely önmagában jelentősen korlátozza a pénzügyi döntéseink szabadságát). A magáncsőd intézménye bevezetésre kerül, a Nemzeti Eszközkezelő több ingatlant fog vásárolni… lassan elkerülhetetlenül létrejön az a jogi környezet, ahol az ingatlanfedezet újra érvényesíthetővé válik a bankok számára…

2., „Aki kiváltja a hitelét, az örökre elvágja bármiféle jogorvoslati lehetőségtől magát!”

A forintosítást követően ma aktív verseny van a bankok között, melynek eredményeként akár 7-8%-os havi törlesztő csökkenést is el lehet érni. Az idézetünkben jelzett téveszme arra utal, hogy ezzel a lehetőséggel semmiképpen nem érdemes élni. Ezzel szemben a tényhelyzet és a racionalitás alapján a következők állapíthatók meg. Dr. Winkler Gábor ügyvéd szerint a megkötött szerződéssel szemben kétféle jogi lépést tehetünk:

  1. SEMMISSÉG-re hivatkozva pert indíthatunk. A semmisségi kérdések jelentős részét a törvényalkotó a banki elszámoltatás jogi keretrendszerével (lásd fentebb Kúria 2014-es döntése) rendezte. Ami alapján ma semmisségre hivatkozva pert lehet indítani, az jellemzően a következő: a szerződés kötelező tartalmi eleme (pl. kamat) kimaradt a szerződésből, vagy formai hiba miatt áll fenn érvénytelenség (pl. nem arra feljogosított személy írta alá a szerződést). Fontos tudni, hogy a semmiség jogcímén a korábbi szerződés kapcsán hitelkiváltás után is perelhetünk, tehát ezen vonatkozásban nem szűkülnek a jogi lehetőségek!
  2. MEGTÁMADÁS: azok az okok, ami alapján a szerződést meg lehet támadni (tévedés, megtévesztés, fenyegetés, feltűnő értékaránytalanság) valójában az egy éves megtámadási határidő miatt a hitelkiváltáskor jellemzően már nem is állnak fenn. Másrészt a fogyasztói hitelszerződések szigorúbb jogi szabályozása miatt a semmisségi okok egyébként is gyakoribbak lehetnek, mint a megtámadási okok. Így hitelkiváltás során a megtámadás amúgy is korlátozottabb jogát legfeljebb akkor lehet elveszíteni, ha a kiváltandó hitelszerződést az ügyfél megerősíti, vagy a megtámadás jogáról kifejezetten lemond.

Összességében a hitelkiváltás ténye önmagában nem jelenti azt, hogy kiváltott hitelszerződéssel kapcsolatos jogérvényesítési lehetőségeket elveszítjük. 

3., „Fixáld a kamatokat? Hahaha… a bank bármikor változtathatja a kamatokat!”

A forintosítást követően az adós nem csak alacsonyabb kamattal bíró hitellel válthatja ki korábbi hitelét (=alacsonyabb törlesztőrészlet), hanem hosszú távon fix kamatozású hitellel is, mely egyet jelent a törlesztő részlet stabilitásával.

Miért fontos a törlesztő részlet stabilitása? A forintosított hitelek törlesztő részlete 3 havonta változhatnak a bankközi kamatláb változásával. Ma az adós kockázata tehát az, hogy emelkedni fognak a kamatok, ami a havi törlesztő emelkedését vonja maga után (1%pontos kamatemelés 12 év hátralévő futamidőnél – ez megegyezik a korábbi devizahitelek átlagos hátralévő futamidejével – 4-5%-os havi törlesztő emelkedést is okozhat).

  1. számú téveszménk azt állítja, hogy hiába cserélnéd hosszú távon fix kamatozásúra a jelenlegi hiteled a bank bármikor megváltoztathatja annak kamatszintjét.  Az elmúlt években bekövetkezett jogszabályváltozások alapján ez teljesen kizárt, amennyiben egy hitelszerződésben adott időszakra fix kamat szerepel, a bank egész egyszerűen képtelen lesz a kamatszint megváltoztatására.

4., „Ha igazságos az elszámolás, akkor hitelkiváltással mi a túrót tudnak csökkenteni???”

A törlesztőrészletet, az alacsonyabb kamatozáson keresztül. A forintosításnál az MNB meghatározta, hogy az immár forint alapú hitelnek milyen kamatozással kell bírnia (ez egyébként kisebb kamatszintet eredményez, mint a forintosítás előtti kamat).

Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a banki versenyből adódóan a kamat ne lehetne még alacsonyabb egy másik banknál. Ennek azonban semmi köze nincs az elszámolás igazságosságához.

Összefoglalva:

  • Többet ésszel, mint indulattal… (még akkor is, ha sok esetben az indulatnak helye van)
  • Érdemes szétválasztani a jogi és pénzügyi kérdéseket
  • Ha jogi problémánk van, akkor reálisan tárjuk fel a jogorvoslat lehetőségét
  • De ne hagyjuk ki a pénzügyi oldalon elérhető előnyöket

A pénzügyi lehetőségek elsődleges felméréséhez jó kiindulópont ez a kalkulátor:

Lakáshitel kalkulátor

A várhatóan legkedvezőbb hitelek:

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.


havi törlesztő

THM

Szeretnél ingyenes tájékoztatást a fenti ajánlatokról? Add meg adataidat és szakértőnk 24 órán belül visszahív.
<< Vissza

Zárógondolat:

Ha jogi problémánk van, mi nem gondolnánk azt, hogy egy pertársaság, vagy egy csoport szintű jogi képviselet számunkra megoldást jelenthet. Csupán egy bankon belül az ingatlanfedezetes deviza hiteleknek a múltban 40-50 féle különböző változata valósulhatott meg. Ha 100. ügyfélként megbízást adunk egy csoport szintű jogi képviselőnek, akkor erős a gyanúnk, hogy a mi ügyünk egyedi részletei elvesznek a tömegben…  

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • Nemes istván 2015-08-10 18:16:25 - Válasz

    CHF-ban vettem fel gk hitelt 2005 májusában, de amikor a merkantil bank-tól megkaptam az elszámolást mindenhol HUF-ban van elszámolva a hitelem sehol nem írnak arról,hogy mennyi CHF hitelem van és az mennyi forintban,kérem tájékoztassanak róla,hogy hogyan lehet ez!

  • Nemes istván 2015-08-10 18:19:20 - Válasz

    CHF-ban vettem fel gk hitelt 2005 májusában, de amikor a merkantil bank-tól megkaptam az elszámolást mindenhol HUF-ban van elszámolva a hitelem sehol nem írnak arról,hogy mennyi CHF hitelem van és az mennyi forintban,kérem tájékoztassanak róla,hogy hogyan lehet ez!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket