Az önkéntes nyugdíjpénztárak népszerűsége ellenére továbbra is sokan tartanak attól, hogy az ilyen módon összegyűjtött vagyonra az állam egyszer csak ráteszi a kezét. A valóságban azonban ennek nagyon kicsi az esélye. Hogy ez mindenki számára világos legyen, az alábbiakban összefoglaltuk, mi a különbség a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak között. Azt is átvesszük, hogy mit is tett az állam azzal a bizonyos nyugdíjpénztári vagyonnal 2011-12 során.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak (ÖNYP) jelentik a nyugdíjcélú megtakarítások legnépszerűbb formáját hazánkban. A Bankmonitor ügyfelei részéről mégis rendre előjön a gyanakvó kérdés: az ilyen formában összegyűjtött pénzt ugye nem fogja ugyanúgy „elvenni az állam”, mint ahogy az a magánnyugdíjpénztárakkal (MNYP) történt?
Nagyon fontosnak tartjuk ezért, hogy egyszer és mindenkorra tisztázzuk, mi a különbség az ÖNYP és a MNYP között, illetve, hogy mi is történt a pénztári vagyonnal 2011-12 során.
Hirdetés
Hirdetés
MNYP-ben nem lakossági megtakarítások gyűltek
Az ÖNYP és az MNYP közötti legfőbb különbséget a befizetések forrása jelenti. Szerintünk ez az az eltérés, ami biztosítja, hogy előbbi vagyona ne juthasson az utóbbi sorsára.
MNYP-ba nem a dolgozók önszántukból és nettó keresetből félretett megtakarítások kerültek, hanem a bruttó bérükből levont nyugdíjjárulék egy része. Megjelenésük előtt ez a járulék teljes egészében az államkasszába került. A rendszer felállításával viszont a járulékok egy részéről az állam önként lemondott, és úgy döntött, hogy gazdálkodjanak ezzel inkább a MNYP-k.
2011-12 során viszont az állam meggondolta magát, és visszakérte ezt a pénzt, így a magánnyugdíjpénztári vagyont visszacsatornázták hozzá. Ezt a lépést tartják sokan a MNYP-k vagyonának állam általi elvételének.
FONTOS: nem állítjuk, hogy előremutató, vagy jogos lépés lett volna ez, sőt, épp az ellenkezőjét gondoljuk. De ez a cikk most nem erről szól, itt azt boncolgatjuk, hogy miért nem érdemes attól rettegni, hogy az ÖNYP-k is az MNYP-k sorsára jutnak.
Kíváncsi vagy, mennyit kell félretenned havonta, hogy biztosítsd időskori anyagi biztonságod? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen kiszámíthatod!
Az önkéntes nyugdíjpénztárakba az adózott jövedelem kerül
Az önkéntes nyugdíjpénztárakban ezzel szemben többnyire azok a megtakarítások gyűlnek, amelyet a dolgozók az összes adó és járulék megfizetése után félre tudnak tenni. Ezek a megtakarítások kerülhetnének akár bankbetétekbe, befektetési alapokba vagy bármi másba. Ha tehát az állam ÖNYP-k vagyonához akarna hozzányúlni, az ugyanolyan lenne, mintha a lakosság bankbetéteire vagy egyéb megtakarításaira akarná rátenni a kezét.
Az állam pedig csak a lehető legritkább esetekben nyúl a lakosság megtakarításaihoz. Biztosan nem nulla, de nagyon kicsi ennek a valószínűsége. Ehhez legalább egy államcsőddel felérő eseménynek kellene történnie. (Olaszországban pl. 1992-ben a bankbetétek 0,6%-át vette el az állam, vagyis 1 millió líránkként hatezret.)
A név lehet megtévesztő
Nincs tehát félnivalója az önkéntes nyugdíjpénztárak megtakarítóiknak. Jobban mondva ugyanakkora félnivalójuk van, mint egy normál bankbetétesnek, vagy egy állampapír vevőjének. Nagyon valószínű, hogy ha az „önkéntes nyugdíjpénztár” és „magánnyugdíjpénztár” elnevezés nem lenne ennyire hasonló, kevesebben aggódnának ezek a megtakarítások miatt.
