Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ezért egyre drágább a készpénzfelvétel

  • 2013-06-22
  • szerző: bankmonitor

A tranzakciós adó emelésével tovább nőtt a különbség a készpénzfelvétel és a kártyás fizetés díjai közt. A következetes változás és az, hogy mind a bankok mind pedig az állam drágábbá teszi a készpénzfelvételt nem véletlen. Társadalmi szinten nagyjából 100 milliárd forintot spórolhatnánk meg egy olyan szintű kártyás fizetéssel, mint ami a skandináv országokban van. A technika sem lehet akadály: a paypass és a mobiltárca rendszerek egyre újabb lehetőségeket nyitnak.

Varga-csomag rövidenA héten napvilágot látott a tranzakciós adó második felvonása, a Varga-csomag. Az eredeti 0,2 illetve 0,3%-os tranzakciós adókat (előbbi az átutalásokra például, utóbbi a készpénzfelvételre) 0,3 és 0,6%-ra növelte a friss javaslat. A korábbi 6000 forintos maximum is csak az átutalásokra maradt meg, a készpénzfelvétel esetében ez is ugrott. A csomag része volt még egy 6%-os egészségügyi hozzájárulás is a kamatadó mellé, de ez most cikkünk szempontjából kevésbé fontos.

A banki tranzakciós adó átterhelése közel sem egyformaAz eredetileg bankokat sújtó tranzakciós adók nagy részben továbbhárításra kerültek: az átutalás, készpénzfelvétel és lényegében a kártyás vásárláson kívül a költségek 90-95%-ban a számlahasználóknál landoltak. A kártyás fizetés után viszont átlagosan alig 15%-ban fizetjük meg a tranzakciós adót, a fennmaradó részt a bankok átvállalták. Nagy valószínűséggel a Varga-csomagban végrehajtott tranzakciós adóemelés közel egésze le fog csapódni a lakosságnál átutalások és készpénzfelvétel esetében, hiszen ha a bankoknak lett volna tere saját profitjuk terhére és a versenypozíciójuk javítására többet átvállalni a tranzakciós illetékből, akkor most egyes fizetési tételeknél 0% lenne az áthárított tranzakciós illeték. Ellenpéldát a bankkártyás fizetés jelenthet.

Arra megyünk amerre olcsóbbMind az állami terhelés, mind pedig a banki továbbterhelés a kártyás fizetés felé irányítja a számlahasználókat és igyekszik mindenkit távol tartani a készpénzfelvételtől. Az iránymutatás érthető, hiszen a tét országos szinten közel 100 milliárd forint. A siker sem marad el, már az első tranzakciós adó bevezetése után tudtunk optimalizálni, vagyis igyekeztük elkerülni a tranzakciós adót.

Itt vannak a költségekAz állam számára jelentős költségeket jelent a készpénzhasználat, de a bankoknak is több a költsége ha nem elektronikus fizetést választunk. Előbbi számára a pénz előállítása, újragyártása, biztonságának biztosítása például a fő költségek. A bankoknak folyamatosan figyelni kell, hogy az automatákban és a fiókokban éppen annyi pénz legyen amennyire szükség van. A túl sok pénz se előnyös: ilyenkor a bank nem tudja lekötni a pénzt és kamatot veszít. A költségek végső soron az adófizetőknél csapódnak le, a váltás mindenki érdeke.

Merre továbbA jövő fizetőeszközei című konferencián elhangzottak szerint Magyarországon az uniós átlag 48%-a a fizető terminálok száma, vagyis van lehetőség bővülésre a fizetési helyekben. Lehetőség például ha italautomatáknál is lehet kártyával fizetni.A fizetések gyorsítása is áttörést hozhat: számos olyan kiskereskedelmi egység (például pékség) van, ahol a kártyás fizetést a fizető rendszer lassúsága miatt nem vezetik be. A paypass és mobilfizetési technológiák erre tökéletes választ adnak.Mindkét fizetés esetén elég 1 másodperces érintés, így ez akár gyorsabb is lehet mint a készpénzes változat. A paypass egy bankkártya típus, ebben az esetben ezt kell a terminálhoz érinteni, a mobiltárca esetén telefonunkat kell a fizető terminálhoz érinteni, ami egy megerősítés után szintén teljesíti a fizetést.

A költségek mellett fehérebbek is lehetünkA kártyás fizetéssel biztosak lehetünk benne, hogy minden tranzakció lekövethető. Ez jelentős lépés lehet a gazdaság fehérítése szempontjából is, ami közvetetten szintén pénzt spórol meg számunkra, hiszen több adó folyhat be az államkincstárba és így összességében kevesebb adót kellhet egy személynek megfizetni.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket