MNB alapkamat 0.90% EKB alapkamat 0.00% REGISZTRÁCIÓ

Ezért nem fogsz soha nyugdíjbiztosítást kötni

  • 2016-02-29
  • szerző: bankmonitor

A nyugdíjcélú befektetés fontosságát a megtakarítók többsége már egyáltalán nem vitatja. De vajon a három célzott lehetőség – önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás – közül melyikkel jársz a legjobban? A Bankmonitor nem csak annak járt utána, hogy a nyugdíjba vonulás esetén melyik fizeti neked a legtöbbet, hanem annak is, hogy ha idő közben pénzre lenne szükséged, melyik mennyit fizet. A két legfontosabb következtetés: 1. több, mint két millió forinttal jársz jobban, ha jól választasz, 2. valószínűleg eszedbe sem fog jutni, hogy valaha is nyugdíjbiztosítást köss.

A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról mindenkinek saját magának is gondoskodnia kell, ezt ma már kevesesen vitatják. Az öngondoskodás három – éves szinten akár több mint 100 000 Ft állami támogatást biztosító – lehetséges eszközét, az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP), a Nyugdíj Előtakarékossági Számlát (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosításokat is egyre többen ismerik már. 

Arra azonban valószínűleg sokkal kevesebben tudják a választ, hogy a három közül melyik eszközzel jársz a legjobban.

Ez nem is csoda, hiszen az összehasonlítás egyáltalán nem egyszerű. Mindegyik eszköznek vannak elvitathatatlan előnyei és hátrányai is. A lényeg azonban az, hogy melyik megtakarítási forma juttathat majd a legnagyobb nyugdíj-kiegészítéshez. Ezt a kérdést pedig az egyes megtakarítási formák költségei egyértelműen megválaszolják.

Ennyi jár nyugdíjba vonulás után

Hogy hogyan is alakul egy nyugdíj-megtakarítás, könnyen átlátható egy konkrét példán keresztül. A Bankmonitor három forgatókönyvet elemzett az alábbi feltételezések mellett:

  • havi 20 ezer forintot fizetsz be,
  • 5%-os hozamot ér el a mögöttes befektetés (MNB inflációs célja 3%, efölött alacsony vagy közepes kockázatvállalással 2%-os reálhozamot tartanak elképzelhetőnek),
  • a megtakarítás huszadik éve után nyugdíjba mész

Az egyetlen különbséget az jelenti, hogy az egyik esetben egy ÖNYP-be, a másodikban NYESZ-re, a harmadikban pedig egy nyugdíjbiztosításba kerülnek a befizetéseid.

Olyan termékekkel számoltunk, amelyek a piacot jól reprezentálják, de egyes termékeket nem emeltünk ki. A számolás során a nyugdíjbiztosítások által nyújtott kockázati biztosítási szolgáltatást kiemeltük, a számítások szempontjából semlegesítettük. Így vált lehetővé az, hogy a termékek összehasonlíthatóak legyenek, hiszen ennek köszönhetően mindhárom tisztán nyugdíjcélú megtakarítást nyújt.

Önkéntes nyugdíjpénztárból és NYESZ-ből szintén egy-egy nagy mennyiségben értékesített, jellemző terméket vettünk alapul a számításhoz.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyforma nagy befizetések és hozamok mellett hogyan is alakulnak az egyes megtakarítások.

Ha a NYESZ-t vagy az ÖNYP-t választod, 20 év alatt több, mint 9 millió forintot gyűjtesz össze, míg a nyugdíjbiztosítással mindössze 7,4 millió forinttal egészítheted ki nyugdíjas éveidet. Ezt az óriási különbséget pedig egyedül a magas költségek okozzák.

Az, hogy a nyugdíjbiztosítások magas költséggel működnek, eddig sem volt titok, most azonban forintosítva is látszik, mit jelent ez. Úgy is mondhatnánk: 2 millió forintnál is nagyobb összeggel károsítod meg magad, ha ennél a nyugdíj-megtakarítási formánál teszed le a voksod.

A másik két termék (ÖNYP, NYESZ) viszont közel ugyanakkora megtakarítást eredményez, az eltérés 20 év alatt összesen alig 0,9%, azaz 87 ezer forint. Tekintve, hogy az ÖNYP-k esetén profi szakemberek kezelik a befektetett pénzed, NYESZ esetén pedig a megtakarítónak magának kell ezt megoldania, felfogható ez a költség a szakemberek hozzáadott értékéért fizetett díjnak is. Illetve nagy kérdés, hogy az átlagember mennyire tudja menedzselni a befektetéseit a folyamatosan változó pénzpiaci körülmények között.

Ezek a büntetések járnak idő előtti pénzkivétel esetén

A nyugdíjcélú megtakarítások mellett az éves befizetések 20%-át kitevő adó-visszatérítéseket szokás elsőként kiemelni, és ugyancsak gyakran előforduló érv a kamatadó (és EHO) mentesség is. Azzal azonban tisztában kell lenned, hogy ezeket a kedvezményeket nem adják ingyen.

Mivel nyugdíjcélú megtakarításokról beszélünk, a kedvezmények mellett számos olyan gátló tényezőnek is meg kellett jelennie, amelyek arra ösztönöznek, hogy az igénybevett előnyök valóban a nyugdíjas éveidet támogassák. Ezek többsége olyan többletköltségekben testesül meg, amelyek eltántoríthatnak az idő előtti pénzkivonástól.

Vannak azonban másfajta korlátozások is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében például a megtakarítás megkezdésétől a befizetők 10 évig nem férhetnek hozzá a befektetett pénzükhöz. Utána pedig bár a hozamokat 3 évente kivehetik, a tőke nyugdíjba vonulás előtti kivonását óriási adóterhekkel (15% kamatadó + 27% EHO) sújtják.

De hasonló igaz a NYESZ-re is, ahol nem elég, hogy idő előtti pénzkivétel esetén az adó-jóváírásokat 20%-kal megnövelve kell visszafizetni, a kivett pénzből ebben az esetben is óriási darabot szakít le az állam. Igaz, itt nem a tőkét, hanem a hozamot nyirbálja meg a 15%-os kamatadó, illetve a 27%-os EHO.

A nyugdíjbiztosítások esetén pedig nem csak az állam sarcolja meg az idő előtti pénzkivonásokat. A biztosítások konstrukcióit is úgy dolgozták ki, hogy korai pénzkivétel esetén a befizetett tőke jelentős részét (akár 80-90%-át) levonja a biztosító.

Az egyes megtakarítási formákat terhelő, nyugdíjba vonulás előtti pénzkivéthez kapcsolódó költségeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze Neked.

Ennyit lehet kivenni nyugdíj előtt

A példát folytatva érdemes megnézned, hogy mennyit lehet kivenni az egyes megtakarításokból, ha időközben pénzre lenne szükséged. Ekkor lépnek életbe a fent említett ösztönzők. Az alábbi ábrán azt látható, mennyi pénzhez juthatsz tényegesen hozzá, ha a megtakarítás 20 éve alatt bármikor az addigi teljes nyugdíj-megtakarítását ki szeretnéd venni.

A grafikonok 20 évnél ugyanakkora értéket mutatnak, mint az eggyel korábbi ábrán. Ez érthető is, hiszen az volt a feltételezés, hogy itt nyugdíjba megy a megtakarító, vagyis a nyugdíjcélú megtakarítás elérte a célját, a pénzkivonásért sem jár büntetés.

Egészen más a helyzet azonban a korábbi pénzkivonás esetén. Jól látszik, hogy az ÖNYP-hez 10 évig semmilyen esetben nem tudsz hozzáférni. Azt követően viszont igen gyorsan növekszik az idő előtt kivehető összeg, és a 17. és a 20. év között már a NYESZ-t is megelőzi (nyugdíjba vonuláskor viszont ismét a NYESZ ad többet).

Az összes többi időszakban azonban – csak az összegyűjtött vagyont nézve – a NYESZ tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Itt azonban újra ki kell emelni, hogy a NYESZ befektetéseiért és hozamaiért egyedül a megtakarító a felelős. NYESZ tehát csak olyanoknak ajánlott, akiknek megvan a kellő képzettsége és ideje ahhoz, hogy nyugdíjas éveire szánt befektetéseit hosszú évtizedekig sikeresen irányítani tudja.

A nyugdíjbiztosításoknál az adott konstrukcióhoz tartozó ún. visszavásárlási tábla alapján határozzák meg, mennyi jár vissza idő előtti pénzkivonás esetén. Ebből vonják még le a kamatadót és EHO-t, illetve az adójóváírást, „büntetéssel” növelve.

Ekkorák lesznek a hozamok

A nyugdíjcélú megtakarításoknál sem lehet elmenni szó nélkül a hozamok mellett. Bár a befektetések hozamát minden esetben 5%-nak feltételeztük, a valóban realizált nyereség egészen más lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy e fölött a megtakarítók minden évben megkapták a befizetések 20%-át adójóváírásként, illetve a költségek is igen fontos szerepet játszanak.

Feltéve, hogy a megtakarító a 20. év végén nyugdíjba vonul, a fentieket is figyelembe véve elért átlagos éves hozamok az alábbiak szerint alakulnak.

Jól látszik tehát, hogy a nyugdíjbiztosítás költségei annyira magasak, hogy hiába teljesítenek a mögöttes befektetései 5%-ot, a megtakarító által realizált hozam a 4%-ot sem éri el. Mindezt úgy, hogy még a befizetések 20%-át kitevő adójóváírás is megérkezett minden évben. Ezzel kimondható, hogy míg az ÖNYP és a NYESZ képes értéket teremteni az ügyfeleknek, a példában szereplő a magyar nyugdíjpiacon jellemzőnek tekinthető, nagy mennyiségben értékesített nyugdíjbiztosítás nem.

Mikor kaphatóak vissza a befizetések?

Azzal, hogy az idő előtti pénzkivételt ennyire súlyosan szankcionálják, a legtöbb esetben a kivehető pénz jóval alacsonyabb lesz az addig befizetettnél. Ez azonban nagyban függ attól is, hogy mennyi ideig marad a pénzed érintetlen.

Érdemes egy pillantást vetni ezért arra, hogy az adott pillanatban kivehető pénzösszegek, mikor lesznek legalább akkorák, hogy az addigi befizetések értékét elérjék. Mint az alábbi ábrán bemutatjuk, a NYESZ esetén erre már egy év után lehetőség van, de a hozamok túlnyomó többségéről természetesen ebben az esetben is le kell mondani.

Az ÖNYP-ben tartott pénzhez eleve csak 10 év után lehet először hozzányúlni. A 11. évig kell azonban várni, hogy a kivehető pénz legalább az addigi befizetések összegét elérjék. Ugyanez a helyzet a nyugdíjbiztosításokkal is.

Melyiket válasszuk?

Összegzésként érdemes megnézni, melyik megtakarítási forma kinek ajánlott! Látható, hogy a hozamok és a hozzáférhetőség szempontjából is a NYESZ végzett az első helyen. Ennek ellenére ez a megtakarítási forma sem való mindenkinek. A Bankmonitor ezt a megtakarítási formát leginkább azoknak ajánlja, akik

  • értenek a befektetésekhez,
  • változó piaci környezetben is képesek egyenletes teljesítményt elérni,
  • tudják, mikor mennyi kockázatot szabad vállalni,
  • rendelkeznek elég idővel, hogy megtakarításaikat rendszeresen szemmel tartsák, és szükség esetén átrendezzék.

Bár az önkéntes nyugdíjpénztár csak az ezüstérmet szerezte meg, a Bankmonitor ezzel együtt is ezt a nyugdíj-megtakarítási formát tartja a nagy tömegek számára legjobb megoldásnak. Hozama ugyanis alig maradt el a NYESZ-től, ezért cserébe viszont 20 éven keresztül profi szakemberek kezelik a megtakarítást. Az ÖNYP tehát azoknak való, akik

  • képesek hosszabb időre lemondani a megtakarításuk feletti rendelkezésről,
  • nem értenek a befektetésekhez,
  • nem szeretnének a befektetéseikkel foglalkozni,
  • hajlandóak a hozam egy részét feláldozni azért, hogy a pénzüket szakemberek kezeljék.

Legvégül pedig annak kellene következnie, hogy kinek is ajánlottak a nyugdíjbiztosítások. Az igazság viszont az, hogy a nyugdíjbiztosítást (csakis nyugdíjcélú megtakarításként) senkinek nem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani.

Nemrég olvasható volt egy meglepően őszinte nyilatkozat; az NN Biztosító vezérigazgatója egy interjúban kijelentette:

„Ha valaki csak befektetést akar, vásároljon befektetési alapot! A biztosítóknak az az alapvető feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak, a befektetési lehetőség pedig kiegészíti a védelmet, nem pedig fordítva. A védelemnek pedig kellő súlyúnak kell lennie, hogy baj esetén valóban segítséget nyújtson.”

Érdemes a teljes interjút elolvasni, fontos gondolatok szerepelnek benne a befektetéssel kombinált biztosításokról.

Az első mondattal tökéletesen egyetértünk. A Bankmonitor meggyőződése szerint: a biztosítások a kockázatok (betegség, baleset, vagyoni kár stb.) kezelésére valók. A második mondattal már kapcsolatban már komoly ellenvetéseink vannak: nyugdíj megtakarítás esetén a befektetési lehetőség nem lehet kiegészítő elem egy olyan szolgáltatásban, melynek elsődleges célja, hogy vagyont halmozzon fel az időskori évekre. Ebben az esetben a befektetés (tőke növelés) elsődleges, domináns, semmi által felül nem írható cél.

Hogy mindez még hangsúlyosabbá legyen, szerepeljenek az alábbiakban a nyugdíjbiztosítások mellett leggyakrabban hangoztatott speciális marketing érveket, illetve azt is, hogy mi hogyan vélekedünk ezekről.

12 Hozzászólás

  • Yaffa 2016-02-29 12:45:05 - Válasz

    Megint egy vitatható cikk.

  • András 2016-12-07 22:57:50 - Válasz

    Valóban magas költségekkel bír ez a termék, de vajon helyes csak ez alapján választani? Az éremnek mindig két oldala van, kíváncsi lennék a véleményetekre, hogy mi a helyzet az önkéntes magánnyugdíjpénztári kockázatokkal? Pl. hogy bármelyik portfóliót is választjuk, legalább 50%-a állampapírt fog tartalmazni. A hosszú lejáratú és magas kamatozású állampapírok lassan lejárnak, ergo az eddigi hozamreferenciák jobbak ahhoz képest, ami a jövőben várható (akár -3-4 %). A másik, hogy rebesgetik, hogy az állam meg akarja határozni, hogy a nyugdíjba vonuláskor ne a teljes pénzösszeget, hanem csak járadékot vehessünk föl.

  • Jani 2017-01-25 10:43:23 - Válasz

    az egyik biztosító online kalkulátorával számolva nagysárendileg kijött a cikkben ábrázolt 7,418 M (a kalkulátorban 7,788 M) , bár a kalkulátorban 1 %-os garantált hozammal számolnak. A kalkulátor 3%-os hozammal számolva 9,228 M hozott ki, ami nagyságrendileg megegyezik a többi megtakarítás 9,3 M-jával. Tehát mindhárom 9,3 M körül konvergál, így az egyéb szempontok lehetnek a mérvadók. A cikkből hiányoltam, hogy milyen típusú volt az összehasonlított nyugdíjbiztosítás (tőkevédett v. unit-link)(bár szerintem tőkevédett), illetve, hogy a havi 20 ezret a teljes 20 év alatt érti-e, vagy inflációval növelt befizetéssel számolt-e.

  • Attila 2017-01-31 18:20:03 - Válasz

    Véleményem szerint mindegyiknek megvan a saját erőssége, ettől függetlenül ez a cikk ismét arról szól, hogyan húzzuk le a nyugdíjbiztosítást (persze mindenki a saját portékáját dicséri…)
    Nem tetszett a cikkben, hogy amikor a bankmonitor ellenérvel a ny.biztosítások ellen, az első példában rögtön csak egy feltételezett dolog van (persze a távoli jövőre vetítve), hogy “örökre elrejthetők”? Miért nem a jelenről beszélünk? Ja, mert jelenleg valóban elrejthető és erre nem lehet negatívat mondani.
    A másik, hogy a Nyesz és Önkéntes nyugdíjpénztár teljes mértékben állami pilléreken alapszik. Ehhez aztán nem nyúlnak hozzá mert nem tehetik meg… igaz, a magánnyugdíjpénztárakra is ezt mondták, de ennél már csak betartják..vagy mégsem? A nyugdíjbiztosítás azoknak való, akik maguknak akarják a pénzt, és nem szeretnék kockáztatni, hogy az összegyűjtött pénzük megint államadósság befoltozására menjen el, ők meg csirkefarháton éljenek télen a 16 fokos lakásukban.
    Szó mi szó, látszik, hogy ez az oldal sem független, csak egy piaci kofa, aki a saját termékét dicséri.

    • bankmonitor.hu 2017-02-01 09:34:15 - Válasz

      Aki ennyire védi a nyugdíjbiztosításokat, az minden bizonnyal nem ügyfélként, hanem tanácsadóként vagy értékesítőként teszi ezt. Szeretjük a hozzászólásokat, de amelyekben hiba vagy megtévesztés van, azokat kifejezetten károsnak tartjuk. Vegyük sorra az Ön érvelését. Egyrészt, akinek nyugdíjcélú megtakarítása van, azt nem a jelen érdekli, hanem a távoli jövő. Éppen ezért néztünk ilyen példát az említett cikkben. Bárki, aki ilyen célú termékekkel összefut, az csak feltételezett dolgokra tud hagyatkozni. Viszont azért vagyunk szakemberek, hogy ezt a lehető legjobban tegyük, és ennek maximálisan eleget tettünk. A jelenről teljesen felesleges beszélni, mert az csak egy év a sok közül, valójában az összesített teljesítmény számít, az pedig valljuk be, nem túl fényes a nyugdíjbiztosításoknál. Annál nagyobb szakmaiatlanságot el sem tudnánk képzelni, mint hogy valaki azt állítja, hogy a NYESZ és az önkéntes nyugdíjpénztár állami pilléreken alapszik. Egyedüli köze az államhoz annyi, hogy adó-visszatérítés jár hozzá, ugyanúgy ahogy a nyugdíjbiztosításra is. Az is teljesen tévútra visz, ha a kötelező magánnyugdíjpénztárak esetét idézzük fel. Világos, hogy a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes nyugdíjpénztár két teljesen más intézmény. Az előbbinél az állami bevételek egy része került át az egyéni számlákra, míg utóbbinál a saját fizetésünkből származó összeg, ez utóbbi tehát ugyanolyan biztonságban van, mint egy bankbetét, vagy egy értékpapírszámla. A nyugdíjbiztosításnak semmilyen előnye nincs a másik kettő riválissal szemben, az Ön szóhasználatával élve, mindegyik azoknak való, akik maguknak akarják a pénzt. Érthető módon, arról egy szót sem ejt, hogy milyen magas költségei vannak a nyugdíjbiztosításnak és hogy még a legutóbbi jogszabályváltozás után is éves alapon csak azért kellene 2-4%-os hozamot elérnünk a teljes időszak alatt, hogy a pénzünknél legyünk (épp erről szól a cikk is, és ez támadhatatlan érv). És akkor még azt nem is vettük számításba, hogy infláció van, ami folyamatosan elértékteleníti a befektetéseinket, ha érezhető hozam nincs rajtuk. Mindezt végiggondolva, ki is az, aki a saját termékét dicséri és nem lát a szemellenzőtől? Véleményünk szerint egyértelmű a válasz…

  • Vékony Krisztián 2017-02-07 10:18:48 - Válasz

    A cikk ott gombolja félre az egészet, hogy a nyugdíjbiztosításokat 5% hozammal számolja. Miért ebből indul ki? Elfogultnak érzem az egész cikket. A közepes színvonalú termékeknél ez igaz. De a jó konstrukcióknál 13-16%-ról után kéne a matek. S akkor a nyugdíjbiztosítás fölényesen győz!

    • bankmonitor.hu 2017-02-07 10:39:05 - Válasz

      Már bocsánat, de aki ma azt mondja, hogy a számításnak 13-16%-os hozamról kellene indulnia, az nem veszi tudomásul, hogy hol vannak a jelenleg elérhető hozamok. Az átlagos betéti kamat 0,5%, a legjobb lakossági állampapír jelenleg 3,4%-ot fizet, és a befektetési alapok sem tudtak kétszámjegyű hozamokat elérni (egyes részvény és abszolút hozamú alapok kivételével). Az is óriási szerencse, ha 5-6%-ot eltudtunk érni, ennek a duplája vagy a háromszorosa kizárt hosszú távon egy vegyes portfóliótól. Bármilyen elemzést is olvassunk, az derül ki belőle, hogy nem lehet olyan magas hozamokat elérni, mint korábban. Már az nagy szó, ha több évtized átlagában 3%-os reálhozamot hoz egy vagyonkezelő, vagyis 3%-os infláció mellett a 6% is igenis magasnak számít. A nyugdíjbiztosításoknál pedig a költség az, ami átírja a matekot, éves 2-4%-os költség mellett örülhetünk, ha pénzünknél leszünk vagy az infláció felett sikerül végeznünk.

  • Attila 2017-03-09 23:05:20 - Válasz

    Ahogyan az előző hozzászólást kezdtem, az elárulja a folytatásom miértjét, idéznék: “Véleményem szerint mindegyiknek megvan a saját erőssége, ettől függetlenül ez a cikk ismét arról szól, hogyan húzzuk le a nyugdíjbiztosítást”

    Innentől kezdve, szerintem egyértelmű, hogy nem a nyugdíjbiztosítást védem, csupán nem értek egyet azzal, hogy a cikk írója mindegyik termékről csupa pozitív dolgot vél felfedezni, csupán a ny.biztosításokról nem (miközben úgy vélem, minden penge kétélű, tehát az egekig marasztalt termékeknek is van nem kevés árnyoldala). Mivel ezeket elfelejtették leírni, jogosan gondolhatom, hogy a céljuk csupán az értékesítése az Önök által közvetített (vagy érdekelt) termékeknek.

    Valóban, a múlt nem lehet túl fényes a nyugdíjbiztosításoknál, hiszen kicsit több mint 3 éve léteznek csak, így gyakorlatilag múltjuk sincs. Ha viszont hozamok szempontjából vizsgáljuk a teljesítményeket, véleményem szerint lehet nagyon kecsegtető hozamokkal is találkozni (15-20 éves távlatban akár 10% feletti teljesítménnyel, ami egy 5%-os tkm-el, értékkövetéssel, úgy gondolom elég baráti termék lehet). Természetesen lehet kisebb hozammal is számolni, de aki ilyen terméket választ az ezzel is tisztában kell legyen (legalábbis ha etikus az üzletkötő, amiről persze tudnék vitatkozni, de az nem a ny.biztosítások hibája)

    Az persze nálam nagy probléma, hogy nem értem, miért lenne probléma, hogy 4-5%-ot el kell érnie éves szinten, hogy a költségeket kitermelje? Talán ingyen kéne adnia egy szolgáltatást a társaságnak? Talán ingyen kéne dolgoznia egy üzletkötőnek? Talán az adminisztrátor hölgy a társaságnál nem szeret enni, és nem kér ezért fizetést? Véleményem szerint aki ingyen dolgozik, az vagy nem tartja magát sokra, vagy annyit is ér a munkája. Továbbá egy valamire való eszközalap, hosszú távon minimum 7% hozammal dicsekedhet, amit elég erősnek gondolok.

    Ismét leírom, hogy biztos lehessek a dolgomban: nem védek senkit, csak nem szeretem az olyan hatásvadász cikkeket, mint ez is. Ez nem az objektív és valóban teljes független vizsgálatról szólt, hanem arról, hogy ez meg az nem jó, és csak az a jó amit mi mondunk, szóval vegyed meg. Márpedig van ott árnyoldal, és ez nem feltétlenül csak költségekben jelenik meg.

  • Péter 2017-03-16 23:41:20 - Válasz

    Végre, tényleg egy objektív cikk, a sok-sok olyan cikkel és weboldallal ellentétben, akik a nyugdíjbiztosítàst hozzàk ki a legjobbnak! Vitatkoznék azon hozzàszólókkal, akik azt írjàk, hogy a cikk célja a nyugdíjbiztosítàsok lehúzàsa. Szerintem ez nem helytàlló, mert ezeknek a biztosítàsoknak tényleg elég durva költségeik vannak, így a cikkíró abszolute a valósàgról beszél. Nekem volt pàr unit-link biztosítàsom, úgy hogy tapasztalatból mondom, hogy ezek a termékek felejtősek, extrém magas költségekkel. Ez bukó pàlya!

  • Néha szívesebben lennék zombi 2017-04-30 09:54:21 - Válasz

    Kedves Szerző,

    Érdeklődni szeretnék, hogy tervben van-e frissítése a cikknek, mert az MNB 2017.jan.1-jén életbe lépett “etikus életbiztosítási koncepció”-ja következtében számottevően csökkentek (többek között) a nyugdíjbiztosítások TKM értékei.

    Egyébként mennyire jó összehasonlítási alap az önkéntes nyugdíjpénztári díjterhelés és a nyugdíjbiztosítási TKM? Hogyan tudja egyszerű, felelősségteljes, tudatos, halandó vásárló összehasonlítani ezeket a nyugdíjcélú almákat és körtéket?

    A MABISZ legfrissebb adatai alapján 20 éves futamidőre 2% körüli felső TKM-mel rendelkező termékek is vannak (pl. Groupama Karrierív Nyugdíjbiztosítás 1,98%). Ebben elvileg minden költség benne van, még a mögöttes alapkezelési díj is, igaz? Mi a trükk?

    link to mabisz.hu

    Láthatnánk egy mai összehasonlítást, ahol a fenti ábrákban konkrétan szerepel a bankmonitor által a legkevésbé rossznak ítélt nyugdíjbiztosítás is? Mennyivel lenne közelebb a preferált termékekhez?

    Üdvözlettel

  • Zsolt 2017-05-17 22:33:03 - Válasz

    Én is szivesen olvasnék az aktuális helyzetről!
    Előre is hálás köszönet!

  • 1984 2017-07-06 15:25:15 - Válasz

    Én is szeretnék aktualizált cikket látni, előre is köszönjük szépen!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.