Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ezért nem fogsz soha nyugdíjbiztosítást kötni

  • 2016-02-29
  • szerző: bankmonitor

A nyugdíjcélú befektetés fontosságát a megtakarítók többsége már egyáltalán nem vitatja. De vajon a három célzott lehetőség – önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ, nyugdíjbiztosítás – közül melyikkel jársz a legjobban? A Bankmonitor nem csak annak járt utána, hogy a nyugdíjba vonulás esetén melyik fizeti neked a legtöbbet, hanem annak is, hogy ha idő közben pénzre lenne szükséged, melyik mennyit fizet. A két legfontosabb következtetés: 1. több, mint két millió forinttal jársz jobban, ha jól választasz, 2. valószínűleg eszedbe sem fog jutni, hogy valaha is nyugdíjbiztosítást köss.

A nyugdíjas évek anyagi biztonságáról mindenkinek saját magának is gondoskodnia kell, ezt ma már kevesesen vitatják. Az öngondoskodás három – éves szinten akár több mint 100 000 Ft állami támogatást biztosító – lehetséges eszközét, az önkéntes nyugdíjpénztárakat (ÖNYP), a Nyugdíj Előtakarékossági Számlát (NYESZ), illetve a nyugdíjbiztosításokat is egyre többen ismerik már. 

Arra azonban valószínűleg sokkal kevesebben tudják a választ, hogy a három közül melyik eszközzel jársz a legjobban.

Ez nem is csoda, hiszen az összehasonlítás egyáltalán nem egyszerű. Mindegyik eszköznek vannak elvitathatatlan előnyei és hátrányai is. A lényeg azonban az, hogy melyik megtakarítási forma juttathat majd a legnagyobb nyugdíj-kiegészítéshez. Ezt a kérdést pedig az egyes megtakarítási formák költségei egyértelműen megválaszolják.

Ennyi jár nyugdíjba vonulás után

Hogy hogyan is alakul egy nyugdíj-megtakarítás, könnyen átlátható egy konkrét példán keresztül. A Bankmonitor három forgatókönyvet elemzett az alábbi feltételezések mellett:

  • havi 20 ezer forintot fizetsz be,
  • 5%-os hozamot ér el a mögöttes befektetés (MNB inflációs célja 3%, efölött alacsony vagy közepes kockázatvállalással 2%-os reálhozamot tartanak elképzelhetőnek),
  • a megtakarítás huszadik éve után nyugdíjba mész

Az egyetlen különbséget az jelenti, hogy az egyik esetben egy ÖNYP-be, a másodikban NYESZ-re, a harmadikban pedig egy nyugdíjbiztosításba kerülnek a befizetéseid.

Olyan termékekkel számoltunk, amelyek a piacot jól reprezentálják, de egyes termékeket nem emeltünk ki. A számolás során a nyugdíjbiztosítások által nyújtott kockázati biztosítási szolgáltatást kiemeltük, a számítások szempontjából semlegesítettük. Így vált lehetővé az, hogy a termékek összehasonlíthatóak legyenek, hiszen ennek köszönhetően mindhárom tisztán nyugdíjcélú megtakarítást nyújt.

Önkéntes nyugdíjpénztárból és NYESZ-ből szintén egy-egy nagy mennyiségben értékesített, jellemző terméket vettünk alapul a számításhoz.

Az alábbi ábrán az látható, hogy az egyforma nagy befizetések és hozamok mellett hogyan is alakulnak az egyes megtakarítások.

Ha a NYESZ-t vagy az ÖNYP-t választod, 20 év alatt több, mint 9 millió forintot gyűjtesz össze, míg a nyugdíjbiztosítással mindössze 7,4 millió forinttal egészítheted ki nyugdíjas éveidet. Ezt az óriási különbséget pedig egyedül a magas költségek okozzák.

Az, hogy a nyugdíjbiztosítások magas költséggel működnek, eddig sem volt titok, most azonban forintosítva is látszik, mit jelent ez. Úgy is mondhatnánk: 2 millió forintnál is nagyobb összeggel károsítod meg magad, ha ennél a nyugdíj-megtakarítási formánál teszed le a voksod.

A másik két termék (ÖNYP, NYESZ) viszont közel ugyanakkora megtakarítást eredményez, az eltérés 20 év alatt összesen alig 0,9%, azaz 87 ezer forint. Tekintve, hogy az ÖNYP-k esetén profi szakemberek kezelik a befektetett pénzed, NYESZ esetén pedig a megtakarítónak magának kell ezt megoldania, felfogható ez a költség a szakemberek hozzáadott értékéért fizetett díjnak is. Illetve nagy kérdés, hogy az átlagember mennyire tudja menedzselni a befektetéseit a folyamatosan változó pénzpiaci körülmények között.

Ezek a büntetések járnak idő előtti pénzkivétel esetén

A nyugdíjcélú megtakarítások mellett az éves befizetések 20%-át kitevő adó-visszatérítéseket szokás elsőként kiemelni, és ugyancsak gyakran előforduló érv a kamatadó (és EHO) mentesség is. Azzal azonban tisztában kell lenned, hogy ezeket a kedvezményeket nem adják ingyen.

Mivel nyugdíjcélú megtakarításokról beszélünk, a kedvezmények mellett számos olyan gátló tényezőnek is meg kellett jelennie, amelyek arra ösztönöznek, hogy az igénybevett előnyök valóban a nyugdíjas éveidet támogassák. Ezek többsége olyan többletköltségekben testesül meg, amelyek eltántoríthatnak az idő előtti pénzkivonástól.

Vannak azonban másfajta korlátozások is. Az önkéntes nyugdíjpénztárak esetében például a megtakarítás megkezdésétől a befizetők 10 évig nem férhetnek hozzá a befektetett pénzükhöz. Utána pedig bár a hozamokat 3 évente kivehetik, a tőke nyugdíjba vonulás előtti kivonását óriási adóterhekkel (15% kamatadó + 27% EHO) sújtják.

De hasonló igaz a NYESZ-re is, ahol nem elég, hogy idő előtti pénzkivétel esetén az adó-jóváírásokat 20%-kal megnövelve kell visszafizetni, a kivett pénzből ebben az esetben is óriási darabot szakít le az állam. Igaz, itt nem a tőkét, hanem a hozamot nyirbálja meg a 15%-os kamatadó, illetve a 27%-os EHO.

A nyugdíjbiztosítások esetén pedig nem csak az állam sarcolja meg az idő előtti pénzkivonásokat. A biztosítások konstrukcióit is úgy dolgozták ki, hogy korai pénzkivétel esetén a befizetett tőke jelentős részét (akár 80-90%-át) levonja a biztosító.

Az egyes megtakarítási formákat terhelő, nyugdíjba vonulás előtti pénzkivéthez kapcsolódó költségeket az alábbi táblázatban foglaltuk össze Neked.

Ennyit lehet kivenni nyugdíj előtt

A példát folytatva érdemes megnézned, hogy mennyit lehet kivenni az egyes megtakarításokból, ha időközben pénzre lenne szükséged. Ekkor lépnek életbe a fent említett ösztönzők. Az alábbi ábrán azt látható, mennyi pénzhez juthatsz tényegesen hozzá, ha a megtakarítás 20 éve alatt bármikor az addigi teljes nyugdíj-megtakarítását ki szeretnéd venni.

A grafikonok 20 évnél ugyanakkora értéket mutatnak, mint az eggyel korábbi ábrán. Ez érthető is, hiszen az volt a feltételezés, hogy itt nyugdíjba megy a megtakarító, vagyis a nyugdíjcélú megtakarítás elérte a célját, a pénzkivonásért sem jár büntetés.

Egészen más a helyzet azonban a korábbi pénzkivonás esetén. Jól látszik, hogy az ÖNYP-hez 10 évig semmilyen esetben nem tudsz hozzáférni. Azt követően viszont igen gyorsan növekszik az idő előtt kivehető összeg, és a 17. és a 20. év között már a NYESZ-t is megelőzi (nyugdíjba vonuláskor viszont ismét a NYESZ ad többet).

Az összes többi időszakban azonban – csak az összegyűjtött vagyont nézve – a NYESZ tűnik a legmegfelelőbb választásnak. Itt azonban újra ki kell emelni, hogy a NYESZ befektetéseiért és hozamaiért egyedül a megtakarító a felelős. NYESZ tehát csak olyanoknak ajánlott, akiknek megvan a kellő képzettsége és ideje ahhoz, hogy nyugdíjas éveire szánt befektetéseit hosszú évtizedekig sikeresen irányítani tudja.

A nyugdíjbiztosításoknál az adott konstrukcióhoz tartozó ún. visszavásárlási tábla alapján határozzák meg, mennyi jár vissza idő előtti pénzkivonás esetén. Ebből vonják még le a kamatadót és EHO-t, illetve az adójóváírást, „büntetéssel” növelve.

Ekkorák lesznek a hozamok

A nyugdíjcélú megtakarításoknál sem lehet elmenni szó nélkül a hozamok mellett. Bár a befektetések hozamát minden esetben 5%-nak feltételeztük, a valóban realizált nyereség egészen más lesz. Nem szabad elfelejteni, hogy e fölött a megtakarítók minden évben megkapták a befizetések 20%-át adójóváírásként, illetve a költségek is igen fontos szerepet játszanak.

Feltéve, hogy a megtakarító a 20. év végén nyugdíjba vonul, a fentieket is figyelembe véve elért átlagos éves hozamok az alábbiak szerint alakulnak.

Jól látszik tehát, hogy a nyugdíjbiztosítás költségei annyira magasak, hogy hiába teljesítenek a mögöttes befektetései 5%-ot, a megtakarító által realizált hozam a 4%-ot sem éri el. Mindezt úgy, hogy még a befizetések 20%-át kitevő adójóváírás is megérkezett minden évben. Ezzel kimondható, hogy míg az ÖNYP és a NYESZ képes értéket teremteni az ügyfeleknek, a példában szereplő a magyar nyugdíjpiacon jellemzőnek tekinthető, nagy mennyiségben értékesített nyugdíjbiztosítás nem.

Mikor kaphatóak vissza a befizetések?

Azzal, hogy az idő előtti pénzkivételt ennyire súlyosan szankcionálják, a legtöbb esetben a kivehető pénz jóval alacsonyabb lesz az addig befizetettnél. Ez azonban nagyban függ attól is, hogy mennyi ideig marad a pénzed érintetlen.

Érdemes egy pillantást vetni ezért arra, hogy az adott pillanatban kivehető pénzösszegek, mikor lesznek legalább akkorák, hogy az addigi befizetések értékét elérjék. Mint az alábbi ábrán bemutatjuk, a NYESZ esetén erre már egy év után lehetőség van, de a hozamok túlnyomó többségéről természetesen ebben az esetben is le kell mondani.

Az ÖNYP-ben tartott pénzhez eleve csak 10 év után lehet először hozzányúlni. A 11. évig kell azonban várni, hogy a kivehető pénz legalább az addigi befizetések összegét elérjék. Ugyanez a helyzet a nyugdíjbiztosításokkal is.

Melyiket válasszuk?

Összegzésként érdemes megnézni, melyik megtakarítási forma kinek ajánlott! Látható, hogy a hozamok és a hozzáférhetőség szempontjából is a NYESZ végzett az első helyen. Ennek ellenére ez a megtakarítási forma sem való mindenkinek. A Bankmonitor ezt a megtakarítási formát leginkább azoknak ajánlja, akik

  • értenek a befektetésekhez,
  • változó piaci környezetben is képesek egyenletes teljesítményt elérni,
  • tudják, mikor mennyi kockázatot szabad vállalni,
  • rendelkeznek elég idővel, hogy megtakarításaikat rendszeresen szemmel tartsák, és szükség esetén átrendezzék.

Bár az önkéntes nyugdíjpénztár csak az ezüstérmet szerezte meg, a Bankmonitor ezzel együtt is ezt a nyugdíj-megtakarítási formát tartja a nagy tömegek számára legjobb megoldásnak. Hozama ugyanis alig maradt el a NYESZ-től, ezért cserébe viszont 20 éven keresztül profi szakemberek kezelik a megtakarítást. Az ÖNYP tehát azoknak való, akik

  • képesek hosszabb időre lemondani a megtakarításuk feletti rendelkezésről,
  • nem értenek a befektetésekhez,
  • nem szeretnének a befektetéseikkel foglalkozni,
  • hajlandóak a hozam egy részét feláldozni azért, hogy a pénzüket szakemberek kezeljék.

Legvégül pedig annak kellene következnie, hogy kinek is ajánlottak a nyugdíjbiztosítások. Az igazság viszont az, hogy a nyugdíjbiztosítást (csakis nyugdíjcélú megtakarításként) senkinek nem tudjuk nyugodt szívvel ajánlani.

Nemrég olvasható volt egy meglepően őszinte nyilatkozat; az NN Biztosító vezérigazgatója egy interjúban kijelentette:

„Ha valaki csak befektetést akar, vásároljon befektetési alapot! A biztosítóknak az az alapvető feladatuk, hogy védelmet nyújtsanak, a befektetési lehetőség pedig kiegészíti a védelmet, nem pedig fordítva. A védelemnek pedig kellő súlyúnak kell lennie, hogy baj esetén valóban segítséget nyújtson.”

Érdemes a teljes interjút elolvasni, fontos gondolatok szerepelnek benne a befektetéssel kombinált biztosításokról.

Az első mondattal tökéletesen egyetértünk. A Bankmonitor meggyőződése szerint: a biztosítások a kockázatok (betegség, baleset, vagyoni kár stb.) kezelésére valók. A második mondattal már kapcsolatban már komoly ellenvetéseink vannak: nyugdíj megtakarítás esetén a befektetési lehetőség nem lehet kiegészítő elem egy olyan szolgáltatásban, melynek elsődleges célja, hogy vagyont halmozzon fel az időskori évekre. Ebben az esetben a befektetés (tőke növelés) elsődleges, domináns, semmi által felül nem írható cél.

Hogy mindez még hangsúlyosabbá legyen, szerepeljenek az alábbiakban a nyugdíjbiztosítások mellett leggyakrabban hangoztatott speciális marketing érveket, illetve azt is, hogy mi hogyan vélekedünk ezekről.

1 Hozzászólás

  • Yaffa 2016-02-29 12:45:05 - Válasz

    Megint egy vitatható cikk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket