Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ezért nem fogsz soha unit-linked biztosítást vásárolni

  • 2013-06-17
  • szerző: bankmonitor

A Corvinus Egyetemet (korábbi nevén Bp-i Közgazdaságtudományi Egyetemet) elvégzők fele sem képes arra, hogy kihámozza egy unit-linked életbiztosítás szerződési feltételeit és számszerűsítse, hogy mit jelent egy ilyen szerződés. Ez nyilván nem véletlen, az átláthatatlan (rózsaszín, vagy fekete?) köd támogatja az értékesítést. A Bankmonitor.hu most kísérletet tesz arra, hogy számszerűsítve mutassa be a befektetéshez kötött életbiztosításokat összehasonlítva a befektetési alapokba történő befektetéssel. A különbség magáért beszél. Írásunk elolvasása után eszedbe sem fog jutni, hogy unit-linked biztosítást vásárolj.

Tényszerűen, számokkal.

Induljunk ki a következő szituációból:

  • van havonta 20 ezer Ft-unk és ezt szeretnénk befektetni
  • az egyik esetben mindezt unit-linked biztosításba helyezzük,
  • a másik esetben befektetési alapokat vásárolunk belőle
  • mindemellett optimisták vagyunk (!) és feltételezzük, hogy minden évben elérünk 8% hozamot

Azok kedvéért, akik most olvasnak először unit-linked biztosításról, szükséges egy kis kitérőt tennünk. A
biztosításba befizetett pénz is ugyanolyan befektetési alapba kerül (a költségek levonása után) elhelyezésre, mintha befektetési alapot vásárolnánk közvetlenül. A különbség annyi, hogy be van csomagolva egy biztosításba a befektetésünk.

Ma már léteznek olyan
rendszeres megtakarítási konstrukciók a bankoknál, ahol havonta befizetett összegünkért befektetési alapokat vásárolnak számunkra, melyek valós alternatívát jelenek a unit-linkednek, így érdemes ezt a két lehetőséget összevetni.

Lássuk a különbséget!

Kiválasztottunk egy olyan biztosítást, mely tökéletesen képviseli az átlagos unit-linkedet, a CIG Pannónia befektetési életbiztosítását és ezzel állítottuk szembe a befektetési alapokba történő közvetlen invesztíciót. A számítások során megengedtünk magunknak egy minimális egyszerűsítését (havi befizetések helyett azzal számoltunk, hogy év elején befizetésre kerül a 12 x 20 ezer Ft, azaz 240 ezer Ft). Ez az egyszerűsítés a két termék közötti különbség bemutatását semmilyen szinten nem torzítja.

Megközelítésünk roppant egyszerű: azt vizsgáljuk, hogy az adott időpontban (a megtakarítás/befektetés megkezdését követő második, harmadik… és így tovább évben) hány forinthoz juthatsz hozzá. Vélhetően ez a legfontosabb szempont mindenki számára. Mindezt annak arányában fejeztük ki, hogy mennyit fizettél be a pénzkivonásig összesen.

abra1

Talán nem hiszel a szemednek, vagy azt gondolod, hogy félreérted az ábrát. A tévedések elkerülése végett inkább szavakba öntjük:

  • a második év végén, ha kiveszed a biztosításba befizetett pénzedet (valami miatt szükséged van rá), akkor a teljes 480 ezer Ft befizetés 20%-át fogod visszakapni és 80%-ot elvesztesz
  • mindezt úgy, hogy mind az első évben, mind a második évben 8%-os hozamot ért el a befektetés, ami a befektetési alapba történő invesztíció esetén a grafikonon látszik is
  • fentiek legfőbb oka (anélkül, hogy a részletekbe belemennénk), hogy minden befizetésedből levonnak 5%-ot azonnal a költségekre ÉS emellett
  • a teljes 10 évre vonatkozó költségterhet az időszak elejére próbálja terhelni a biztosító
  • mindez a teljes matematikai hátteret tekintve lényegesen bonyolultabb persze, ami látványossá teszi a biztosítás hátrányát az u.n. visszavásárlási tábla, mely kristálytisztán leírja, hogy az első években a kezdeti befizetésednek csak a töredékét fogod visszakapni, ha pénzedhez szeretnél jutni (persze a megfogalmazás keveri a kezdeti és felhalmozási egységeket, ami gyakorlatilag érthetetlenné teszi mezei halandó számára azt az egyszerű kérdést, hogy „mennyit fogok visszakapni?”)

Koncentráljunk erre az esszenciális kérdésre:
„Mennyit fogok visszakapni?” Továbbra is azt feltételezzük, hogy 8%-os éves hozamot érünk el. A unit-linked esetében reménytelen a költségtételek és a számítás egészének ismertetése. A befektetési alapok esetében ez lényegesen egyszerűbb: azt feltételeztük, hogy minden befizetésedet 1% költség terheli azonnali levonás formájában és évente 2%-ot vonnak le a befektetett pénz kezeléséért (ezen költségtételeknél kedvezőbbet is el lehet találni nagyon könnyen).

Mint az a második ábránkon látható a tíz éves időszak legelején 228 ezer Ft-tal többet kapsz vissza a befektetési alapokból, mint a unit-linked biztosításból. (Pl. befizetted az első éves díjat és egy hét múlva olyan esemény történik, ami miatt mindenképpen szükséged van a hosszú távú befektetésnek szánt pénzedre: jó példa erre a végtörlesztés. Ilyenkor még nincs érdemi hozam, csupán a költségek érvényesültek).

A tíz éves megtakarítási periódus végére a különbség 691 ezer Ft-ra emelkedik számításaink szerint, ami közel három évnyi befizetésnek felel meg!!!

abra2

A fentiekben bemutatott ábrákat valószínűleg nem lehetne 18-as korhatáros karika nélkül vetíteni fő műsoridőben kereskedelmi TV-kben. Ugyanakkor a sztorinak itt még nincs vége.

Amihez a Sanghaj Expressz is túl lassú

Elvégeztünk még egy számítást. Minden racionális befektetés célja, hogy gyarapítsuk pénzünket. A gyarapodást mindig az inflációhoz kell mérnünk. Megvizsgáltuk tehát, hogy
mekkora hozamra van szükségünk ahhoz éves szinten a befektetésekből, hogy a költségek levonása után az inflációt 3%-kal meghaladó hozamunk legyen. Feltételeztük, hogy az infláció mérsékelt, 3% a tíz éves periódus alatt:

  • a unit-linked biztosítás esetében 14,4%-os éves hozamra van szükségünk
  • a befektetési alapok esetében 8,3%-os éves hozam elegendő

A különbség abból adódik, hogy a biztosítás éves átlagos költségterhelése 7,4%, míg a befektetési alapok esetén ugyanez 2,2%. Mindez azonban csak akkor igaz,
ha 10 évig megtartod a biztosítást. Ha nem akkor ennél lényegesen rosszabbul jársz. Ezzel szemben a befektetési alapok esetén a költségterhelést nem növeli meg (az elérhető piaci konstrukciók többségénél), ha három év után úgy döntesz, hogy mégsem folytatod a megtakarításokat, befektetéseket.

Értékeljük egy kicsit ezt a 14,4%-os hozamot, amire 3%-os infláció feletti hozam eléréséhez van szükség (3% infláció mellett). Lehetséges ez?

Ennek eldöntéséhez álljon itt talán csak annyi, hogy az amerikai tőzsdei hozam éves szinten mindössze 4,1%-kal haladja meg az amerikai inflációt a több tízéves statisztikák tükrében. Ergo a statisztikai valószínűség közel jár a zéróhoz. Persze a hit és a remény a megálló nélkül örökké száguldó Sanghaj Expresszben létezhet…

Összefoglaló kérdésünk:
van-e létalapja ma egy olyan megtakarítási lehetőségnek, mely

  • abszolút rugalmatlan, egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy az élethelyzeted változhat és bünteti, ha tíz év előtt hozzá szeretnél jutni a pénzedhez?
  • olyan magas költségterhe van, hogy a várható befektetési eredményeket egy az egyben felemészti?

Szerintünk ezért nem fogsz soha többet unit-linked biztosítást kötni…

Ha befektetést, vagy megtakarítást szeretnél, akkor gondolkozz befektetési alapokban. Azokban a befektetési alapokban, melyekbe a biztosító is elhelyezi a pénzed. Nem mellesleg meg kell jegyeznünk, hogy a megtakarítási, befektetési termékek 99%-a befektetési alapban landol (lásd például az önkéntes nyugdíjpénztárakat is).

Alapszabály, ha befektetni szeretnél, akkor válassz egy befektetést és ne keress hozzá biztosítót. Ne vásárolj hozzá semmilyen „mellékterméket”.  Természetesen bármelyik biztosítási ügynöknek lesz 10 érve, hogy ő milyen aktívan kezeli a befektetéseket és milyen többletszolgáltatást nyújt…

Nem szeretnénk alulértékelni a személyes tanácsadás jelentőségét, de ez egyetlen esetben sem érhet meg nekünk annyit, hogy éves szinten több mint 7% költséget fizessünk érte…

A legszomorúbbnak talán az nevezhető, hogy a unit-linked értékesítők tömege azzal érvel, hogy bizonytalan a nyugdíjhelyzet és még ma lépned kell (időben a holnapért).
Egy valós problémából kiindulva adnak el egy rossz terméket, ahol esélye sincs az ügyfélnek arra, hogy pozitív szaldóval zárja a történetet.

A unit-linked vége

A unit-linked biztosításnak vége, legalábbis vége annak a formának, amit az elmúlt 15 évben megismerhettünk. Nem véletlen talán, hogy a legnagyobb értékesítési hálózat (Brokernet) megváltoztatta a nevét egy hónapja. Egy piacvezető nem szokta lecserélni a nevét, ha nem akar gyökeres változást szimbolizálni…

Ha befektetni szeretnél, nézd szét a Bankmonitor adatbázisában szereplő több mint 900 befektetési alap között:

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

115 Hozzászólás

  • sebestyensin 2013-06-17 12:04:28 - Válasz

    1. 10 évre nem kötünk 20 eves ktsg szerkezetű szerződést. Sőt, 10 évre nem kötünk UL-t.
    2. Minden jó UL 10 évtől adja a bónuszokat, amelyek kompenzálják a vv táblát.
    3. Kamatadó UL-nél nincs 10 ev után.
    4. Az alapok váltásánál UL-nél nincs veteli/eladási ktsg.
    5 .20 évre egy jó UL 2,12% TKM
    6. 20 évre van 1,57 % TKM-el rendelkező UL.

    A cikk egyoldalú de valós adatokat tartalmazó írás egy felelőtlen kötés esetében.

    Sebestyén András,1. 10 évre nem kötünk 20 éves ktsg struktúrájú szerződést. Sőt 10 évre nem kötünk UL-t.
    2. Minden jó UL 10 évtől adja a bónuszokat, amelyek kompenzálják a vv táblát.
    3. Kamatadó UL-nél nincs 10 év után.
    4. Az alapok váltásánál UL-nél nincs vételi/eladási ktsg.
    5. 20 évre egy jó UL 2,12% TKM.
    6. Lehet találni 1,5%-os TKM-et is 20 évre.

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 13:04:34 - Válasz

    Kedves András,
    mi nem teljesen értjük. Csak azért kössünk meg egy 20 éves szerződést, mert akkor már tényleg kedvező a költségmutató? Miközben, ha változik az élethelyzet, akkor tuti bukóban leszünk? A kamatadót a TBSZ és a NYESZ jól kezeli. Sőt, ha NYESZ számlát alkalmazva számolom ki a cikkben leírtakat, akkor a különbség még durvább… (nyilván itt életkort is figyelembe kell venni, 50 felett éri meg igazán). Szerintünk a visszavásárlási táblát nem kompenzálni kell (különösen nem 10 év után), hanem szimplán eltörölni. Minden másban egyetértünk.

  • pemmehum 2013-06-17 14:12:50 - Válasz

    Tényszerűségről nem beszélnék. Alapvető magyarázatokkal marad adós a cikk, akinek írója még a nevét sem adja az egyoldalú és szakmaiatlan írományához.

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 14:32:06 - Válasz

    Kedves Pemmehum, szívesen látunk minden hozzáaszólást. Sőt részletesen válaszolunk is, ahogy tettük ezt András esetében is lentebb. A Te hozzászólásod azonban nem tartalmaz érdemi információt. Csapatunk minden tagja névvel és fényképpel is megtalálható a Rólunk menüpont alatt. Tedd meg, hogy konkrétumokat írsz és akkor konkrétumokban válaszolunk.

  • pemmehum 2013-06-17 15:50:46 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!

    Csak kétkérdésem van! A cikkben szereplő megtakarítás során a biztosított az 5. évben meghal. Mekkora összeghez jut a családja.
    A ul biztosítása mondjuk 5 millió forintos haláleseti védelmet is tartalmazott.
    Melyik alap biztosít nagyobb hozamot erre az esetre.
    A biztosítás költségeinél egy sző sem esik a biztosítás megkötésével és a biztosítási védelemmel kapcsolatos költségekről.
    Így almát hasonlítanak össze körtével.
    A pénzügyi tervezéssel foglalkozó tankönyvek helyén kezelik a biztosításokat. Talán érdemes lenne elolvasni néhényat.
    Vannak olyan élethelyzetek, amelyknél a biztosításnak nincsenek banki termék alternatíváik.
    Ugyanolyan hiba mindent kötvénnyel, részvénnyel, befektetési alappal megoldani, mit az ügynököknek mindent biztosítással.
    A portfólio-elmélet vajon csak befektetési alapra vonatkozik. Még egy értékpapírokkal foglalkozó “profi” pénzügyi tanácsadótól sem hangzott el olyan megynilvánulás, aki helyén kezelte volna a biztosítást, vagy éppen a nemesfémek szerepeltek volna az ajánlatában…

    Én sem szeretm a UL biztosításokat, de kicsit körültekintőbben írnék szakmai fórumokon…

    Köszönöm a válaszukat!

    PH

  • etus 2013-06-17 16:43:55 - Válasz

    Kedves Bankmonitor! Úgy gondolom, hogy két olyan megoldást összehasonlítani, aminek köze nincs egymáshoz, nem szerencsés. Nem szabad összekeverni a két megtakarítási formát, normális teljeskörű felvilágosítást kell adni az embereknek, attól függően, hogy milyen élethelyzetre keresnek megoldást. Megjegyzem (személyes vélemény) a Brókernet történetét, nem keverném össze a unit-linked biztosítások nyújtotta megoldási lehetőségekkel. Úgy gondolom, hogy annak az embernek aki tud előre gondolkodni és van lehetősége rá, a két megoldást együtt kell alkalmaznia. A unit-linked megtakarítások hosszútávú , biztosítási védelemmel kombinált megoldások – ezt tudomásul kell venni. A befektetési alapok rövidtávú megoldások lehetnek, bár itt is hallotam már rémtörténeteket. Gondolom nem vagyok ezzel egyedül. Úgy gondolom, hogy érdemes lenne inkább azonos megoldásokat összehasonlítani és megmutatni, hogy ma a pénzpiacon ki, mit ajánl, mint összehasonlítani két különböző terméket. (a CIG költségfelépítéséről nem is beszélve).

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 16:44:31 - Válasz

    Kedves PH,
    első megállapításunk: ha befektetni szeretnél akkor fektess be. Második megállapításunk, ha biztosítási eseményre szeretnéd fedezni a kockázatodat, akkor köss kockázati biztosítást. Kockázatit és ne vegyes biztosítást. Abból a költségelőnyből, amit a befektetési alapokba történő megtakarítás jelent (a UL-el szemben) vígan finanszírozható a kockázat fedezése biztosításban, sőt a szaldó pozitív lesz. Reméljük, hogy ez így körültekintő válasznak tűnik. (Mellesleg az írás több olyan tényezőt nem tartalmaz, melyre hasonlóan rövid választ lehet adni. A téma komplexitása miatt a teljeskörű feldolgozás befogadhatatlanná tenné írásunkat az átlag olvasó számára. Ennek ellenére minden ilyen kritikai észrevételre örömmel válaszolunk, hasznosnak tartjuk.)

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 16:48:50 - Válasz

    Kedves Etus! Sajnos nem értünk egyet… lásd előző hozzászólásunkat PH-nak címezve. Az egyik legnagyobb hiba, hogy összecsomagolt termékek értékajánlatát nem tudják elkülönítetten kezelni az emberek és elhiszik, hogy az adott megoldást nem lehet másképpen elérni. Miért ne lehetne a befektetést és a kockázati biztosítást különválasztani és egyedileg megkötni? Azért mert ebben az esetben a befektetésbe fizetett összeg rugalmasan elérhető? Azért mert így az összköltség lényegesen kedvezőbb az ügyfél számára? Miért van az, hogy a biztosítók maguk marginalizálják a kockázati védelem tartaémát a UL termékekben?

  • etus 2013-06-17 17:52:40 - Válasz

    Kedves Bankmonitor! Természetesen az is jó megoldás, ha minimum van egy kockázati biztosítás a befektetések mellett – főleg, ha hitelünk is van! Arról is írtam, hogy mindkét megoldást érdemes alkalmazni, hiszen a unit-linked termék arra “kényszerít”, hogy ne nyúljunk hozzá ídő előtt.Amikor megkötöttük, viszonylag hosszú távban gondolkodtunk, pénzt akartunk félretenni magunknak úgy, hogy ne nyúljunk hozzá! A befektetési alapok pedig, mint Önök is írták mobilizálahóak viszonylag rövid idő alatt, a likvid pénzek rövidebb távú lekötésére tökéletesen alklamasak, ha kell viszonylag gyorsan hozzáférhetünk. A UL termékeknél pedig meg kell nézni a piacot – erre akartam felhívni a figyelmüket. Ma már nem csak összecsomagolt termékek léteznek, hanem jól ekülönítehő, átlátható megoldások, amiben tisztán nyomonkövethető a megtakarítás és az igény szerint hozzáköthető kockázati rész. Nem akarok senkit sem győzködni, csak arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy egyik területen sem lehet általánosítani, nem lehet egy sémát ráhúzni a piacra, hiszen számtalan elfogadható, jó megoldás megtalálható ma már!

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 18:08:11 - Válasz

    Kedves Etus,
    Szerintünk egy megtakarítási tzerméknek nem szabad “kényszerítenie”, ráadásul nem 10 éven keresztül Még egy biztosító sem tudja garantálni, hogy 10 év alatt nem történik olyan esemény, hogy ne kelljen indokoltan a pénzhez hozzányúlni. Ha az a legjobb megoldás, hogy felhasználom a megtakarított pénzt, akkor ne “járjon hozzá” hatalmas büntető levonás… Minden másban egyetértünk, köszüönjük a hozzászólást.

  • turcsa11 2013-06-17 21:57:43 - Válasz

    igaza van pemmehum-nak, ugyanis ha már ennyire kimerítő cikket ír a szerző, – ami egyébként jogos és többnyire igaz – akkor talán az egyetlen óriási különbséget is meg kellett volna említeni, ami a U. L. termék mellett szól: miszerint bekövetkező halál esetén az U.L. kifizeti a biztosítási összeget, míg a befektetési alapok esetén csak az addig befektetett összeg + hozamok állnak az örökösök rendelkezésére. Nem mindegy…, tehát aUL-t, mint befektetési formát leginkább a befektetési alap + kockázati életbiztosítással kombinálva lehetne összehasonlítani.

  • bankmonitor.hu 2013-06-17 22:07:42 - Válasz

    Kedves Turrcsa11, a mai napon 16:44-kor megjelent hozzászólásunkban ezt a kérdést megválaszoltuk. Ha úgy gondolod, hogy nem kimerítően, akkor kérjük, hogy jelezd.

  • judit740521 2013-06-17 22:14:51 - Válasz

    a cikk kapcsán valaki segítsen:
    SAJNOS unit linked biztosításom van
    a cikkben megírtakat tényekkel tudom alátámasztani :
    befizetés több millió Ft
    veszteség : kb 500 ezer Ft
    ha díjmentesítek, akkor bukok 400 ezret
    ha megszüntetet, bukok 400 ezret
    ha tovább fizetem még többet bukok, az elveszett kamatokat – ha bankba tettem volna a pénzemet – nem is számolom

    ha megdöglök, akkor kapok 100 ezer Ft-ot, ami még urnára sem elég !!! semmi más kockázati rész nincs benne
    tudom még fizetni, akár 20 évig is, DE ÉN FIZETEK AZÉRT HOGY ŐK HASZNÁLJÁK A PÉNZEMET !!!
    Ebből nem lehet nyerséggel kijönni : SOK A KÖLTSÉG? KEVÉS A HOZAM, A BEFIZETÉSEKET FELEMÉSZTI A KÖLTSÉG !!
    Csak a biztosító járhat jól, az ügyfél nem !!!
    Hová forduljak segítségért ???? Ez szerződésszerű csalás, semmi más !!!

  • judit740521 2013-06-17 22:24:50 - Válasz

    aki ezt a megoldást jónak tartja, annak szívesen leírom még a többi TÉNY adatot is (akár azt is , hogy éves szinten a befizetésem hány %-át nyúlják le)
    a maradékból lehetetlen nyereséget “csinálni” (a “make money” analógiára utalva)

    az előző hozzászólásban az elütésekért elnézést kérek, de egyszerűen indulatossá válok, ha ez a téma előkerül
    hozzá nem értő ügynökök átvertek, hazudtak, most meg folyamatosan lehúznak
    és ez így megy még majd 10 évig és nem tehetek semmit , mivel 400 ezer veszteséget nem akarok elszenvedni, ezért tolom a galacsint tovább
    ez öngondoskodás, de nem nekem, hanem a vízfejű biztosítónak
    további vitára nyitott vagyok, mert ez úgy szar ahogy van és úgy látom nincs menekvés

    és csak úgy mellesleg: én is a Corvinuson végeztem, meg még 1-2 gazdasági poszt grad.-om is van, de így is “impossible mission”

  • pokoli 2013-06-18 19:36:24 - Válasz

    Kérdésem van.
    Egyösszegű unit linked szerződéseknél mi a helyzet?-minimális biztosítási összeg és nagyobb befektetési rész esetén.( pl Aviva termékeinél )

  • bukisasa 2013-06-21 17:13:00 - Válasz

    Én csak annyit tudok a cikk szerzőjének is, és egyébként minden unit-linked ellen fanyalgónak üzenni, hogy először szét kellene nézni a piacon, nem pedig általánosítani a biztosítók termékei kapcsán és rengeteg megtévesztő információt megosztani! Azzal egyetértek, hogy nagy a homály az emberek fejében a pénzügyi termékekkel kapcsolatosan és ezt kihasználva ügynökök tömkelege úgy köt és olyan biztosításokat az ügyfeleknek, hogy ő maga sem tudja, miképpen is verte át az illetőt és járatja le a biztosítási szakmát!!! Ha már itt tartunk, én nagyon szívesen segítek bárkinek átnézni akár már meglévő unit-linked biztosítását és segíteni abban, hogy esetlegesen hogyan tudna belőle jól kijönni, vagy akár be is tudok neki olyan alternatívát mutatni, ami szintén unit-linked, csak egy nagy különbséggel: 2% alatti a költségmutatója, nem pedig a cikk szerzője által nagyon is tévesen átlagosnak vélt 7%!!! Mindemellett pedig azt nem szabad elfelejteni, ahogy többen is írták már előttem, hogy a unit-linked esetén nem csak és kizárólag, mint befektetésre kell gondolni, hanem biztosításként, ami ugye azt jelenti, hogy ha ne adj Isten meghalsz, lerokkansz stb…, akkor hiába mutat szépen a bef. alapodban a példa alapján közel 700 ezer Ft-nyi különbség, egy unit-linkedből akár sok-sok millió Ft is kijárhat a biztosító szolgáltatásaként!!! Szóval nagyon kérek mindenkit, hogy mielőtt ócsárol valamit, vagy egyetért olyannal, aki leszól egy dolgot, az egy kicsit gondolkodjon el, illetve kérjen SZAKEMBERTŐL segítséget és ne ugorjon bele úgy hosszútávon semmibe, hogy egy jól öltözött kis huszonéves ficsúr, nagy számlapos, drága órával a kezén lyukat beszél a hasába és elkápráztatja a “várható hozamokkal”, majd pedig lelép a jutalékkal és fél év múlva már nincs is köze az effajta pénzügykehez, mert eddig tartott a lendülete és már régen más területen próbál szerencsét! Köszönöm a figyelmet és várom a jelentkezőket, akiknek segíthetek tisztán látni az ügyben! (nem feltétlenül szerződéskötés a célom, azt most leszögezem, hanem tisztába tenni a dolgokat azok fejében, akiknél szükség van erre)bukisasa@freemail.hu címre írhat bárki, akár a Bankmonitortól is valaki és szívesen elmélyítem a tudá

  • bukisasa 2013-06-21 17:16:22 - Válasz

    Ja, azt elfelejtettem mondani, bár gondolom kiderült az előző kommentemből, hogy én is ügynök vagyok, csak a ritkábbik fajtából és csak egyetlen céget képviselek, amit viszont most nyilván nem írok ide, de egy kis TKM-kutakodást követően rájöhet bárki… Egyébként azon unit-linked konstrukció, amiről fentebb már írtam, hogy nagyon kis költséggel járó megoldás, éves 240.000 Ft-os befizetéssel indulva 136%-os hasznosulást mutat 10 év alatt, éves 8% hozamszint mellett, a grafikonon ábrázolt 0 helyett, szóval erről ennyit… És olyan rugalmasan kezelhető a portfóliója, amilyet keresve se találsz bankok kínálatában!!! Na ez az, ami miatt előbb-utóbb fogsz unit-linked biztosítást vásárolni…

  • bankmonitor.hu 2013-06-21 17:28:41 - Válasz

    Kedves Bukisa! Renkívüli módon örülünk minden szakmai hozzászólásnak. Lássuk azonban a lényeget! Kérem, írd meg, hogy melyik termékről van szó. Elolvassuk a teljes szerződéses feltételrendszert és végigvezetjük a számításon. Kíváncsian várjuk. (Egyébként több tízezer, vagy százezer unit-linkedben csalódott ügyfél nem véletlenül van az országban. Befizettek x-et és visszakaptak ennél kevesebb összeget. Miközben durván nő amagyar lakosság megtakarítási álloánya a rossz gazdasági környezet ellenére is, a unit-linkedértékesítés hanyatlik….)

  • bukisasa 2013-06-22 11:31:24 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!

    A termék nevét nem fogom ide direktben leírni, mivel nem akarom reklámozni sem magam sem a lehető legjobb(nem csak saját vélemény) UL konstrukciót, ami a magyar piacon fellelhető. Annyit azonban elárulok, hogy a két legrégebbi biztosító közül az egyikről és annak termékeiről van szó. Ebből azt hiszem, rá lehet jönni könnyen, de azért még egy kis segítséget adok: Forma-1 rajongók előnyben. 😉 Ami pedig a több tízezres csalódott embert illeti: megértem én a csalódottságukat, azt azonban badarság állítani, hogy csakis a termékek “hibájából” eredően szenvedték el a mínuszt. Kérdem én nagy tisztelettel: mi a fenéért kellett a nagy többségnek úgy aláírni bármit is, majd pedig fizetni hosszú évekig, hogy nincs tisztában a szerződés részleteivel??? Talán azért, mert épp az ismerősöm, vagy neki az ismerősének a csinike kis leányzója, mint nagy pénzügyi tanácsadó megmondta a tutit!!?? A kérdést költőinek szántam… Lehet, hogy nem kellene ennyire az ún. bizalmi kapcsolati tőkére alapozni a pénzügyeinket, kedves magyarok, mert annak könnyen ez lehet a vége… Ugyanis a munkám során sokszor találkozom a szituval, hogy csak azért indította el valaki azt az adott biztosítást, mert a jó ismerőse épp annál a “lehető legfüggetlenebb tanácsadó” cégnél dolgozott, aminek a termékeihez hasonló sincs kerek e világon… Érdekes, hogy pl. élelmiszereknél nagyon fontos, hogy mi hol olcsóbb és oda megy az ember vásárolni, nem baj, ha csak 10 Ft is kg-onként a különbség, ahol viszont sok százezer, akár M Ft-ról kell dönteni, ott már ennyire nem vagyunk tudatosak a döntés előtt. Ezért mondom azt, hogy tényleg szívesen segítek képbe kerülni bárkinek, aki igényli. Továbbra is bukisasa@freemail.hu az e-mail címem.

  • bukisasa 2013-06-22 11:49:51 - Válasz

    Még valami: mit jelent a cikk utolsó harmadában az, hogy “olyan megtakarítási forma, amely abszolút rugalmatlan”? Ha nem tévedek, azért köt valaki unit-linked terméket, mert HOSSZÚTÁVON kíván úgy befektetni, hogy relatíve kisebb összegeket tesz félre rendszeresen? Magyarul, akkor kössön ilyet valaki, ha egyébként van lehetősége vmilyen másik tartalékhoz nyúlnia, ha valami nem várt esemény következik be az életében, pl. elveszíti a munkáját, hosszab időre kidől betegség miatt stb… Tehát nem az a megoldás, hogy az előző hsz-ban már felemlegetett “jó ismerősben” megbízva éves szinten 5-800 ezer Ft-os díjjal kötök egy UL-t, mivel “ő azt mondta, hogy 3 év múlva már hozzáférhető”, csak éppen azt nem mondta el, hogy milyen arányban… Egyébként meg pont a rugamasság és a költségszerkezet az, ami egyedülállóvá teszi azt az UL-t, amiről várhatóan sokan fognak még dícsérő szavakat írni/mondani/terjeszteni a jövőben! További szép napot mindenkinek!

  • idievluzo 2013-06-22 18:26:36 - Válasz

    Kedves bukisasa!

    A cikk által említett 7%-os átlagos TKM nem tévedés. Ezt bárki ellenőrizheti a Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán (http://mabisz.hu) a TKM linkre kattintva.

    A pénzügyi tudatosság valóban nagyon fontos, azonban az általad leírtakat a cikkben is megfogalmazott okok miatt tapasztalod: a szerződések költségstruktúrája rendkívül bonyolult, nehezen átlátható. Szerinted hány ember tudja kiszámolni, hogy pl. egy 10 éves szerződés esetén 20 ezer forintos havidíjjal mennyi a különbség a 2%-os és a 7%-os TKM-mel rendelkező szerződés között? (kb. 435 ezer forint)

    Rugalmasan kezelhető, befektetési alapokból összeállítható portfóliót több bank (pl. Raiffeisen) kínálatában is találsz, jóval olcsóbban mint egy átlagos életbiztosítás esetén.

    A hosszútáv vs. rugalmatlan érvedre pedig azt tudom mondani, hogy 2 dolognak nem feltétlenül kellene annyira kizárnia egymást, mint ahogyan azt a unit linked esetén megvalósítják. Egy átlagos TKM-el rendelkező szerződés esetén a kötöttség sok esetben csak azért van, mert így könnyebb elrejteni, hogy az üzletkötő az ügyfél 1,5-2 éves befizetést megkapja a szerződés aláírását követően.

    Azzal egyetértek, hogy egy 2%-os TKM-el rendelkező szerződésről valószínűleg tényleg dicsérő szavakat fognak terjeszteni. (Megérzésem szerint az Allianz Életprogramra utaltál, ami valóban nem az ügyfelek megkopasztásáról szól egy átlagos unit linked szerződéssel összevetve.)

  • ila81 2013-06-23 10:34:37 - Válasz

    Tisztelt hozzászólók! Én is azok táborát erősítem, akik az UL pártján vannak és én is pont a rugalmasságát emelném ki a konstrukciónak (már amelyik az természetesen)! Az egészről annyi a véleményem, mint egy rosszul eljátszott színdarabról. Az alap jó, az előadás pocsék. Sajnos tényleg az van, amit bukisasa mond, mert alapvetően lehet jó dolog egy UL-ből. Mondok azonban jobbat! Az elmúlt 2-3 évben kőkeményen dolgoztunk egy olyan oldalon, ami pont az UL-ek költségszerkezetét teszi érthetővé, számolhatóvá. Az kevésbé lepett meg, hogy a kész, designolt, tökéletesen működő oldalt a magyar lakosság telibeszarta, jobban meglepett azonban az, hogy a teljes szakma is. Senkit, azaz senkit nem érdekel az egész, ugyanúgy kötik az emberek a drága, kezeletlen biztosításokat is. Ugyanis a költség oldal egy dolog, a befektetés a leglényegesebb. Én tavalyi évben 21 %-ot csináltam magamnak és 80 ügyfelemnek (kb 40-50 milliós portfólió), idén eddig -10ben vagyunk, ez sajnos ilyen. A lényeg tehát, hogy egy alacsony költségű, jól kezelt UL bőven tud annyit, mint egy bef. alap. Ugyanis amiről kb senki nem beszél: egyes befalapoknak is elég komoly költségei vannak. Ha jól tudom nem ritka a 2 %-os alapkezelési költség sem, ami nálunk a kékeknél eleve 1,19 %! Szóval ilyen apróságokon átsuhan az ember, holott hosszú távon marha nagy különbséget jelent ez a kis eltérés is. Amire UL-nél nagyon figyeljünk: ELADÁSI-VÉTELI ÁRFOLYAM KÖZTI KÜLÖNBSÉG!!! Ha ez létező dolog a feltételekbe, eleve felejtsük el… Ezt sok néven hívják: fenntartási költség, allokációs díj és szolgáltatási árrés. Nagyon nagyon legyünk észnél és tényleg olyan szakemberhez forduljunk, aki minimum TKM táblázatot mutat. Ezek közül a 2-3 % jó, a többi kuka! Plusz azt gondolom, hogy aki befektetési alapot választ, az talán van annyira intelligens, hogy az UL konstrukciót is megértse, átlássa. Továbbá nagyon nem érzem korrektnek, hogy az egyik legdrágább UL-el próbálja a bankmonitor lehúzni az egész piacot! Kezdeményeznék egy hasonló cikket pl az idievluzo általi komment alján említett termékkel, nagyon nagyon kíváncsi lennék a végeredményre!:-) Köszönöm annak, aki végigolvasta!

  • is1953 2013-06-23 12:42:14 - Válasz

    Az eddigi hozzászólásokat és a cikket végigolvasva csak annyit:20 év alatt elég sok tanulópénzt kifizettem UL-re (volt osztálytársamnál kötöttem), befalapokra (lehet abban Kulcsár Attila keze is benne volt) tőzsdére, forex-re. Ma már csak NYESZ-R számlán alapok vannak (bank intézi) és a nagyobbik része egy jó UL-ben eseti befizetésben. Persze a havi 20 eFt rendszeres díj felett. Bennem is felmerült, hogy a cikk miért a CIG-et veszi összehasonlítási alapul. Talán mert ott van a legtöbb rászedett ember? Nem értem a rugalmatlanságot. 2-3 kattintással INGYENESEN átválthatom a 10 MFt-s portfóliómat egyik eszközből a másikba! A részvénynél mindegy, hogy veszteséggel adtam el vagy nyereséggel, a jutalékot a forg.értékre számították. És itt nem csak percekre vagy másodpercekre vannak az árfolyamcsúcsok. Ráérek este megnézni és másnapra megbízást adni. Persze az fontos hogy ne legyen 5% a vételi és eladási ár között!! Pl. a mezőgazdasági eszkalap tavaly júniusban volt 0,95, augusztusban 1,20 ez 26% 2 hónap alatt. Most megint 0,9. Kivárom amíg megint 1,2 lesz (1 éven belül biztosan) az 33%… időm van…
    Valszeg a befalapokat is váltogathatnám, de nem ilyen egyszerűen és nem költségmentesen! Szóval nem értem az UL-ek rugalmatlanságát?! Az eseti befizetést egyébként bármikor kivehetem (egy éven belüll a 99% + hozamot, egy év után a 100% + hozamot). Persze most már tudom milyen UL-t szabad kötni és milyet nem. Ezért nem értem az előttem hozzászóló ila81 által írt érdektelenséget a weboldalával kapcsolatban. Szerintem a Fixlife.hu az, egy évig teljesen szabadon lehetett rajta kalkulálni….

  • bukisasa 2013-06-23 13:56:13 - Válasz

    Először is úgy látom, felpezsdült a téma a kommentjeimet követően, ennek örülök. Annak is örülök, hogy ezek szerint vannak még emberek, akik szerint egy jól működő UL nem feltétlenül a halálos ítéletünk aláírását jelenti. 🙂 Amit még nem szabad elfeledni, hogy én az egész hozzászólás-hullámomat azért kezdeményeztem, mert nem tartottam teljesen korrektnek a cikk szakmai tartalmát, hiszen ezt elolvasva bárki, aki nem ért annyira a témához azt gondolhatja, hogy ez tényleg egy rossz megoldás, holott nem feltétlenül az, csak jól kell választani!!! A cikk címe – hasonlóan a tartalmához – egyértelműen arra irányul, hogy soha senki ne kössön ilyet a jövőben… Ez kb. olyan, mint ha arról írnék cikket “Ezért nem fogsz autót vásárolni” címmel, mert a LADA 12 liter benzint fogyaszt 100 km-en… Kíváncsian várom a Bankmonitor véleményét/válaszait az utolső kommentek tekintetében! Szép napot mindenkinek!

  • bankmonitor.hu 2013-06-23 15:29:49 - Válasz

    Kedves Buksisa, eloszor is: a Balatonon rendkivul meleg van, igy a reszletes valaszokra holnapig varni kell. Most csak roviden es ekezetek nelkul egy rovid a telefonomrol. Masodszor: nagyon furcsa az, ha valaki kifejezett kes ellenere sem irje le itt a termek nevet, mondvan, hogy az reklam lenne… Konkretumok nelkul, kizarlolag az ugynokok kifogaskezelesi kezikonyvenek sekelyes erveit lehet itt viszontlatni az eladasban erdekeltektol. Az email cim nem reklam, hogy felved a akapcsolatot az erdeklodokkel?
    Mindenkeppen jelentkezunk a valaszokkal meg, de most meg par ora a Balatone.

  • bukisasa 2013-06-23 17:44:54 - Válasz

    Kedves bankmotor! (csak azért írtam így a megszólítást, mert az én nevemet sajnos még egyszer sem sikerült eltalálni…) Azt gondolom, hogy – mivel nem adtam fel túl nehéz feladványt – bárki könnyen rájöhet, hogy melyik konstrukcióról beszéltem. Megjegyzem, már van is olyan, akinek sikerült… Mivel nem feltétlenül tartozik a nyilvánosságra az, ha valakinek van valamilyen konstrukciója és esetleg meg szeretné tudni egy szakembertől, hogy abból mire is számíthat, ezért nem gondolom önreklámnak az információ átadást az ő termékéhez tartozó sajátsságok(kltségszerkezet, vv-tábla, stb…) megértésének segítését elősegítendő. Leírom tehát még egyszer: nem azért írtam ide az e-mail címemet korábban, hogy bárkinek is új szerződést kössek, hanem hogy segítségére legyek azoknak, akik ezt igénylik és úgy érzik, átverték őket egy UL-lel!!! Azt gondolom, ez nem nevezhető az általam preferált konstrukció reklámjának… Egyébként pedig, ha ezek után sem sikerülne beazonosítanotok azt az UL-termékcsaládot, amiről olyan szívesen végeznétek el a számításokat a CIG-hez hasonlóan, akkor itt a neve: Allianz Életprogramok(4 különböző HUF-os variáns, plusz 2 EUR-alapú). Jó számolgatást, az eredményekre várva kívánok szép estét mindenkinek!

  • ila81 2013-06-24 08:42:36 - Válasz

    Tisztelt Bankmonitor! Ezt már én sem bírom szó nélkül. Eléggé felháborít az előző hozzászólás hangneme, pláne úgy, hogy az egész cikkük egy szakmaiatlan, hazug írás, tájékozatlan embereket megtévesztő is egyben. Elhangzott már az Önök részéről egy BOCSÁNAT? Vagy egy TÉVEDTÜNK? Nem beszólogatni kéne, hanem átgondolni azt, amit kitettek az oldalukra. Előre is köszönöm a helyesbítést a tájékozottak nevében!!

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 09:35:05 - Válasz

    Kedves ila81!
    Nem pontosan értem. Hol van a hazugság? Egy konkrét számítást tartalmazó anyagot publikáltunk. Ez nyilván bántja az értékestíésben érdekelteket. A mi írásunkkal szemben csupán kiragadott termék részletek kerültek itt a forumunkon leírásra. Egy teljes cash pozíció számítással áll szemben néhány sales érv… Igazán örülnénk neki, ha mi tévedtünk volna, de egyelőre ennek nyomát sem látjuk. És ahogy tegnap ígértük, a mai napon visszatérünk részletesen a hétvégi felvetésekre is. További beszólogatás és hazugságmentes napot kívánunk!

  • Benőke 2013-06-24 15:22:05 - Válasz

    Sajnos nagyjából igaz az unit-linked így működik. Költségek változhatnak, de pozitívban csak hatalmas szerencsével jöhet ki az ember. Mondjuk nem árt ha jós is, és az éves 15% hasznot is megtalálja a befektetési alapok rengetegében. Nekem már a 8% is impossible mission szagú. (Na persze ha az ember tudja előre mondjuk egy évvel, hogy melyik alap hogyan fog teljesíteni az nem nagy szám, de akkor már adok neki egy lottószelvényt is) Az ügynök miután eladta a terméket lapoz és az ellapozott oldalon kezeli tovább a befektetéseket, vagy is sehogy. A Jutalékát megkapta… Unit-linked biztosításnak nem jó, befektetésnek pocsék. Egyszer beleugrottam tájékozatlanságból, tanulópénz meg volt.

  • is1953 2013-06-24 16:35:42 - Válasz

    Kedves Benőke. Senki sem mondta, hogy előbb kell kötni és utána tájékozódni. Akkor tényleg a szerencsén múlik, hogy olyan ügynökkel köss, aki tisztességes, érti a dolgát és utána is segít a portfóliód kezelésében. Igaz ilxenből van a kevesebb, de van!

  • Benőke 2013-06-24 17:29:52 - Válasz

    is1953: Ügynök aki gyorstalpaló után pénzügyi szakember, mikor éveken át tanulva, gőzük sincs az embereknek arról, hogy a tőzsdén mi fog történni… Bocs… Az egész ügynökös ágazat az emberek átverésére épült!

  • idievluzo 2013-06-24 20:06:13 - Válasz

    Kedves is1953!

    Milyen fórumot/médiumot ajánlana a tájékozódásra? A pénzügyi tanácsadóval való találkozó során az ügynök sok esetben sikeresen hiteti el az ügyféllel, hogy megfelelően tájékoztatva lett és a piac legjobb termékét ismerte meg, azonban sok esetben később derül ki, hogy ez nagyon nem így van.

    Egy ilyen tényadatokra épülő cikk láttán pedig egyesek (pl. ila81) rögtön hazugságot kiáltanak, anélkül hogy a cikk bármely részét is adatokkal alátámasztva megcáfolta volna, vagy konkrét kifogást emelt volna.

    Mások a párbeszédnek gátat szabva elzárkóznak bankmonitor által feltett konkrét kérdések megválaszolásától. Így csökkentve annak az esélyét, hogy kiderüljön ha valaki tévedett, vagy kialakuljon bármiféle közös álláspont.

    Jobb esetben egy olyan termék egy-egy tulajdonságával próbálnak meg érvelni, amelyek (szerencsére bár, de) nagyon távol állnak a mai magyar piacon fellelhető átlagos unit linked életbiztosításoktól.

    Szomorú ezt tapasztalni, amikor szerződések döntő többsége valóban az ügyfelek lehúzásáról szól (elég csak megnézni a MABISZ oldalán fellelhető TKM táblázatot). Ahelyett, hogy ezekre a veszélyekre közösen hívnánk fel mások figyelmét, ahogy ez a cikk is teszi. A tanácsadó pedig elmagyarázhatná az ügyfelének, hogy az általa ajánlott szerződés miért más, mint a szerződések nagy része, és akkor az ügyfél és úgy érezné, hogy valóban jó tanácsot kapott.

  • bukisasa 2013-06-24 22:39:09 - Válasz

    Akkor kezdjük a mai etapot…
    Kedves Benőke! Egyrészt azzal kezdem, hogy ha tájékozatlanul beleugrik valamibe, az nem biztos, hogy annak az “agyonképzett” tanácsadónak a hibája, aki belerángatta a dologba… Vélhetően ez is azért van, amit írtam korábban arról, hogy pénzügyek terén milyen az átlag magyar mentalitás: gondolom ön is a barátja szomszédjának a barátnőjének a legjobb ismerősével kötötte azt a bizonyos UL-t, akivel aztán vszínűleg azóta is jó a kapcsolata… Másrészt, azt kell mondjam, hogy ha attól tart valaki, hogy a tőzsdei mozgások, piaci hírek, árfolyam alakulások stb… veszélyeztetik a pénzét, akkor az a valaki ne akarjon UL-t kötni, de még csak ne is próbálja meg befalapba se helyezni a pénzét, inkább ássa el a kertbe és akkor ássa elő, amikor szüksége lesz rá… Harmadrészt pedig az ügynök szónak nem kellene egybecsengenie azzal, amit említett is. Valójában ezek az illetők – nagyrészt a szakmai hozzá nem értésüknek és a ténylegesen gyorstalpalón megszerzett “tudásuknak” köszönhetően – elérték azt az embereknél azt, hogy a biztosítók hitelüket vesztették. Azonban ez ellen dolgozunk MI, ÜGYNÖKÖK, ami az én értelmezésemben azt jelenti, hogy van egy ÜGY, aminek egyik oldalról meg kell felelnie valakinek, aki az ÜGYFÉL, és a megfelelőséget kell biztosítania egy másik valakinek, ezek lennének az ÜGYNÖKÖK. Vagyis azok, akik az ügy másik felét kell, hogy kitegyék!!! Egyébként pedig ha valaki nem nagyon akar kockáztatni hosszútávon, annak figyelmébe ajánlom az Allianz Árfolyamgarantált Állampapír Eszközalapját, ami 2005-ös indulása óta több, mint 7%-ot termelt éves átlagban! Ehhez nem kell nagy brókernek lenni, csak a megfelelő társaság megfelelő termékét kiválasztani!

  • bukisasa 2013-06-24 23:00:10 - Válasz

    Kedves idievluzo! Nem zárkózom én el semmitől és pontosan az a célom nekem is, hogy beláttassam a cikk szerzőjével, hogy hibázott és ilyen címmel nem kellett volna szakmai tartalmat publikálni, mielőtt nem néz körül a piacon. Ezért is írtam meg végül, hogy melyik társaságot képviselem és melyik konstrukció az, amiről nem hiszem, hogy rossz véleménnyel kell lennie bárkinek is. Azzal egyetértek, hogy lehúzták emberek sokaságát, de erre csak azt tudom mondani, hogy aki tudatlan, azt lehet csak csúnyán átverni, márpedig azért lássuk be, itthon nagyon sokan tudatlanok… És itt nem arra gondolok, hogy mindenkinek értenie kellene ahhoz, hogy hogyan működik egy UL, hanem arra, hogy olyan éves díjas szerződéseket kötöttek meg emberek tömegesen, amilyen pénzeket abszolút nem tudnak hosszútávon fizetni. Mindezt azért, mert megláttak egy 30%-os hozamot a tanácsadó általi kimutatásban és rögtön ők is a tutit látták benne, csak azt elfelejtették megkérdezni, hogy akkor mi van ha… Arra pedig, hogy a tanácsadónak el kellene magyarázni az ügyfeleknek, hogy miért is más az általa ajánlott termék, csak azt tudom mondani, hogy az emberek többsége NEM hiszi el, hogy a sok sz.r között lehet találni jó konstrukciót is, és ezt tapasztalatból írom, ugyanis Allianz-osként azt hiszem, nem nagyon kell takargatnunk a költségszerkezetet, így bátran vállalva mutogatom is mindenkinek, mégis sokan valami trükköt sejtenek a “túl szép, hogy igaz legyen” számok mögött, ezért inkább marad minden a régiben és köszönik, nem kérnek a jóból! Sebaj, az idő majd eldönti, kinek lett igaza…

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 23:33:15 - Válasz

    bukisasa 06.22-11:49 Kérdés: Még valami: mit jelent a cikk utolsó harmadában az, hogy olyan megtakarítási forma, amely abszolút rugalmatlan? Ha nem tévedek, azért köt valaki unit-linked terméket, mert HOSSZÚTÁVON kíván úgy befektetni, hogy relatíve kisebb összegeket tesz félre rendszeresen? VÁLASZ: Az abszolút rugalmatlan azt jelenti, hogy ha megváltozott a pénzügyi helyzetem, akkor sem tudok pénzemhez jutni. Illetve pénzemhez juthatok hatalmas büntető tétel levonása után. Az teljesen fals érv, hogy azért köt valaki unit-linked biztosítást, mert HOSSZÚ TÁVON kíván befektetni. Nézzük csak miért? Az átlagos unit-linked 10 éves futamidejű (rendszeres konstrukció). 10 év alatt rendkívül sokat fordul a világ, a ma lejáró konstrukciót 2003-ban kötötték, amit követően 2008-ban kitört egy nemzetközi pénzügyi válság, súlyos recessziós környezet, munkahely vesztések, Magyarországon végtörlesztési lehetőség, ami miatt teljesen racionálisan a padlást is ki kellett söpörni és rokonoktól is kölcsön kellett kérni… Ha a biztosító garantálja, hogy nem lesz nemzetközi válság, garantálja, hogy infláció felett lesz a költségekkel csökkentett hozam stb.stb. akkor rendben van, legyen 10 éves a biztosítás és ne lehessen felmondani, csak hatalmas veszteséggel.

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 23:33:41 - Válasz

    ila 06.23 – 10:34 Felvetés, többek között: „Nagyon nagyon legyünk észnél és tényleg olyan szakemberhez forduljunk, aki minimum TKM táblázatot mutat” VÁLASZ: A TKM táblázat a puzzle-nek csupán egy része. A TKM csak és kizárólag a lejáratig megtartott szerződésre érvényes, semmit nem mond a korábban visszaváltott konstrukciókra. De alapvetően az a probléma, hogy a unit-linked termékek többségének teljes, részletes költségszerkezete feldolgozhatatlan egy halandó számára. Ne felejtsük el, hogy az említett 1.19% csupán a teljes költségterhelés egy része, így nem hasonlítható egy befalap 2%-os menedzsment díjával.

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 23:33:57 - Válasz

    is1953 06.23 – 12:42 Felvetés: „Miért CIG-et veszi alapul a cikk?” VÁLASZ: ahogy azt leírtuk, mert ez egy teljesen átlagos termék több szempontból is. Konkrét számítást végeztünk. Ehhez konkrét termék kellett. Van ennél rosszabb és jobb termék is, de a logika jól követhető. Felvetés 2: „Nem értem a rugalmatlanságot. 2-3 kattintással INGYENESEN átválthatom a 10 MFt-s portfóliómat egyik eszközből a másikba” VÁLASZ: Ahogy már milliószor leírtuk a rugalmasság nem az alapok közötti átválthatóságról szól, hanem arról, hogy nem lehet a pénzhez hozzájutni a szerződés vége előtt óriási bukta nélkül (egyes konstrukcióknál a büntető időszak csak pár évig tart). Az aki unit-linked-et vesz, nem fog két kattintással váltani az alapok között, mert fogalma sincs, hogy miért is kellene váltania. Ha lenne fogalma, akkor nem unit-linkedet kötött volna, hanem befektetési alapot vesz.

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 23:34:22 - Válasz

    06.24-22:39 bukisasa: Az árfolyamgarantált állampapír eszközalap 2005-ös indulás óta mutatott éves átlagos hozama két dolog miatt kevéssé releváns: 1) a hozamkörnyezet 2005 és 2012 közepe óta drámaian magasabb volt a jelenleginél, 2) az említett hozam az eszközalap átlagos teljesítményét mutatja és nem a unit-linked biztosításban realizálható hozamot. Ez utóbbit ugyanis az eszközalapon kívüli költségek csökkentik. A unit-linked eladások egyik legnagyobb porhintése az eszközalap hozamának bemutatása a biztosítás kapcsolódó költségei miatt. (ezzel együtt is meg kell ismételnünk fenti állításunkat, hogy az Allianz szóban forgó terméke valóban az átlagosnál kedvezőbbnek tekinthető, bár így sem éri el a befektetési alapok által kínált lehetőségeket.)

  • bankmonitor.hu 2013-06-24 23:34:43 - Válasz

    Kedves Mindenki! Köszönjük a türelmet és jelentkezünk a részletes válaszokkal. Lássuk sorban. Reméljük, hogy válaszainkat mindenki higgadtan fogadja és érdemben folytatódhat az eszmecsere.
    bukisasa 06.23-17:44 Örülünk, hogy kiderült az Allianz Életprogramot promótálod. Most már lehet érdemben eszmét cserélni a termékről. Elolvastuk a 992110 számot viselő általános és különös szerződési feltételek leírását, amiből a következő fontos dolgokat tudtuk meg: 1) ha 3 éven belül valaki pénzéhez szeretne jutni, akkor 0%-ot, azaz nulla százalékot kap vissza a rendszeres befizetésekből 2) az első évben befizetett összeg 25%-át teljes egészében költségként elvonja a biztosító 3) fenntartási költség 470 Ft havonta, ami éves szinten 5640 Ft, azaz a cikkben szereplő 20 ezer Ft-os havi befizetés mellett 2,35% költségterhelés, 4) az alapkezelési költség valóban 1,19%. Nézzük, mi történik, ha megnézzük, hogy a 3. év letelte után egy nappal ki akarom venni a pénzem a biztosításból (az első olyan időpont, ahol érdemlegesen a pénzhez lehet jutni). UNIT-LINKED: a fenti költségekkel és 8% hozammal, év elején teljesített 240 ezer Ft-os befizetéssel összesen 730 ezer Ft-ot fogunk visszakapni, ami mindössze 10 ezer forinttal haladja meg a 3 x 240 ezer Ft befizetési értéket. Igaz legalább meghaladja! BEFALAP: azonos befizetés, 1%-os vételi jutalék és 2%-os alapkezelési díj mellett (ahogy az a cikkben is szerepelt) 8%-os hozam mellett 816 ezer Ft-hoz juthatunk hozzá. A KÜLÖNBSÉG: 86 ezer Ft, azaz 11,8%. TANULSÁG: mi a befektetési alapot választanánk. TANULSÁG 2.: ténylegesen jobb kondíciókkal bír, mint a cikkünkben szereplő termék, de mind likviditási, mind költség szempontból egyértelműen a befektetési alap tűnik jobb választásnak. Ez számunkra még távolról sem a „túl szép, hogy igaz legyen” kategória…

  • bukisasa 2013-06-25 14:04:46 - Válasz

    Kedves Bankmonitor! Örömmel vettem a válaszaikat és én is szorgalmazom az indulatmentes eszmecserét, megjegyezve, hogy eddig sem voltam indulatos, csak úgy éreztem és érzem még mindig, hogy nagyon el van ferdítve a UL-témakör azzal, hogy az egyik, ha nem a legrosszabb termékkel példálóztak. Mellesleg, Önök sem írtak konkrét befalapokat, amiben csúcs szuper hozamokat érhet el az ember, ha már itt tartunk, de ez most már mellékes is.
    Hozzászólásaimat nem csak és kizárólag befalap vs. UL megfontolásban írtam, hanem az Önök által átlagosnak vélt UL vs. jó UL összevetésben! Ez az, amiben nagyon elbeszéltünk egymás mellett, de akkor most kihegyezem befalap vs. UL-re(persze az Allianz vonatkozásában, ha már úgyis azt “promótálom”).

  • bukisasa 2013-06-25 14:06:18 - Válasz

    4. Ja, és talán ami a legfontosabb: Mo-on élünk, ahol nagyon is megszokott, hogy ha valmihez hozzá lehet nyúlni, akkor hozzá is fogunk nyúlni, tehát, ha nem lenne semmi „kényszer” abban, hogy fizessek valamit hosszútávon, akkor soha nem lesz semmije senkinek azon kívül, amit említettek is már, jelesül, hogy kisöpörjük a padlást, rendezzük a hitelt(amit eleve fejetlenül vettünk fel, ugyebár, mintha pisztolyt tartottak volna a fejéhez bárkinek is), elmegyünk nyaralni, mert azt mindenképpen kell, ha lehet, all-inclusive, persze, stb… Tehát az UL arra „nevel”(továbbra is azt mondom, gusztustalan termékek is vannak, sőőőt, többségében azok, de nem kellett volna tudatlanul és tájékzatlanul beleugrani…), hogy magammal szemben legyek már annyira elkötelezett, hogy ha vannak céljaim, akkor tegyek értük félre valamennyit rendszeresen és hosszútávon!!! Emellett soha nem mondtam még senkinek, hogy minden megtakarítható pénzét ilyenbe fektesse, de az előnyeit kihasználandó mindenképp érdemes lenne mindenkinek egy UL-t is fenntartania. Hogy mellette bankol, meg befalapot használ, vagy tőzsdézik, casinozik, az nem büntetendő, de hogy hosszútávon kell lennie valaminek, az egyszer szent! (azt még nem feszegettem, hogy ha biztosításra van szüksége valakinek, az UL-ben – legalábbis az Életprogram különféle verzióiban kb. fele, vagy harmad annyi díjért megkapja azt az ember, mint egy átlagos kockázati biztosításban…)

  • bukisasa 2013-06-25 14:06:53 - Válasz

    3. Az ÁGA eszközalapra vonatkozóan: nem azt mondtam, hogy ez a legjobb megoldás, sőt nem is feltétlenül érdemes hosszútávon ebben gondolkodni, DE UL-termékek esetén a piacon NEM TALÁL senki ehhez hasonlíthatót, az biztos. Ha már mindenképp befalappal kell összevetni, akkor pedig kb. pénzpiaci alapok azok, amik ellenében ez még mindig többet tud hozamszinten, bárhogy is alakul a piaci hozamkörnyezet. Mivel az erre vonatkozó kommentjük azt feszegeti, hogy a befalapok ettől jobbak, kíváncsian várok tippeket konkrét befalapokra, hogy melyik az, amelyik az elmúlt időszakban ilyen teljesítményt nyújtott szinte kockázatmentesen!!?? (Ne feledjük el, amit írtam az elején is, hogy ezt én nem szoktam preferálni, de kis hazánkban nagyon is sokan a biztonságra törekednek, ezért mégis sokan választják. Az eseti befizetésekre viszont remekül lehet használni ezt az alapot, ugyanis biztonsággal érhető el rajta hozam és ha kell, mégiscsak hozzá tudok férni, akárcsak egy befalaphoz)

  • bukisasa 2013-06-25 14:07:16 - Válasz

    2. A számítás az Életprogramra kb. helytálló volt, de én igazából nem szoktam az Életprogram „normál” verzióját ajánlani, mivel min. 10-15 évben gondolkodva történnek ált-ban a szerződéskötések, ilyen távon pedig már jobb egy Bónusz Életprogram. A másik, hogy nem fix tartamos UL-ről van szó, hanem ún. whole-life termék(ek)ről, ami akár életünk végéig fenntartható. Ennek ugyebár az az előnye, hogy ha 10 éves elmúlt a konstrukció, nem jár le, nem kell újat kötnöm, hanem kamatadómentesen juthatok hozzá az összes hozamomhoz, vagyis ha én pl. 40 évig fenntartom a programomat, akkor 10 év elteltét követően olyan befektetésem van, amiből bármikor, bármennyi pénzt fel tudok venni kamatadó levonása nélkül!!! És itt jön elő az, hogy a hűségtartalék-rendszer, ami működik ebben a konstrukcióban nemhogy költséget nem jelent a 10 év után, de még plusz hozamokat is termel, nem is kicsit(persze, ha rövidebb időnn belül megszűnik a program, akkor egy része annak is költségként fogható fel) Megtakarítani pedig mindig szükséges, tehát miért nem tarthatnám fenn a programomat akár életem végéig!? Egy befalapban hogyan tudom ezt elérni? Ugyanis ott minden befizetésemet terheli a kamatadó a vonatkozó jogszabályk szerint, senkit nem érdekel, hogy én már esetlegesen 5-10-15 éve kezdtem el „használni” azt!!! Ráadásul ingyenesen kapok egy 3 M Ft-os közlekedési baleseti halálra vonatkozó fedezetet, ami segítség tud lenni…(persze ne legyen rá szükség)

  • bukisasa 2013-06-25 14:07:39 - Válasz

    1. Azt a felvetést nem is értem, hogy egy UL nem hosszútávon történő befektetést/megtakarítást szolgál. Akkor mit is??? Pontosan az a lényege, hogy egy, vagy akár több adott cél érdekében kisebb pénzekből összepakolok magamnak/gyerekemnek egy tőkét, amiből majd finanszírozom a saját megélhetésemet(akár nyugdíjamat, vagy annak egy részét; akár a gyermek tanulmányait stb…). Ez pedig nem 3 éves távlat és nem az a lényege, hogy ha megváltozik a piaci hozamkörnyezet, akkor kisöpörve a padlást végtörlesszek stb… Ugyanis akkor az eredeti célom – amiért elkezdtem a megtakarítást – UGROTT! Vagyis majd mondhatom a kis csemetémnek, hogy sorry, de sajnos nincs pénz a tanulásodra, esküvődre stb, mivel ki kellett söpörni a padlást és bebukva valamennyi pénzt a részedre félretett összegből kifizettük a hitelt!? Ezért írtam, hogy ide ne olyan pénzt fektessünk, ami kellhet akár 3-5 éven belül! Ha pedig mégis úgy alakul, hogy kell, akkor az Allianz termékei legalább megadják arra a lehetőséget, hogy már a 3. évet követően 100%-ban hozzáférhető a befektetés teljes értéke!!! Másrészt, ha már mindenképpen gondolkodik valaki ennél rövidebb távon is, akkor az eseti befizetésekkel nagyon szépen megoldhatja az esetleges likviditási problémáit is úgy, hogy megmarad a hosszútávú megtakarítása is, minimális költségek mellett!

  • bukisasa 2013-06-25 14:15:24 - Válasz

    A “túl szép, hogy igaz legyen” alatt azt a szitut értettem, hogy ha valaki már megégette magát egy UL-lel(vagy megszűnt már neki, vagy még mindig fizeti, de nem tudja, miért) és bemutatjuk neki, hogy mivel is másabb az Allianz terméke az övénél, ahogy azt idievluzo felvetette, akkor sem hiszi el, hogy van még normális termék a piacon! Magyarul, nem hajlik újabb szerződésre, ami nem baj, a nagyobb baj, hogy magáról a befektetésekről lesz rossz a véleménye és nemhogy UL-t nem köt soha, de még csak befalapot sem választ magának, hanem szépen leköti a pénzét a jelenleg hatalmas kamatszintek mellett és várja a csodát! És ezt teszi 5 év múlva is, meg 10 év múlva is majd, hiszen a befektetés az ugye “nem éri meg”! Ja és ez még a jobbik eset, mert sokan csak pihentetik a bankszámlájukon a pénzt látraszóló kamatért cserébe! Nos, itt tartunk 2013-ban pénzügyi kultúra terén… Ha szétnézünk nyugatabbra, nem gondolom, hogy ilyen árnyalt a kép sem UL téren, sem befektetések terén és láthatóan nem ők csinálják rosszul… Végeztem! 😉

  • is1953 2013-06-25 14:49:27 - Válasz

    Kedves bukisasa! Gratulálok a közérthetően és szakszerűen megírt hozzászólásaidhoz. Részemről befejeztem a hozzászólást, mert értelmetlennek látom. Bankmonitor változatlanul az almát hasonlítja a körtével és nem kattan le a padlássöprésről. Akinek egy kis esze van, érti miért….

  • idievluzo 2013-06-25 21:00:33 - Válasz

    Kedves is1953! Sajnálattal hallom, hogy anélkül fejezi be hozzászólásokat, hogy érdemben válaszolt volna egy Önhöz intézett kérdésemre. Sajnálom azt is, hogy egy olyan pénzügyi konstrukciót támogat, ahol egyes biztosítók az ügyfél havi 20 ezer forintos megtakarítási hajlandóságát 10 év alatt 660 ezer forintos költségelvonással honorálják (7%-os TKM ugye).

  • idievluzo 2013-06-25 21:03:27 - Válasz

    Kedves bukisasa!
    IDÉZET: “Azzal egyetértek, hogy lehúzták emberek sokaságát, de erre csak azt tudom mondani, hogy aki tudatlan, azt lehet csak csúnyán átverni, márpedig azért lássuk be, itthon nagyon sokan tudatlanok…”
    VÁLASZ: A tudatlanság önmagában messze nem elég a jelenlegi helyzet kialakulásához. Kell hozzá valaki, aki át akarja verni a másikat, kell egy olyan környezet, amely az átverést lehetővé teszi, valamint a tudatlanságot “fenntartja”. Szerintem idézett mondat rengeteg egyéb fontos tényezőről feledkezik el, és ezáltal hibásan egyedül az ügyfélre tereli a teljes felelősséget.

  • idievluzo 2013-06-25 21:10:01 - Válasz

    Kedves bukisasa!
    IDÉZET: “Vagyis majd mondhatom a kis csemetémnek, hogy sorry, de sajnos nincs pénz a tanulásodra, esküvődre stb, mivel ki kellett söpörni a padlást és bebukva valamennyi pénzt a részedre félretett összegből kifizettük a hitelt!?” VÁLASZ: Ez egy félrevezető példa. Elsülhetne akár úgy is, hogy mivel sikerült végtörlesztenem, a megspórolt pénzből 10 év alatt, már nem csak az egyetemet tudom finanszírozni, hanem egy lakást is tudok venni. Ha nincs kötöttség, ezt meg tudom tenni. Ellenben ha saját pénzemhez nem férek hozzá, akkor ez nem opció számomra, és végeredményben rosszabbul járok.

  • idievluzo 2013-06-25 21:27:40 - Válasz

    Kedves bukisasa!
    IDÉZET: “(…) úgy éreztem és érzem még mindig, hogy nagyon el van ferdítve a UL-témakör azzal, hogy az egyik, ha nem a legrosszabb termékkel példálóztak.”
    VÁLASZ: A cikk által kiválasztott szerződés messze nem a legrosszabb és ez nagyon egyszerűen ellenőrizhető. A Magyar Biztosítók Szövetségének oldalán 11 db olyan unit linked életbiztosítást is lehet találni, amely TKM mutatója 10 éves intervallumon már 2 számjegyű. A legmagasabb pedig 12,39% (köszönjük Metlife)! Ezt össze lehet vetni a cikk által említett 7%-kal, valamint az Allianz Életprogram minimális 2,02%-val.

  • soohi 2013-06-25 21:58:19 - Válasz

    Tisztelt idievluzo!
    Azzal egyetértek, hogy egy hitelt kiváltani – amikor kifejezetten kedvező lehetőség nyílik rá -, mindenképpen meg kell tenni!
    AZONBAN: nehogy az legyen már a fokmérője egy megtakarítási formának, befektetésnek, hogy korábban az életünkben hoztunk egy rossz döntést!
    Kicsit erősnek érzem ezt az igazolást…
    A tájékozódással kapcsolatban: remélem azt nem vitatjuk, hogy nagy többségben UL-t nem alacsonyabb iskolázottságú ember kötött/köt, főleg nem éves díjfizetésű 300-500 ezres díjjal! Márpedig akkor bizony gondolkodó emberekről beszélünk – remélhetőleg. 🙂 Természetesen itt kerül képbe az eladó, vagyis az ügynök/bróker/cég, stb. Ezért nagyon nem mindegy, hogy kivel ül le, kivel beszél az ember! Csak amíg a statisztika/tapasztalat azt mutatja, hogy itthon az emberek elhiszik inkább, hogy van ingyen sajt (kockázat nélkül irgalmatlan hozam, kamat – 20-30%/év), addig mindig is lesz, aki le akar nyúlni. Ez a piac, a kapitalizmus – nyilván van hely, ahol jobb az arány, van ahol rosszabb.
    Ezért is örülök kifejezetten, hogy napirendre került – remélhetőleg nagyon hamar el is fogadják a törvényt, rendeletet -, a középiskolai pénzügyi alapismeretek oktatása. Máshogy egész egyszerűen nem lehet magasabb szintre emelni a pénzügyi kultúrát itthon.
    Egy szó, mint száz: ne ítéljünk el egy egész befektetési/megtakarítási formát, ítéljük el inkább a kifejezetten drága termékeket, az átverős ügynököket, cégeket! Ezzel lehet előrejutni, a többivel mindenki csak a saját igazát bizonygatja/pecsenyéjét sütögeti!

  • bukisasa 2013-06-25 23:04:34 - Válasz

    Kedves idievluzo! Rendben, el tudom fogadni a véleményét, hiszen nem vagyunk egyformák, ha úgy látja, jobb a padlássöprés, tegyen így, erre valóban nem alkalmas 3-5 éves távlatban még az egyébként jó konstrukciónak számító ÉP sem. Azt azonban hagy ne fogadjam már el, hogy itthon soha nem az a hibás, aki aláír valamit, hanem mindig az a hibás, aki elé teszi az aláírni valót!!! Árulja már el nekem, hogy ugyan ki tehet arról, hogy rossz, igencsak költséges szerződést köt meg valaki, mint ügyfél? A tanácsadó talán, aki – mivel sales-es lévén ebből él – mindenféle szaktudást nélkülözve “parasztvakítással élve” eladja azt a terméket, aminek a működéséről már bocsánat, de fingja sincs!!??(tisztelet a kivételnek, persze) A válaszom: NEM! Ha én valamit venni akarok, akkor körbejárom a témát, megkérdezek mindent, ami nem tiszta és addig bizony nem írok alá semmit, amíg nem győződtem meg, hogy az jó lesz nekem, nemde!? Csakhogy itt előjön megint az, amit írtam már korábban, hogy sokan úgy vágtak bele ilyen konstrukciókba, hogy azt se tudták, mi ez, csak azt tudták, hogy kötni kell, mert az ismerősük ismerőse már csak nem b…za át őket… Könyörgöm, vállalja már fel mindenki a tetteiért a felelősséget, s ugyanígy vállalja be azt is, hogy a tájékozatlansága, hanyagsága ezt eredményezte. Pont. A végén már ott fogunk tartani, mint a devizahiteleseknél és az országban már mindenki áldozat lesz… Olvasni azért csak tud mindenki, aki köt bármit is! Soohi kommentjével egyetértve bízom abban, hogy a fiatalabb generációk már jártasabbak lesznek pénzügyileg, mert a jelenlegi helyzet nagyon elszomorító…

  • bukisasa 2013-06-25 23:06:25 - Válasz

    A Metlife-ról pedig annyit, hogy valóban, nekik még akár drágábbak is a termékeik, viszont ha a piaci részesedésüket vesszük, és azt, hogy hány embernek sikerült velük szerződni és hánynak a CIG Pannóniával(elsősorban Brokernet által), vagyis hány „áldozatuk” van, akkor azt kell mondjam, a fasorban sincsenek és a legnagyobb kárt talán kijelenthetjük, hogy a CIG okozta a puszta megjelenésével is a piacon. Időarányosan legalábbis egészen biztosan. Magyar biztosító a magyarokért, ugyebár…

  • bankmonitor.hu 2013-06-25 23:23:00 - Válasz

    Üdv Mindenkinek! Egészen bőre sikeredett a mai termés itt a fórumon. Néhány gondolat álljon csak itt. Kedves UL Értékesítőknek érdemes lenne egy kicsit elolvasni, hogy a nyugat-európai szabályozás milyen irányba halad. Ott (Anglia, Hollandia) nem abból indulnak ki, hogy a vevő buta-e, vagy nem, hogy mekkora felelőssége van abban, hogy drága terméket vesz, hanem egyszerűen megtiltják, hogy a biztosító fizessen az ügynöknek a termék eladása után. Az ügynöknek a bevételét úgy kell megteremtenie, hogy elkéri a költséget konkrétan az ügyféltől: “Tisztelt X.Y. ez most Önnek 100 ezer Ft-ba fog kerülni, amit most kérek nekem kifizetni.” A kóklerek eltűntek a piacról nagyon gyorsan, mert nincs csomagolva a költség, hanem el kell tudni magyarázni az ügyfélnek, hogy miért és mennyit fizet. Egy kicsit nehezebb pálya, de sok mindent magától megold. Pont. Másik megközelítés, hogy egy termék költségtartama szabályozói oldalról maximalizálható. Ez sem lenne egy rossz megoldás. A harmadik, hogy a likviditását is szabályozni lehetne. Hozzáteszem, hogy a nyugat-európai megközelítésben a második és harmadik tényező magától megoldódik, mivel a bújtatott magas költség elsősorban az értékesítői költség megteremtését szolgálja (lásd a CIG veszteséges működését). Visszatérve egy-két hozzászólásra. Mi konkrét számításokat mutatunk be. Szívesen vesszük, ha a hozzászólásokban is ez történik. Az általunk alkalmazott megközelítésben abból a feltételezésből indultunk ki, hogy mind a befektetési alap, mind az UL mögötti eszközalap ugyanakkora hozamot termel, így nem releváns az a kérdés, hogy “mely befalap hozott olyan szenzációs hozamot…” Ebből adódóan az alma-körte felvetés értelmét veszti. A “lekötni a jelenlegi alacsony kamatok mellett” felvetés pénzügyi megközelítésben fals. Bár történelmi mélyponton van a hazai betéti kamatszint, a reálkamat tartalom (inflációt meghaladó kamattöbblet) nemzetközi összehasonlításban is vastag. Nyugat-Európában sokat adnának +1.5% reálkamatért… Szép – de UL és befalap mentes – álmokat kívánunk :)!

  • ila81 2013-06-26 08:01:51 - Válasz

    Tisztelt Mindenki! Jelentkezek már én is, pár napra kimaradtam a jóból, így pótolom az elmaradást. Bankmonitor: egyrészt a konkrétumok 2 felé bontva: minimál díj környéki szerződést kötök csak és eseti díjakkal operálunk, amit csak az évi 1,19 érint, így úgy érzem nem vertem át senkit és mivel a költségek egy UL-nél a folyamatos díjat érintik (kivéve ugye az alapkezelési díjat), így az 1,19 kontra 2 % kérdés releváns, meg az is eldőlt melyik a jobb. Ez van, amikor almát hasonlítunk össze almával, mert így egyről beszélünk. A cikk meg szerintem továbbra is hazugság, már a címe is az, mert az Önök elemzése nem ez az eset. Alapvetően a folyamatos díjba bepakolt pénz mást célt szolgál, mint egy bef alap, így továbbra is jogtalannak érzem a felvetésüket. Ne mondjuk már azt mindenkinek, hogy soha ne vegyen golfautót, mert lehet BMW-t is venni! Önök most ezt tették: a golfautó golfozásra van, a BMW meg közlekedésre! Konkrétumokkal az oldalunk szolgál egyébként, ahonnan hoznék is rögtön egy példát: 10 éves havi 25 ezres megtakarításnál érvényesek a következő adatok, 7.5 %-os hozamot feltételezve. Érték lejáratkor: ÉP 4.489.724, CIG 3.774.523. Összes költség: ÉP 354.305, CIG 941.474. Csak majd 3x annyi! Emiatt írtam, amit írtam. Idievluzonak meg Benőkének meg annyit üzennék: találkoztak a nagy átlaggal. Én nem lépek le, pont a befektetés kezelésén múlik a legtöbb dolog (tavaly 21 %), így kérném őket, hogy ne általánosítsanak. Konkrét módszereim vannak, amik MŰKÖDNEK, konkrét számaim vannak, amik MŰKÖDNEK és konkrétan nem vagyok egy haszonleső, embereket átverő ügynök, mert nem vallom azt, hogy az UL mindenre megoldás! Több hozzászólást nem kívánok tenni, mert úgy érzem ez egy parttalan vita! Szép napot mindenkinek!

  • bankmonitor.hu 2013-06-26 08:42:20 - Válasz

    Kedves Ila81! A gyömölcsmeghatározási probléma kezd krónikus lenni (alma/körte). Egy süllyedő hajón tényleg nehéz objektívnek lenni, ezért nincs megbántottság érzése bennünk akkor sem, ha valaki egy számokkal alátámasztott, konkrétumokat tartalmazó írást nevez hazugságnak. Láthatóan nem ismeri a befektetési alapokkal megvalósítható rendszeres (UL terminonlógiában: folyamatos) megtakarítási termékeket (Ez azonban már inkább kellemetlen egy aktív értékesítő számára). Sok szerencsét a további munkához, mi a magunk részéről maradunk az objektív értékeléseknél.

  • bukisasa 2013-06-26 09:40:15 - Válasz

    Kedves bankmonitor!Azt gondolom, hogy sokunkban(értékesítőkre gondolok, akik hozzászóltunk és láthatóan vagyunk páran) nem amiatt van hiányérzet, amit a konkrét, objektív számolgatásuk tartalmaz, mert az, ahogy írtam is akár a CIG, akár az Életprogram kapcsán megállja a helyét. Vagyis ténylegesen nem jobb még az Életprogram esetén sem rövid(ebb) távon a befektetés, mint egy befalapban. Ami “kiverte a biztosítékot” nálam, az az irományuk címe, ahogy azt már jeleztem is korábban! Azért, mert pl. 3-5 éves távlatban gondolkodva a UL-ek többsége a magas költségek miatt nem megfelelő megoldás, azért nem lehet és nem is szabad azt mondani, hogy “Ezért nem fogsz soha unit-linked biztosítást vásárolni”!!! Max. az lehetne a cím, hogy ezért nem fogsz drága UL-t vásárolni, vagy az, hogy ezért nem fogsz soha UL-t vásárolni akkor, ha rövid távon akarsz befektetni. Az az én meglátásom, hogy ez nem objektív értékelés, hanem egy teljesen szubjektív, az emberek befolyásolására irányuló és azt is eredményező írás. Ha már ennyire belemerültünk a számolgatásba, akkor kérem Önöktől, hogy az általam már említett és az összes UL-termék közül legjobbnak tartott Bónusz Életprogram 10-15-20 éves vonatkozásában is végezzék el legyenek kedvesek a számításaikat, hozamostul, hűségtartalékjóváírásostul, kamatadóstul(a 6% EHO-t még ne vegyük figyelembe, ki tudja, mi lesz annak mág a sorsa aug.1-től…) és ennek az eredményét vessék össze egy befalapban történő befektetés eredményével. Kíváncsian várom az eredményét, nekem van rá számításom és össze tudjuk vetni legalább, így végre kiderül, hogy most akkor mindenkinek igaza van, vagy senkinek sincs! 😀

  • ila81 2013-06-26 11:23:47 - Válasz

    Tisztelt Bankmonitor! Hallottam a befektetési alapok folyamatos díjfizetéséről is, de ettől függetlenül tartom a véleményemet! Pluszban még az a szerencse, hogy nem az Önök megítélésén múlik a szakmám és az abban elért eredményeim. Mindenesetre azt kell mondjam, hogy ez alapján az írásuk alapján az én szememben továbbra is egy felületes, szubjektív írás az, amire kommentelünk, felháborító címmel! Ez olyan, mintha én ezt vallanám: na ezért nem fogsz soha bankban pénzt tartani! Továbbra sem hangzott el az Önök részéről semmi, ami egy kicsit is korrekciószerű lenne. Ha végigolvassák a kommenteket, akkor azért az kiderül, hogy mi szolgáltatni akarunk és jót okozni, Önök viszont csőlátással akarnak lehúzni egy olyan szakmát, aminek igenis van létjogosultsága! A problémám nekem is mindössze ennyi… Nem szeretem az előítéleteket és a szűklátókörűséget, de nagyon úgy tűnik hogy az Önök fejében mindkettő mélyen beleégett tulajdonság! További kellemes működést és objektívebb tájékoztatást kívánok!

  • idievluzo 2013-06-26 12:13:54 - Válasz

    Kedves soohi!

    Ellentmondást érzek a kötöttség illetve a felelősség érvei között. bukisasa szerint a kötöttségre azért van szükség, mert többek között azáltal tudnak teljesülni a hosszútávú célok, hogy a padláskisöprést ellehetetlenítjük. A felelősség kapcsán pedig már magasabb iskolázottságú emberekről beszélünk. De ha valóban tanult emberek van szó, akkor nem inkább meg kellene hagyni a lehetőségeket, hogy felelősen mérlegelve ki tudják választani a legjobb megoldást? De alapvetően a kötöttség az egyik legkisebb problémája a unit linkednek. Nem is ezért írtam a példát, hanem hogy kiegészítsem bukisasa példáját, amely önmagában egyoldalú.

    A megtakarítási formát nem ítélem el. Pl. az Allianz Életprogramról már előző kommentekben is elismerően nyilatkoztam, és vannak más hasonlóan jó termékek. Azonban a jelenlegi magyar piacon fellelhető szerződések döntő többsége az átverős kategóriába tartozik. Ezért gondolom, hogy ez a cikk remekül rávilágít erre a problémára.

  • idievluzo 2013-06-26 12:19:46 - Válasz

    Kedves bukisasa!

    Nem azt írtam, hogy az a hibás, aki az ügyfél elé teszi az aláírni valót. Azt írtam, hogy annál bonyolultabb a helyzet, minthogy szimplán csak az ügyfelet hibáztassuk. Ezalatt egyáltalán nem azt értem, hogy az ügynök a hibás kizárólag. A helyzet bonyolultabb mivoltára tökéletesen rávilágít bankmonitor hozzászólása. Azonban kizárólag az egyik felet hibáztatva nem hiszem, hogy előrébb jutunk, és valaha is egy megfelelő megoldást találunk a problémára.

    CIG Pannóniáról írtakkal ellenben teljesen egyetértek. Mint ahogy azzal is hogy a címben szereplő “soha” túl erős kifejezés, mert szerződések elenyészően pici része valóban nem az átverésről szól.

  • idievluzo 2013-06-26 12:20:22 - Válasz

    Kedves ila81!

    Ön szerint mennyi a piacon elérhető unit linked szerződések TKM mutatójának az átlaga, hogy szubjektív tartja ezt az írást?

  • bukisasa 2013-06-26 12:54:53 - Válasz

    Kedves idievluzo! Szirentem mi ketten azért nagyjából egy hullámhosszon vagyunk, kisebb nézeteltérések kivételével, és ennek örülök! 😉 A padláskisöprés ellehetetlenítését én sem preferálom, vagyis nem így értettem a megtakarítási “kényszert”, hanem azt gondolom, hogy ha valaki ÉSSZERŰEN választja meg magának azt a biztosítási díjat, amit hosszútávon tud fizetni(persze, ember tervez, Isten végez alapon ez is borulhat, mint tudjuk, ezért is jó, ha egy termék jól van összerakva), nem pedig hagyja magát rábeszélni 5-800.000 Ft-os éves díjakra, mert abban a pillanatban épp úgy látja, az első és talán a második éves díját is rendezni, aztán meg majd meglátjuk, akkor nem állhat elő probléma még egy rossz UL-nél sem, legalábbis nem akkora, amekkora jellemzően elő szokott állni… Na ehhez kellene egyrészt egy képzett üzletkötői hálózat, aki nem a jutalékát szem előtt tartva gondolkozik és írat alá szerződéseket, az üf. meg mehet a búsba, másrészt pedig az üf. részéről egy érdeklődőbb hozzáállás, minden részletre kiterjedően. Folyt. köv.

  • bukisasa 2013-06-26 12:55:24 - Válasz

    Az előző komment folytatása:
    Magyarul: én sem akarom csakis az üf-re hárítani a felelősséget, de azért vastagon benne van ő is, ez tagadhatatlan. Ha pedig már benne vagyok valamiben üf-ként, akkor én se akarjam már a felelősséget csakis az üzletkötőre hárítani. Ez kb. olyan, mintha veszek egy autót, mert látszólag marha jó, az ára is jónak tűnik, majd a vásárlást követően fél év alatt ráköltöm még a vételi áram felét pluszban. Akkor most az eladó a hibás, vagy én, vagy mindketten!? Mert ugye, ha 3 év múlva jönnek elő a hibái, akkor már engem sem érdekel a dolog, hiszen tudatában vagyok annak, hogy használt autót veszek, vagyis előbb-utóbb előjöhetnek a problémái. A padlássöprésre még egy gondolat: nem hiszem, hogy ha pl. havi 15-20.000 Ft-tal fizetek egy hosszútávú UL-t, és mondjuk a 3. évben járok, akkor az a plusz 300.000 Ft jelent akkora segítséget egy akár több 10 M Ft-os végtörlesztés esetén, hogy megérje visszavásárolni a megtakarítást fejetlenül, mondván, hogy átvertek. Ellenben, ha a 15-20.000 Ft mellett az eseti befizetéseket is használom, még akkor is, ha egyébként havi szinten akár 80.000 Ft-ot is képes lennék befizetni rendszeresen, akkor ugye a pluszként befizetett eseti díjakon NINCS már meg az a kötöttség, hogy ne söpörhetném ki a padlást. Szóval szerintem ezt kellene kommunikálni, nem azt, hogy maga a konstrukció rossz! Csak használni kell tudni!

  • idievluzo 2013-06-27 08:12:28 - Válasz

    Kedves bukisasa!
    Ezekkel így már majdnem teljes mértékben egyetértek én is! 😉 Annyit tennék hozzá, hogy az Allianz Életprogram esetén a kötöttség valóban nem húsbavágó, de vannak olyan termékek is, ahol ez közel sem ennyire barátságos. Sőt, olyan ügyesen van a költségstruktúra és a visszavásárlási táblázat összerakva, hogy az ügyfél az első 2-3 éves befizetését soha többet nem látja viszont, annak ellenére, hogy megtévesztő módon a visszavásárlási táblázat eléri a 100%-ot a 10. év végére. Egy ilyen pl. a CIG Pannóniának a Bestens Életbiztosítása. Nyilván ez a Bestens is az ügyfelek átverésére specializálódott: TKM-je egyébként 9,79%-ig (ez már bőven az átlag felett van) is felkúszhat 10 éves intervallumon, azaz egy 20 ezer forintos havidíjjal 845 ezer forintos (!!!) költséggel terheli az ügyfelet. Arról azonban nem találtam kimutatást, hogy mi a visszavásárlási táblázatok „átlaga”.
    A szerződéseket megnézve nagyon nehéz belenyúlni a jóba, de elismerem, hogy nem lehetetlen. Az arányok figyelembevételével szerintem a cikk még mindig nagyon hasznos, de mindenben nem is feltétlenül kell egyet értenünk. 🙂

  • bukisasa 2013-06-27 13:25:07 - Válasz

    Kedves idievluzo! Örömmel vettem a legutóbbi kommentedet, éreztem én, hogy ugyanazt “valljuk”, csak kicsit másképp! 😉 A cikkre egyszer sem mondtam, hogy nem hasznos, sőőőőt, nagyon is az!!! Egyedüli problémám a címmel és az általánosítással volt/van, de egyébként most már ezt a cikket és kommentjeit is nagyon szívesen fogom felhasználni olyan ügyfelek esetében – a végső döntésük meghozatalát segítendő – , akik egyébként csak rosszat hallottak az UL-ekről, ezért nem gondolkodnak ilyen típusú megtakban, viszont más alternatívát sem nagyon használnak, magyarul áll a pénzük a bankszámlán, biztosítási védettség sincs mellette, vagyis ha adódik egy váratlan esemény, könnyen bajban lehetnek. Szóval félreértés ne essék, én örülök a legjobban, ha szó van az UL-ekről, mert az Allianz-nál nekünk nem nagyon kell mit takargatni, azt hiszem! Szóval további szép napot mindenkinek, de ettől függetlenül még várom a bankmonitor válaszát az ügyben!

  • sbody 2013-07-06 09:03:26 - Válasz

    Kedves Bankmonitor!

    Kérem gondolják át hogy egy visszavásárlás során feltétlenül szükséges e a teljes összeg kivétele?
    Ezt azért kérdezem mert ha ismernék a unit linked piacot akkor tudnák hogy a negatív visszavásárlási tábla elsősorban az első 2-3 év befizetésére vonatkozik. Ebből az következik, hogy szükség esetén (pl.5.évben) nem kell “padlást söpörni” elég ha a “spejz” kiürül. Magyarázat : a felhalmozási egységek 100% on visszavásárolhatóak, ezekből nincsenek levonások. Felhalmozási egységek a 2-3 évtől képződnek, ez utáni befizetések szabadon hozzáférhetőek. Nyilván ha az a cikk célja hogy elrettentsen akkor nem kell a fenti kis aprósággal számolni, és feltételezni kell hogy az ügyfél csak rosszul járhat, tehát ne is vágjon bele egy hosszú távú megtakarításba. Sőt ha bajba kerül akkor ne mérlegeljen, hanem a lehető legrosszabb scenáriót válassza, kötvénykölcsönre ne is gondoljon. Egyáltalán ne gondolkodjon! A bankmonitor felületes munkatársa 2 nap alatt átlátta a több száz éves biztosítási szektort, kitalálta a jól csengő főcímet, keresett hozzá egy- két vállalható bizonyítékot is kimondta az ítéletet!
    Részvisszavásárlás,rendszeres pénzkivonás,kötvénykölcsön,ideiglenes díjfizetés szüneteltetés nem számít(az elfogult cikk írók számára: ezektől rugalmassá válik a termék, ezekkel kezelhetőek az élethelyzet változások). Na mindegy….. A cikk tipikus prekoncepció volt szélsőséges esetet bizonyítékként felhasználva. Csak azt nem értem miért nem a Blikk címlapján jelent meg? Pont a strandon lett volna jó olvasgatni, nem egy magát szakmai oldalnak tartó honlap keretein belül!

    .

  • Pifeko OVB 2013-07-06 17:03:04 - Válasz

    Nem is értem miért nem perelt még egyik biztosító sem szándékos félrevezetésért. Felháborító ez a cikk!

  • Pifeko OVB 2013-07-06 17:27:07 - Válasz

    Ezt még nem hagyhadtam ki.
    ” Nem véletlen talán, hogy a legnagyobb értékesítési hálózat (Brokernet) megváltoztatta a nevét egy hónapja. ”
    Hát ez az évtized vicce !!

  • bankmonitor.hu 2013-07-08 09:55:04 - Válasz

    Kedves Sbody, kérjük óvatosabban bánni a “ha ismernék”, “felületes”, “prekoncepció”…stb megfogalmazásokkal. Mi megértjük, hogy az értékesítők érdekeit sértik a leírtak, ez vitán felül áll. Mi teljesen konkrét számításokat közöltünk, ami egy ügyfél konkrét készpénz szintű pozícióját ábrázolja. Folyik itt a fórumunkon az ötletelés az értékesítők részéről néhány részinformáció bedobásával. Szvíesen fogadjuk a bankmonitor [kukac] bankmonitor.hu email címre azokat a grafikonokat, melyek konkrét számításokat tartalmaznak és bemutatják, hogy az ügyfél jobban jár a unit-linked termékkel, mint a befalappal. Ha sikerül egy ilyet összetenni, akkor mi azt szívesen közölni fogjuk. Addig is kétségbe lehet vonni a mi szakértelmünket, de konkrétumok nélkül, mindez inkább csak kétségbeesett kapálózásnak tűnik… Pifeko OVB: hogy miért nincs per? Ennek alapvető szakmai és jogi indokai vannak

  • Kukka 2013-07-08 22:55:27 - Válasz

    abszolút rugalmatlan, egyáltalán nem veszi figyelembe, hogy az élethelyzeted változhat és bünteti, ha tíz év előtt hozzá szeretnél jutni a pénzedhez?

    olyan magas költségterhe van, hogy a várható befektetési eredményeket egy az egyben felemészti?

    Nagyon érdekes amit írtok főleg hogy hazugság
    az én UL megtakarítási programom apámé anyámé testvéremé ugyan olyan de a protfóliok mások. Azért így is BŐVEN 15 % fölött van a hozam ha kicsit többet foglalkoznék vele simán lehetne 20 is. Ráadásul pont azért ezt választottuk mert rugalmas én választom meg a portfóliókat AKKOR változtatom amikor akarom. Szüneteltethetem ! Államtól független ! Jogilag hozzáférhetettlen ! Adómentes ! Ráadásul vállalkozásom is kedvezően kihasználhatja !
    Plussz olyan bónuszokat ad amit más nem tud!
    Úgyhogy mutassatok valami kézzelfogható érvet a fenti állításaitokra mert messziről jött ember azt mond amit akar!

  • bankmonitor.hu 2013-07-09 13:55:16 - Válasz

    Kedves Kukka, valami kézzelfogható: http://www.bankmonitor.hu/content/1093.htm Egyébként, ha 20% hozamot tudsz produkálni egy év alatt, akkor felesleges mást csinálnod. Felesleges hozzászólni ezen a fórumon is. Aki 20%-ot tud előállítani, az semmi mással nem foglalkozik. Sok sikert a 20%-hoz! (Egy kicsit más tészta a közelről jött embernek: az eszközalap hozama nem egyezik meg a magánszemély által realizálható hozammal, mivel számtalan költség terheli)

  • Kukka 2013-07-10 10:31:19 - Válasz

    Most komolyan belinkeltétek ezt az oldalt ? 😀
    PROFIK vagytok
    Akármilyen hihhetetlen van jobb dolgom is mint a pénzel foglalkozni van családom munkám hobbim….
    Neketek már csak a PÉNZ lebeg a szemetek elött sajnos… Mondjuk ez látszik is a cikkből “Nem véletlen talán, hogy a legnagyobb értékesítési hálózat (Brokernet) megváltoztatta a nevét egy hónapja. Egy piacvezető nem szokta lecserélni a nevét, ha nem akar gyökeres változást szimbolizálni ”
    Azért arra válaszolj ha piac vezető volt állításod szerint ami nagy hamuka akkor miért kell nevet változtatni?
    Ha már befutott mint “piac vezető” (ez egy hatalmas csúsztatás egyébként ) az emberek már ismerik tudják mi ez akkor milyen eszeveszett hülye marketinges találja ki hát fúk most nagyon megy a biznisz,DE változtassunk nevet kezdjük előröl!
    Nagyapám mondani ITT xar van a palacsintában!
    Mondjuk érdekes hogy arra nem reagáltatok amit felsoroltam és ami szöges ellentétben van a cikkben leírtakkal!

  • idievluzo 2013-07-11 14:47:14 - Válasz

    @Kukka:
    1, Ha ketseged tamad, hogy a Brokernet volt-e a piacvezeto, eleg megnezned a PSZAF kimutatasait:
    http://www.pszaf.hu/bal_menu/jelentesek_statisztikak/statisztikak/aranykonyv

    2, A varhato befektetesi eredmenyrol pedig:
    A befektetesi alapok atlagos hozama:
    http://www.portfolio.hu/vallalatok/penzugy/valsagban_az_eletbiztositas_merre_tovabb.181673.html
    A unit-linked eletbiztositasok TKM mutatojanak atlaga szinten e korul alakul: http://www.mabisz.hu/tkm.html
    Azaz nagyjabol atlagosan pont 0%, ha az ember hosszutavra tervez vele. Rovidebb tavon jelentosen vesztesegesebb.

    3, Ha nem erted, hogy miert kukazzak a Brokernet nevet, akkor a Google a segitsegedre lesz: http://hu.lmgtfy.com/?q=brokernet+%C3%A1tver%C3%A9s

    A csusztatasokkal teli, tenyeket nelkulozo hoborgessel fogalmam sincs mi a celod.

  • Ulrik 2013-07-15 16:56:05 - Válasz

    Hello Mindenki!

    Szeretnék egy kis helpet kérni UL-el kapcsolatban.
    Elolvastam a hozzászólásokat viszont nem teljesen derült ki az számomra, hogy a Generali-s Aranyszárny+ UL biztosításom TKM-je hogy alakul. Elolvasva a hozzászólásokat láttam, hogy nem a legolcsóbb konstrukció. Felhívtam az ügyintézőt megkérdeztem az éves TKM-t, hogy hány százalék, kiderült 6%. Oké, hogyan kell ezt számolni? Vki egy példát pls. ha rosszul értelmezem a dolgokat. A telefonbeszélgetés alapján nekem az jött le, hogy az első 3 évben ami a kezdeti alaptőkét jelenti és amihez nem lehet hozzányúlni 10 évig abból vonják ezt a 6%-ot folyamatosan, csak ebből, igaz e ez? Illetve ha 120e Ft az éves díj, akkor első évben egyértelmű ebből vonják, második illetve harmadik évben az egészből vonják a TKM-et, vagy csak a 2. illetve csak 3. évből. Lehet bagatel kérdések csak ezeket senki nem mondja el nem írja le, nem egyértelmű. Vki egy 10 éves ciklust írjon már le pontosan x% TKM kamattal, és hogy melyik befizettet pénzekre vonatkozik. A második fele a kérdésemnek, hogy ahol alacsonyabb a TKM, ott nem lehet azért alacsonyabb, mert olyan bef alalpokba fektetnek be ahol a hozam is kisebb? ez csak egy laikus kérdés. Várom a szakérő válaszokat. Jah és mégvmi, amikor kötöttem ezt a UL biztosítást egy bizonyos osztrák független vagyonkezelő céggel, szó sem volt TKM-ről, illetve azt sem értettem, hogy tudják excel táblában kimutatni 10 év múlva mennyi lesz a hozama bárminek is, ez nem egy fix kamatozású vmi, már a bef alap, szóva így utólag jó naiv voltam/vagyok.

  • bankmonitor.hu 2013-07-15 22:56:06 - Válasz

    Kedves Ulrik, ez így egy nehéz kérdés. A TKM ugyanis csak arra az esetre mutatja meg az éves átlagos költségszintet, ha a lejárat végéig megtartod a biztosítást. Jellemzően a TKM értékéből nem fogod megtudni, hogy lejárat előtt mennyit kapsz vissza. Ezt illetően kérdezz rá a biztosítónál és ők meg fogják mondani az aktuális értéket, figyelembe véve az alkalmazott visszavásárlási táblázatot. A 10 éves ciklust átlagember számára is érthetően leírni nem tudjuk jobban, mint ahogy ezt megtettük a cikkben. Teljesen lényegtelen számodra, hogy mikor melyik befizetésedből vonják a költséget, az a fontos, hogy a befizetésed arányában mennyit kapsz vissza. Ez így egy komplex történet már, de minden UL-t ide érdemes visszavezetni. A kérdésed második fele: nincs összefüggésben a TKM és az elérhető hozam. A hozamot ugyanis a kiválasztott alapok teljeítménye fogja meghatározni. Alacsonyabb TKM-mel rendelkező UL-hez is lehet kockázatosabb alapot választani, melynek hosszú távon magasabb a várható hozama.

  • Kukka 2013-07-15 23:26:50 - Válasz

    Aha értem én amit írnak néztem is DE azért az nem úgy van ám!
    Mellékesen csak annyit hogy azért volt olyan sok szerződésük mert mindenért új szerződést kötöttek az ügyfelekkel!
    Érdekes hogy az OVB 20 éve van magyarországon és még nem szorult rá arra ogy nevet vltsón Európában csak 43 éve van 14 órszágban és még mindig nem szorultk névváltásra!
    Az OVB és BRÓKERNET nem is hasonlítható össze.
    Amúgy a Brókernet a tisszeségtelen piaci magatartása miatt örülhet hogy nem perelték ki a gatyájukból!

  • bukisasa 2013-07-16 00:13:12 - Válasz

    Először is: örömmel látom, hogy vannak újabb hozzászólók, már kezdtem azt hinni, hogy három-négy ember(azok is értékesítők nagyrészt) plusz a monitor fog rágódni a témán whole-life! 😉

    Kedves Ulrik! Ahogy már írtam korábban is, a hozzászólás-áradatom elején, ha valakinek tényleges segítségre van szüksége, én szívesen “képbe hozom” az illetőt a meglévő termékével kapcsolatosan. Mivel egyrészt továbbra is úgy gondolom, hogy nem feltétlenül kell a nagy nyilvánosság előtt kielemezni valaki pénzügyeit, másrészt pedig nem is nagyon férne el itt a fórumon pár kommentben a részletes költségszerkezet-feltárás, ezért azt tudom felajánlani, hogy a bukisasa@freemail.hu privát e-mail címemre küldjön egy rövid e-mailt, ahol egyeztetve a részleteket tudunk értekezni a témában és levezetem az Aranyszárny+ költségeit. Aztán legfeljebb a végeredményt megosztjuk itt a többi érdeklődővel is, tanulságos lesz, az biztos…

  • bukisasa 2013-07-16 00:40:10 - Válasz

    Kedves Kukka! Teljesen felesleges a Broki esetét felemlegetni, mindenki tudja, hogy tipikus, rosszul felépített(legalábbis ügyfél szemszögből nézve) „magyar-MLM” sztori lett belőle, ami lecsengett… Pedig alapvetően az MLM nem lenne hülyeség, csak itthon nem tudjuk működtetni, hiszen túl hamar akar meggazdagodni belőle mindenki(páraknak, vagy épp jó páraknak sikerül is), ahelyett, hogy lassan, de biztosan alapon tényleg a belépők nagy százaléka megalapozná a jövőjét az ún. passzív bevételekkel. Erre viszont nem gyorstalpalók kellenének a belépők részére, meg léptessük be az összes barátunkat mentalitás, mert ez a tuti biznisz, hanem első körben SZAKEMBER GÁRDA a vezetésbe(Brokinál is szét lehetne nézni…), akik ÚJABB SZAKEMBEREKET tudnak MEGTANÍTANI a PÉNZÜGYEKRE és a SZAKMÁRA, nem pedig az értékesítési trükkökre, meg az ügyfelek megvezetésének különböző technikáira!!! Az OVB-t sem kell teljesen elhatárolni a Broki-tól, ugyanaz az elv, MLM-szisztéma, fiatal egyetemisták bekebelezése(persze, mindenhol vannak kivételek és tisztességes, meg jól képzett tanácsadók, csak hát az arányokkal van a baj, ugyebár), gyorstalpalók, nulla szaktudás, sok elégedetlen ügyfél, ennyi…

  • bukisasa 2013-07-16 00:41:03 - Válasz

    Abban meg szerintem egyet tudunk érteni, hogy ha valaki megvesz mondjuk egy kg dinnyét a termelőtől Cecén a termőföld mellett, akkor kevesebbet fizet érte, mintha ugyanazt a dinnyét megveszi Bp-en egy piacon egy kereskedőtől, ergo ha egy UL-t direktbe a biztosítótól kapom, kisebb költségekkel fog működni, mintha a “viszonteladó” független pü-i cégtől, hiszen az ő megélhetését is ki kell gazdálkodnia(elég megnézni a TKM-táblát). Vagyis különbség OVB, MPK, Broki, UFS stb között nem sok van! Mindegyik egy jól marketingelt ködösítés, csak van amelyik nagyon ködös, van amelyik meg nagyon-nagyon… Viszont egyre inkább tisztul a piac, vagyis nem sok jó vár egyikre sem, de ez már csak az én saját véleményem és reményem is egyben.

  • Ulrik 2013-07-20 18:44:10 - Válasz

    Sziasztok,

    Előszedtem a jó kis ovb65 aranyszárny plusz generali UL biztosítást. A megtakarításokról annyit, hogy 11e havi díj mellett (132e éves) 45e költség társult még a 8. évben is, ami ~34%-a a befizetett éves díjnak, szóval, ha a befektetési egységeim e fölötti hozamot értek volna el, akkor megéri, de ezt azért lássuk be, hogy esélytelen, nyilván ha magasabb a havi díjam, akkor százalékosan kevesebb vmivel a költségem, mert van ami fix díjas a költségek közül, ennek fényében döntse el mindenki megéri e. Szerintem nagyon nem, csak sajnos én is a végére ébredtem rá, mert amikor megkötöttem az ovb-nél a költségekre nem hívták fel a figyelmem, csak a 10-15% hozamra, ami jó is, de így is -20%-ban van az ember. A szerencsém egyedül az, hogy eleinte többet fizettem be, így mikor lejár kb. a pénzemnél leszek. Ennél még ha csak 4%-ot kamatozik fixen sokkal előrébb vagyok, mondjuk úgy hogy, aki sokat csenget be havonta és szerencsésen játszik az alapokkal az talán nyer belőle vmi aprót, amúgy ez nem befektetés, hanem egy q…. nagy …..ás. Persze lehet szépíteni aki akar kössön, de nagyon nézze át a szerződést, akárhány oldal olvassa át járjon utána, én is hibás vagyok hogy így jártam, nem csak az ovb aki nem tájékoztatott megfelelően….

  • komoroczy1986 2013-07-29 14:42:31 - Válasz

    Érdekes cikk, és sajnos igaz is nagyrészt…
    Egy dolgot azonban nem szabadna elfelejteni, hogy a magasabb költségekért cserébe kapunk egy életbiztosítást is amit a befektetési alapok nem nyújtanak, ezt ugyan el lehet bagatelizálni, de véleményem szerint nem szabadna, mivel sok család kerül anyagi kilátástalanságba egy hirtelen tragédia esetén, amikor nagyon jól jönne egy nagyobb összeg!
    Az életünk védelme a legfontosabb, ez valamiért Magyarországon háttérbe szorul a bizalmatlanság és “rossz” tapasztalatok miatt, pedíg a biztosítók igenis fizetnek, ha szabályosan és kellőképpen tájékozottan kötjük meg a biztosításunkat,és sajnos sokszor maguk az ügyfelek is hibásak, mivel a biztosítási kötvényei valahol a polc legalján porosodik,és jó esetben azt tudják csak, hogy melyik társaságnál kötötték, de sokszor még azt sem, így nem is várhatunk kellemes tapasztalatokat.
    Egyébként ettől függetlenül sajnos valóban irreálisan magas a költséghányad, ami a jövőben a nagy verseny és az egyre tájékozottabb ügyfelek miatt véleményem szerint jelentősen csökkeni fog és átláthatóbbak lesznek.
    Konklúzió: kössünk kockázati életbiztosítást, valódi komoly biztosítási védelemmel, a befektetésünket pedíg kezeljük ettől külön!

  • komoroczy1986 2013-07-29 14:52:30 - Válasz

    Érdekes cikk, és sajnos igaz is nagyrészt…
    Egy dolgot azonban nem szabadna elfelejteni, hogy a magasabb költségekért cserébe kapunk egy életbiztosítást is amit a befektetési alapok nem nyújtanak, ezt ugyan el lehet bagatelizálni, de véleményem szerint nem szabadna, mivel sok család kerül anyagi kilátástalanságba egy hirtelen tragédia esetén, amikor nagyon jól jönne egy nagyobb összeg!
    Az életünk védelme a legfontosabb, ez valamiért Magyarországon háttérbe szorul a bizalmatlanság és “rossz” tapasztalatok miatt, pedíg a biztosítók igenis fizetnek, ha szabályosan és kellőképpen tájékozottan kötjük meg a biztosításunkat,és sajnos sokszor maguk az ügyfelek is hibásak, mivel a biztosítási kötvényei valahol a polc legalján porosodik,és jó esetben azt tudják csak, hogy melyik társaságnál kötötték, de sokszor még azt sem, így nem is várhatunk kellemes tapasztalatokat.
    Egyébként ettől függetlenül sajnos valóban irreálisan magas a költséghányad, ami a jövőben a nagy verseny és az egyre tájékozottabb ügyfelek miatt véleményem szerint jelentősen csökkeni fog és átláthatóbbak lesznek.
    Konklúzió: kössünk kockázati életbiztosítást, valódi komoly biztosítási védelemmel, a befektetésünket pedíg kezeljük ettől külön!

  • bankmonitor.hu 2013-07-29 15:02:46 - Válasz

    Kedves Hozzászólók! Nem először merül fel az a tényező, hoyg a unit-linked kockázati biztosítást is magába foglal.A teljesség kedvéért érdemes megjegyeznünk, hogy a kockázati fedezettség díját jellemzően addicionálisan vonják el a biztosítók. Tehát benne van ugyan egy plusz szolgáltatás, de ezért plusz költséget fizetsz. Komoroczy1986 konklúziójával pedig 200%-ig egyetértünk. Köszönjük a hozzászólást

  • kazsoesz 2013-07-31 10:49:43 - Válasz

    Sziasztok!
    A segítségeteket szeretném kérni. Gondolkodom, felmondjam-e az OVB-n keresztül kötött UNIQA-s Flex Invest II.whole life életbiztosításomat. 2008 júniusa óta fizetem. Az eddig befizettet összeg 755.155 Ft, jelenlegi értéke 627.631, visszavásárlási pedig 450.306 Ft. Ha most kivenném, az mínusz 305 ezret jelentene, csak attól tartok, hogy ha még bent hagyom és tovább fizetem a havi 10 ezerrel, csak még többet vesztek. Az elmúlt 5 évben gyakorlatilag közel 17%-os mínuszt termelt…Ezek után azt is nehezen tudom elképzelni, hogy egyáltalán 0-ra visszahozzák a 10. év után. És erre már a válság sem mentség, hiszen azóta minden emelkedik.Két hónapja küldtek egy levelet, hogy kiveszik az ingatlan alapokból. Csak azt nem értem, miért vártak ennyit…Mivel whole life-os a visszavásárlási táblázat szerint 100%-on csak 20. évtől lehetne visszavásárolni. Mit gondoltok érdemes még várni? Előre is köszönöm!

  • bankmonitor.hu 2013-07-31 11:43:26 - Válasz

    Kedves Kazsoesz! A leírt konstrukció még az átlagosnál is “kellemetlenebbnek” tűnik… Mindazonáltal konkrét választ a feltett kérdésre kizárólag a szerződéses részletek ismeretének tükrében lehet adni…

  • idievluzo 2013-07-31 13:45:46 - Válasz

    Kedves kazsoesz!

    A UNIQA Flex Invest II. TKM mutatoja 20 evre 2,91%-4,99%. Azaz, egy 12500 forintos havidijjal szamolva 20 ev alatt a biztosito 720 ezer – 1,1 millio forint (http://tkm-szamolo.hu/) kozotti koltseget fog elvonni. Feltetelezem ezt elfelejtette megemliteni az OVB ugynoke… A 305 ezres minuszt ennek figyelembe vetelevel erdemes atgondolni.

  • kazsoesz 2013-07-31 14:30:13 - Válasz

    Köszönöm a válaszokat! Ezek szerint még mindig jobban járok, ha ezt elbukom, mintha tovább fizetném még…Jelenleg egyébként 34%-a biztonság (ingatlan eszközalapból lett májusban áttéve), 33% növekedés és 33% kelet-európai részvény eszközalapokban van a befektetés.

  • CsJ 2013-08-01 20:11:23 - Válasz

    Sziasztok!
    A segítségeteket szeretném kérni. Ismeri valaki a “Signál Megtakarítási Terv” befektetését. Tudom, hogy unit-linked, de Concord befektetési alapokba teszi a pénzt. Állítólag ~12%-s hozama van.
    Mi a véleményetek?
    Előre is köszi!

  • idievluzo 2013-08-04 11:12:33 - Válasz

    Kedves CsJ!
    Az egyik probléma a unit linked szerződésekkel, hogy a szerződés csak a kötöttségeket és az óriási költségeket garantálja, a hozamot nem. Néhány biztosítónál természetesen vannak hozamgarantált alapok, de ezek hozama messze 12% alatt van. De még egy átlagos (nem hozamgarantált) befektetési alap esetén is elég nagy szerencse kell ahhoz, hogy 12%-ot hozzon évente legalább 10 éven keresztül. (Természetesen ilyen hozamra is van példa, de az *átlagos* hozamtól elég messze esik, ezért írtam, hogy nagy szerencse kell hozzá.)
    Azonkívül, még ha 12%-ot is hozna évente, a szerződés költségei miatt nálad nagyjából 4% – 5%-nyi hozam marad (mínusz infláció). Ezt a 4% – 5%-os hozamot máshol kisebb kockázattal érheted el, és úgy, hogy nem válik 10 évig hozzáférhetetlenné a pénzed, ha véletlenül mégis szükséged lenne rá. …és még nem is vettük számításba, hogy mi történik, ha nem hoznak 12%-ot a befektetési alapok.
    A költségekről még annyit, hogy a TKM mutatója 10 évre 6,40% – 8,10% (http://mabisz.hu/hu/tkm.html), azaz egy 20 ezer forintos havidíj esetén 616 ezer – 738 ezer forintodba kerül (http://tkm-szamolo.hu/).

  • CsJ 2013-08-20 20:40:55 - Válasz

    Kedves idievluzo!
    Ez aggaszt engem is!
    Mindenesetre köszönöm a választ!

  • Yaffa 2013-11-15 22:02:49 - Válasz

    Teljesen hibás a kiindulás, és a termék ismerete nélküli összehasonlítás. Tipikusan az a hozzáállás, hogy az én termékemről bebizonyítsuk, hogy jobb mint a másik termék. Természetesen most a bank szemüvegén keresztűl lett vizsgálva a kérdés, így a végeredmény nem is lehetett más, mint az UL temetése. Az a baj evel a hozzáállással, hogy sok embert félrevezet, mivel nem korrekt a megközelítés.
    “minden befizetésedből levonnak 5%-ot azonnal a költségekre” Tévedés, mert nem minden befizetésedből vonnak le. Mivel a kezdeti felhalmozodási egység fogalmát a szerző keveredésnek tartja ezért kezdjük evel.
    A biztosító terméktől függően 2-3 év befizetését tekinti kezdeti felhalmozási egységnek, és ebből vonja le a költségeket 10 éven keresztül, és ami marad azt a 10. év után visszateszi a felhalmozási egységekbe. Számokkal ez így néz ki, 2 éves kezdeti felhalmozási egységeknél, maradva a fenti példánál: 1 év befizetése 240 ezer Ft. Ezt a biztosító félreteszi és levonja mondjuk a 10%-át.A következő évben ismét befizetésre kerül 240 ezer forint, ami hozzá adódik az első év maradékához + az elért hozamhoz, és levon ismét 10%-ot. Ez után CSAK az itt lévő egységekből von el évente 10%-ot és a késöbbi befizetések már mind felhalmozási egységek lesznek. Ezért nem látja az ügyfél az első 2 évben a befizetéseit. Rendkívüli befizetést is lehet teljesíteni, akár a szerződés megkötése után rögtön, azon viszont látszik a választott eszköz teljesítése, és ebből egyszeri 2%-ot vonnak csak, és bármikor kivehető élethelyzethez igazodva. Az alapvető probléma inkább az, hogy a két terméknek más a célja. Nem egymás termékét kéne ocsárólni, hanem a tényleges élethelyzethez igazítani ezeket. Én inkább úgy látom, hogy legyen az embernek biztosítása (hosszútávra) és legyen sima befektetési alapja is. (rövidtávra)
    Adalék még a biztosításhoz: nem nyúlhat hozzá végrehajtó, NAV, bíróság. Örökösödési illeték mentes, azonnal hozzáférhető. Cégnél költségcsökkentő és visszavásárlásnál kedvező az adója. Kamat adó+ EHO mentes. Jövőre magánszemélyeknek adóvisszatérítés. Adott esetben baleset vagy rokkantság esetén szolgáltatást nyújt. Cafetéria elemként is használható.,Teljesen hibás a kiindulás, és a te

  • @monis01 2013-11-22 18:32:13 - Válasz

    Találó volt a CIG Pannónia , mint példa!
    Az egyik legmagasabb költséggel dolgozó biztosító a piacon! Javaslom próbáljunk mást modellezni!
    Hajrá Brokernet! Khm!

  • ferraj 2013-11-25 19:51:44 - Válasz

    Sziasztok!

    Lenne egy kérdésem azokhoz, akik szerint drága a unit-linked életbiztosítás: Biztos, hogy jól számoltatok?
    http://eletbiztositas.com/5-millio-forint-ennyit-sporolhatsz-unit-linked-eletbiztositassal

  • Yaffa 2013-11-26 00:14:40 - Válasz

    A probléma alapvetően ott van, hogy az UL-t befektetésnek tekintik, pedig nem befektetés elsősorban, hanem megtakarítás.

  • Mandarin 2014-01-15 22:27:16 - Válasz

    1. a unit linked-nél nem érdemes 10 évnél kevesebbel számolni, mert onnantól kezd el többet termelni. nyilván ha 2-3 év után hozzá akarsz nyúlni a pénzedhez, ne ilyet köss. ugyanígy nem érdemes előtte felbontani, és a vv értéket nézni, mert nem rövidtávra találták ki.

    2. olyat kell választani, amiben nincs kötelező életbiztosítás (vagy csak nagyon minimális), és akkor nem vonja el annak a költségét. köss magadnak kockázati életbiztit, ami olcsó és sokkal többet fizet.

    3. a broketnet nem nevet változtatott, és főleg nem azért mert azt gondolták: hú, már nem is jó a unit linked. a brokernet megszűnt, kettéoszlott, új cégek jöttek létre, mindegyiknek ott a palettáján az ul.

    4. ne már, hogy mindent elhiggyünk egy olyan oldalnak, aminek a nevében is benne van a “bank”… nyilván nem fog biztosítót preferálni

    5. kazsoesz: ne szüntesd meg a flexed, tedd sztem biztonság, likviditás, indiai részvény és b-rich részvény alapokba, 25%-onként. igen, nagyon alacsonyan van jelenleg a 2 említett részvény alap árfolyama, de pont ez a jó neked: most vásárolsz, amikor olcsó, így több lesz benne, és hosszútávon úgyis felfelé megy a részvény árfolyama, tehát a több befektetési jegyed magasabb árfolyamon váltod vissza.

    6. tudom, hogy vannak szemét üzletkötők a piacon, nekem is volt velük tapasztalatom. csak meg akarnak veled köttetni vmit, aztán utána el se éred, szarik rád. nyilván nem mindegy hol kötsz, ezért jobb egy fokkal, ha független tanácsadót keresel fel.

    7. nem, nem vagyok ovb-s

  • Carlo72 2014-01-26 11:55:38 - Válasz

    Sziasztok!
    Az adójóváírás kibővítése miatt,utánanéztem ennek a befektetési formának(mégse az államnál maradjon az a pénz)És megnéztem egy pár ajánlatot.Tényleg nem reklámozni akarom ezt a bankot,de kiváncsi vagyok más véleményére,akár egy szakemberére is ,hogy ez valós lehet,vagy csak én értettem el vmit.Az alapján kimondottan jónak tünik az ajánlat.Ez az Axa unit-linked befektetései.Köszi

  • vasz87 2014-01-26 20:18:49 - Válasz

    Sziasztok segítségre lenne szükségem, hogy vagytok megelégedve a “Signal Megtakarítási Terv” befektetéssel?illetve valakinek van-e róla újabb információja?
    Előre is köszönöm a segítséget.

  • zozo 2014-02-14 14:05:33 - Válasz

    Nem olyan bonyolult egy UL költségszerkezete. Ha egy közgazdasági végzettséggel rendelkezőnek problémát okoz a megértése, akkor sürgősen adja vissza a diplomáját!

    Az összehasonlításhoz annyit, hogy két fontos dolog kimaradt. A legtöbb UL-nél bónuszokkal jutalmazzák a hűséget és a következetességet. Így a Pannóniánál is. Ezt miért hagyta figyelmen kívül a szerző? Olyan alap nincs, amely 10 éven keresztül fix 8% hozamot ad. Olyan van, hogy időnként váltani kell az alapok között, általában évente 2-3 alkalommal. Ennek a költsége UL-nál 0, azaz NULLA, míg sima bef. alap esetén az adás-vételi árrést meg kell fizetni minden váltásnál! Ezt szintén nem vette figyelembe a szerző!
    Végezetül UL-t nem úgy indítunk, mint egy banki lekötést! Pontosan meg kell határozni, milyen célra, milyen időtávon mekkora összeget szeretne az ügyfél elérni! Amennyiben idő előtt felmondja, akkor a saját céljáról mondott le. Lemond arról, hogy tudja majd finanszírozni a gyereke taníttatását, életkezdését. Lemond arról, hogy tisztességes jövedelme legyen akkor is, amikor már nem lesz ereje teljében és nem fog tudni dolgozni. Lemond arról, hogy finanszírozni tudja majd az időskori betegellátását!

    Végezetül annyit, legyetek szíves megmondani, hol, melyik bankban tudok DWS-II alapot venni?

  • bankmonitor.hu 2014-02-19 14:36:16 - Válasz

    @zozo A UL két fő értékesítési érve az érzelmi zsarolás és a exkluzívitás. Előző lényege, ha nem kötsz, akkor nem törődsz a családoddal, saját magaddal. Utóbbi pedig, hogy ezt a rendkívül jó alap csak nálunk elérhető. Pedig alternatívák mindig léteznek: például kockázati életbiztosítás és rendszeres megtakarítási program, vagy egy hasonló (vagy akár jobban teljesítő) alap. Gyerekek életkezdéséhez pedig biztosan 10% feletti hozamot nyújtó lakástakarék-pénztári szerződés is megfelelhet.

  • bankmonitor.hu 2014-02-20 13:02:25 - Válasz

    Kedves Zozo, ezt korábban már részletesen körbejártuk: szívesen látunk bárkit, aki UL-t értékesít az irodánkban, hogy számításokon keresztül bebizonyítsa az igazát. Szívesen meg is jelenítjük utána az eredményt itt a Bankmonitoron.
    Nem igazán értjük azt, hogy miért kellene bebizonyítani, hogy a 2+2 pontosan 6… Nem egy és nem kettő biztosító felső szintű vezetőjével folytattunk beszélgetést ebben a témakörben… A különbség annyi, hogy az értékesítő megpróbálja bizonyítani, hogy igaza van, a biztosító vezetője pedig belátja, hogy megtakarítási termékvonalon egész egyszerűen van jobb ajánlat a piacon az ügyfél számára. Nem kell egyébként nagyon messzire menni: az UL értékesítések csökkennek. Egészen frappáns számokat tett közzé a tőzsdén jegyzett cég is a tavlyi évről és az utolsó negyedévről….
    A diploma visszaadásáról: a UL értékesítők 99%-a nem képes a termék cash flowját egy üres excel file-ban leírni. Továbblépek: az UL értékesítők vezetőinek 90%-a sem képes r. Ez tény.

  • Yaffa 2014-02-24 14:37:39 - Válasz

    “Gyerekek életkezdéséhez pedig biztosan 10% feletti hozamot nyújtó lakástakarék-pénztári szerződés is megfelelhet.”

    Na ezen jót nevettem. Lakástakarék mint étkeztetés. Ez valami vicc?

  • Yaffa 2014-03-04 18:12:33 - Válasz

    “szívesen látunk bárkit, aki UL-t értékesít az irodánkban, hogy számításokon keresztül bebizonyítsa az igazát.”

    Nos én részemről benne vagyok, tehát az időpontban kéne ezek után megálapodni.
    Tanácsadásom ingyenes lesz, és amennyiben mégis kötünk UL-t, a jutalékomat a biztosító fizeti.

  • bankmonitor.hu 2014-03-06 14:26:26 - Válasz

    Yaffa, hát akkor hajrá! A kapcsolat menüpontban megtalálható az email címünk és a telefonszámunk is. Bátraké a szerencse 🙂

  • megtakarítás2012 2014-07-22 22:33:49 - Válasz

    Sziasztok. Kötöttünk a párommal egy Uniqa flex Invest Prémium befektetést OVB-sen keresztül, életbiztosítást, amiben nincs biztosítás.:( 3 éve 20.000 ft-al fizetjük. Nem tudjuk eldönteni szálljunk-e ki most, vagy várjuk meg a 10. év végét. Sokan azt mondják így se járunk jól, de ha bent maradunk rosszabb lesz, több lesz a veszteségünk. Köszönöm a válaszokat előre is.

  • Bankárírtó 2014-07-27 17:31:06 - Válasz

    Üdv! Örülök, hogy rátaláltam erre az oldalra. Engedjétek meg, hogy a saját sztorimat elmeséljem, ami ráadásul a napjainkban is tart. És előre elnézést kérek azoktól, akik a trágár dumát nem bírják, de felindultság nélkül nem tudok erről beszélni. A történet: 2003-ban behúzott egy Brokinetes fasszopó egy Signal Gold befektetési életbiztosításba. Évi egy összeg, uszkve 200.000 Ft-220.000 Ft/év (mert én marha néhány évig még indexáltattam is…). Ígéretek: 30-50% hozam/év. Kérdeztem emberemet, hogy ezt így leírják és garantálják is? Hááát nem, de az utóbbi x évben -grafikonok mutogatása stb.- ezt tudta. Oké! Gondolkodtam a dolgon két napot és arra jutottam, hogy sosem lesz semmilyen megtakarításom az életben, mert sem nem vagyok felső vezető, sem politikus :), így arra jutottam, hogyha ezt az évi 200-220 e Ft-ot félreteszem – a legrosszabb esetben, semmit ne hozzon- és csak legyek a pénzemnél 17 év után, már akkor megérte. Most 2014 van! 11×200.000-at fizettem be, de kellene a pénzem sürgősen, 11 év után -figyelem!- 1.380 000 Ft-ot akarnak adni. 🙂 Finom a pite?! 2011-ig semmilyen kimutatást nem kaptam azzal kapcsolatban, hogy hol tartanak a befizetéseim! 2011-ben meglátogatott egy Sig-nyál-partner cég, hogy ők nyertek meg engem és át kellene kötni a Gold-ot valami más Rubin vagy Zafír vagy a tököm tudja milyenre, mert a befektetett tételek ott jobban kamatoznak. Egy kurva szót nem szóltak, arról, hogy mi van az előző 8 év befizetéseivel. Oké belementem, de most kellene a pénz! Na figyelj, csak! Ezek a vérbuzi pesti vezérbarmok csak azért jöttek le a vidéki amatőr idiótához-hozzám- hogy újra lehúzzanak. Ezek megint kaptak az újrakötésből egy ,,kis” jutalékot én meg szívom az egészet, mert megint előröl kezdődik az teljes tortúra. (visszavásárlás 0-ról indult stb. csak ezt nem mondták). Sgítség!!!! Ismer valaki olyan biztosítási szakjogászt, akire rá lehetne egy ilyen ügyet bízni? Mert nem fogom beérni azzal, hogy hülyének néznek! Állítólag elúszott a pénzem a ,,válság” alatt, ezt az infót kaptam. Hát én meg visszadarálnám az egészet a saját belébe, hogy csak most derül ez ki. Na mindegy! Illetve nem, de nem fogom ezt annyiba hagyni. Ötlet valakinek?! Megköszönném!

  • Blacksmith21 2014-07-27 18:12:01 - Válasz

    Végigolvasva a hozzászólásokat, én is kedvet kaptam hozzáfűzni a magam véleményét. Kiszámoltam az itt szemléltetett módszer alapján a dolgot, nálam az jött ki, hogy a kamat- és nyereségadó fizetési kötelezettség miatt 20 éves időtávon tudja csak a unit átvenni a vezetést jövedelmezőség szempontjából a sima bef. alapoktól.. Ha nyugdíhbiztosításként kötjük, akkor már 15 év alatt jobban jár a megtakarító az UL-lel, mint a sima bef. alapokkal. Szerintem a mérleg 2 oldalát kell látni, egyik oldalon a rugalmas, likvid sima bef. alap áll, a másik oldalon egy whole-life termék, amely igazi előnyeit 15-20 év múltán tudjuk élvezni, illetve amelyre igaz, hogy minél tovább fizetjük, és tartjuk fenn, annál jobban járunk. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy termék és termék között óriási különbségek vannak, gyakorta találkozunk az ügyfeleink körében olyanokkal, amiket még az ellenségeimnek sem kívánnék, mind a vacak eszközalapok, mind a rettentő magas költségek, mind a rugalmatlansági faktorok miatt. Sajnos ezek a rossz termékek, és az elmúlt időszak messze nem filantróp értékesítési gyakorlata alakította ki az UL-ről, mint termékről általánosságban egy negatív képet, de szkepszist szinte minden esetben. Pedig vannak igen is jó termékek, alacsonyabb költségszinttel, remek eszközalapokkal, de elsősorban szerintem az értékesítési attitűdöt kellene úgy megváltoztatni, hogy az az ügyfél érdekeit tartsa szem előtt. A cikk névválasztását én sem tartom szerencsésnek, sok tisztességes és jó szakembert sérthet ez a stílus, illetve én is egyetértek azokkal az előttem hozzászólókkal, akik kerülnék az általánosítást az UL termékek kapcsán. Bankmonitorral pedig abszolút egyetértek abban, hogy rövidtávra tilos ezeket a termékeket ajánlani, illetve több likviditás (rugalmasság) és alacsonyabb költségszint kifejezetten jót tenne a termékeknek, megtakarítóknak és a biztosítói szakmának egyaránt. Ez pedig az MNB felügyeletnek a dolga, amely szerintem jó irányban halad az ajánlásaival, de lehet, hogy még szorosabbra kellene húznia a gyeplőt. Én kívánok mindenkinek további jó és tisztességes munkát, és filantróp értékesítési gondolkodásmódot a pénzügyi szakma minden területére!

  • bankmonitor.hu 2014-08-08 16:59:42 - Válasz

    @megtakarítás2012: Sajnos a konkrét részletek hiányában nem lehet megválaszolni ezt a kérdést. Függ attól, hogy milyen költségszinttel dolgozik a termék, milyen a biztosítás visszavásárlási táblázata stb. Három lehetőség közül kell majd választaniuk: tovább fizetik (ha megéri, vagy nincs más lehetőség), díjmentesítik (ha több pénzt nem érdemes bele tenni, ám visszavásárlásnál óriási a levonás, és meg kell várni azt a pár évet, amikor már normalizálódik az elvonás), vagy visszavásárolják (ha megéri elbukni a befizetett összeget, mert feneketlen kút a befizetés).

  • money 2014-10-04 14:55:17 - Válasz

    Unit-linked terméket leggyakrabban nyugdíjprogramhoz ajánlanak a szolgáltatók, ami a legtöbb esetben több mint 20-25 éves időtáv, ezalatt igencsak lekörözi hozam tekintetében a befektetési alapokat! Nem rövid távra való, arra valóban a “tiszta” befektetési alapok a megfelelőek!!

  • GeEn 2014-10-28 10:47:03 - Válasz

    Nagyon jo cikk, gratulalok! Remelem sikerul vele felnyitni az emberek szemet. Az MNB allasfoglalasa itt: https://felugyelet.mnb.hu/fogyasztoknak/biztositasok/ eletbiztositasok2/unit_linked_biztositas.html kb. ugyanezt tamasztja ala. Egyebkent szemelyes tapasztalatom abszolut is megerositi, hogy az ugynokok meg a legmagasabb szinten se ertik, vagy nem akarjak erteni, hogy voltakeppen milyen koltsegstrukturaval es hogyan mukodik az a termek amit eladnak.
    A legnagyobb lehuzas, hogy a megvasarolt un. “kezdeti befektetesi egysegek” szamat, (az elso 3 evben megvasarolt befektetesi egysegek es nem tevesztendo ossze a befizetett dijjal (!)) csokkentik evente 5-7%-kal minden evben 10-15 evig. Pl. Aviva Magnus 6.95 %-al csokkenti 15 even keresztul az elso 3 (harom) evben megvasarolt befektetesi egysegeket. Azaz az elso evben elvonjak, az elso ev kezdeti bef. egysegeinek a 6.95%-at. A masodik evben elvonjak, ez 1-2 evben meg meglevo kezd. bef. egysegek 6.95%-at. A harmadik evben elvonjak az 1-2-3 evben meg meglevo kezdeti bef. egysegek 6.95%-at, es innentol kezdve minden even a meg meglevo kezd. bef. egysegek 6.95 %-at. Az elvont bef. egys. termeszetesen mar hozamot sem fog hozni, mert egyszeruen nincs. A 15. ev vegere lassacskan majdnem elfogy elso 2 ev osszes befektetesi egysege. Ja, kerem valamibol az uzletkotonek is meg kell kapnia a jutalekot, es a biztositonak is jol kell jarnia, ha mar annyira nyomjak ezt a termeket. Kell a penz az incentive utakra is, nem?

  • Catinator 2015-03-05 10:53:01 - Válasz

    A BNET sem döglött még meg teljesen, Quantis és Consequit néven pörögnek még. Sajnos volt szerencsém belülről látni. Értékesités bármi áron.
    Hiába tanult az ember, megvannak a módszerek, hogy érzelmi szintre vigyék a döntést és ott már úgy manipulálnak, ahogy akarnak. Ha az ügyfél már gondolkodási időt kér, az már jó eséllyel bukta. Ezeknél az embereknél nem cél, hogy az ügyfél körbejárja a témát, esetleg racionálisan gondolkodjon. Pszichológiai hadviselés az értékesités érdekében! Az ilyen emberektől mit várunk?

  • Catinator 2015-03-05 11:05:48 - Válasz

    Az MNB felügyeleti szerve nemrégiben azt nyilatkozta, hogy az UL életbiztositások már majdnem negyede(!) az ügyfél számára is kedvező költségszerkezetű. Amúgy része lehet egy jól felépitett portfóliónak, de ahhoz sokat kell(ene) faragni a konstrukciókon. Sok régi “előnyét” már más konstrukciók is tudják, az állami hozzájárulás meg már egyszer eljátszott történet volt, a BNET is akkor burjánzott el. Ki tudja, meddig lesz rá pénz.
    A “közvetitők” piaca is tisztult, de hogy a szóvivőt idézzem – “hosszú még az út”. Szerintem a PSZÁF régi ötletét – a pénzügyi termékek MLM/MLA rendszerű értékesitését be kellene tiltani – már rég meg kellett volna valósitani, de a biztositók lobbija erősebb volt.

    Igen, lehet, kicsit egyoldalú a cikk, de sajnos még igy sem érzem túlzásnak a sok kár ellenében.

  • Ékesi László 2016-10-27 07:20:04 - Válasz

    Nem értem pontosan a unit linked biztosítás működését. Általában semmilyen biztosításhoz nem értek, ezért aztán valóban jogosan merül fel a kérdés, hogy gátlástalanul be lehet csapni az embereket ezzel? A mi esetünkben egy svájci frankos hitelszerződéshez kapcsolták a hitel forint összegének fedezetéül szolgáló életbiztosítást. Az éves elszámolásokon sok-sok költség jelenik meg, például a kockázatviselési díj, amelynek mértéke több, mint 50 ! %-a az éves befizetésnek !!! Befektetési költség is szerepel, viszont befektetés hozamáról egyetlen szó sem esik. Úgy, ahogy a TKM is egy ködben lévő valami, ilyesmi sehol nem szerepel. Ez azért bűntény, hatalmas csalás. Megtámadhatom-e ezt a szerződést ilyen körülmények között ?

  • Takács László 2016-10-27 15:43:01 - Válasz

    Kedves hozzászólók,

    Nekem van UL biztosításom. Egyszerre kettőt is sikerült megkötnöm. Az elsőt és az utolsót is. A megfelelő tájékoztatásról annyit, hogy mikor kötöttem egy TANÁCSADÓ ült velem szemben. Állítólag. Valójában pedig a termék ügynöke. Ez az első hatalmas átverés. Ugyanis az elsőnél neki tanácsot kellett volna adnia nekem, nem pedig egyetlen terméket eladni, amiből neki személy szerint a legtöbb pénze van. Nem is foglalkozik már azóta ezzel a témával. Amikor megkérdeztem mennyi a TKM, közölte, hogy 4,5%. Ami részben igaz, de ez a második hatalmas átverés. Ugyanis a befizetés pillanatában is 4,5%, majd 12 hónap múlva is ugyanezt ki kell fizetni. Ami így már valójában több, mint 9%. És aztán mikor megkaptam a teljes tájékoztatót, kiderült, hogy bővül további 5% vételi eladási árfolyam nyereséggel, meg a havi ilyen-olyan kezelési díjakkal….stb. Tehát először amikor örültem, hogy az általa tanácsolt alap hozama éves szinten meghaladja a 25%-ot, kiderült, hogy még így is durván mínuszban vagyok. Mikor számon kértem ezt a cégen (mert egyébként a “””tanácsadó””” nem tudott segíteni), közölték, hogy jobban el kellett volna olvasni a tájékoztatót. Erre én meg azt mondom, hogy nem kellett volna megvezetni!! Az elérhető legjobb, persze egyben legmagasabb kockázatú alapban tartott és befizetett 1,1M HUF-ból most megvan 720k HUF, amit ha ki akarok venni, akkor 320k HUF-ot kapok. Ez szép. Jó kis üzlet ez :). Kicsit bánom dolgot, de hála az égnek olyan pénzt raktam ide, ami nem kenyérre kellett. Megtanultam, hogy minden ilyen ügynök alapvetően azért jön, hogy elszedje a pénzemet, és nem azért, hogy ez nekem is jó legyen. Ez egyébként nem is az érdekük. És a legeslegnagyobb csalás ebben az egészben, hogy ugyan én adom a tőkét az üzlethez, de csak és kizárólag nekem van kockázatom benne. Hogy miért? Mert minden működési költséget a befizetéseimből, vagy a már bent lévő tőkémből számítanak, és vonnak le. Nem pedig az esetleges profitból. Így nekik végső soron tök mindegy, hogy egyébként én nyerek-e rajta vagy sem, hiszen az ő profitjuk 100%-osan garantált. Már ameddig fizetem. Ha meg nem, akkor sincs baj, mert szinte az egészet benyelik. Tehát én adom a pénzt, de nekem kellene jobban elolvasni a tájékoztatót, meg nekem kellene a portfóliómat okosabban kezelni még akkor is, ha egyébként komoly vagyonokat vonnak el azért, hogy az én pénzemet kezelik. Valójában persze semmit nem tesznek értem. Azt sem értem hogyan kezelhetném annál okosabban, mint hogy a legjobb hozamú eszközben tartom?? És a pofátlanság netovábbja az, hogy nemrégiben felkeresett egy másik ügynök (aki szintén tanácsadónak merte nevezni magát), hogy hát igen tudja, de most ajánlana nekem egy sokkal jobbat, mivel látja, hogy csalódtam, és szüneteltetem a befizetéseket. Hát itt már végig olvastam igencsak alaposan a kb. 100 oldalas feltétel rendszert. Sőt fogtam, és összevetettem egy táblázatban az eltéréseket a mostanitól. És láss csodát, még nagyobb költségeket számítanának fel nekem, mint az előzőleg kötöttnél. Egyszerűen matematikailag képtelenség, hogy ebből bármi hasznom származzon. És mikor számon kértem ezt rajta, közölte, hogy ez azért van, mert nem értek hozzá. Hát ez igaz. Ezért nem fogok ilyenbe még egyszer egy fillért sem fektetni. Mert bár lehet, hogy ez teljesen törvényes (bár azért egy ügyvéddel megnézetem), etikailag, morálisan teljesen elítélendő módon próbáltak megvezetni. Jah? És ha valaki arra hajazna, hogy egy ilyen szerződés majd 10 év után hoz csak igazán, szólok, hogy sehol nincs az leírva, hogy utána ezek a díjak csökkennének. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a rengeteg bent lévő, és a már elbukott pénz miatt eltörpül arányaiban a felszámított költség. Erre szintén rákérdeztem, és csak hebegés-habogás volt a válasz, hogy miként csökken a költség. Meg egy olyan primitív Excel tábla a félmilliós telefonon, amit a 10 éves kislányom összehajítana egy óra alatt.
    Csak a periódusonként kifizetett bónuszok, amik enyhítik a valós veszteséget, de még így sem lesz nullás.A hosszú értekezésem végére talán csak annyit, hogy bár én személy szerint nem látok esélyt rá, mégsem zárnám ki annak a lehetőségét, hogy aki napi szinten figyeli az árfolyamokat, ide-oda rakosgatja az alapok között a pénzét, profitot érjen el. A kérdés csupán annyi, hogy aki ezt teszi, az hajlandó mindezért még komoly 10-15-20%-os kamatot fizetni a saját pénzére úgy, hogy valójában még ezért is neki kell megdolgozni?? Mert én nem.

  • Richárd 2016-11-10 14:17:13 - Válasz

    Nagyon egyszerű az egész:

    Két tábor van a biztosítókkal kapcsolatban:

    1. – Aki már megszívta velük

    2. – És aki még reménykedik!

    3.- ja az nincs…

  • gáborpá 2016-11-10 21:23:13 - Válasz

    Azt gondolom, nagyon figyelmesen végigolvastam a teljes sorozatot. Nagyon zavar engem valami a sokszor indulatos, -és ezért nagyon emberi – és a higgadt tárgyilagos hozzászólások özönében. Többször elhangzik az “odamondás” a szemét ügynökök felmarkolják a hatalmas jutalékot. És hogy elvonják minden indok, igazolás, költség tényleges kimutatás nélkül, “csak úgy” az elsö két-három év befizetését. Apránként. Az ügyfél számára való bármiféle szolgáltatás nyújtása nélkül. Hogy nem veszi észre senki, hogy az ügynöki jutalékot 150-170% ÉVI BEFIZETÉS pontosan a “kezdeti egységek” elvonásból fizetik ki. Az ügyfél pénzéböl. De az ügyfél nem jutalék kifizetésre ad pénzt. Ilyen lehetöség egyetlen szerzödésben sincs. Az elsö két-három évi befizetésböl IS TELSES ÉRTÉKÜ, ÉS ELIDEGENITHETETLEN befektetési jegyet kell/lene/ venni. Ha a “biztositó” másra használja az ügyfél pénzét azt hütlen kezelés-nek hivják. Az pedig minösitett büncselekmény. Tanácsolom mindenkinek alaposan nézze át a szerzödését, és ha nem szerepel benne az “ügynöki kifizetés” lehetösége, akkor forduljon birósághoz. És kérje vissza az ügynök részére szerzödési feltétel nélkül , jogtalanul elvett pénzét.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket