Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Fontos döntés előtt az egyetemisták – Így működik a Diákhitel

  • 2015-09-02
  • szerző: bankmonitor

Hamarosan elsőéves egyetemisták tízezrei szembesülhetnek életük első komoly pénzügyi kérdésével: fel kell-e venni a Diákhitelt, vagy el tudják tartani magukat anélkül is felsőfokú tanulmányaik alatt. Ahhoz, hogy egyszerűbb legyen meghozni a döntést, tekintsük át, mit is takar a Diákhitel! Mekkora kamatokat kell visszafizetni, és legrosszabb esetben is meddig tart a visszatörlesztése? Az alábbiakban egy konkrét példán keresztül is bemutatjuk, hogyan is folyik a hitel visszafizetése, és mekkora terhet jelent mindez egy iskolapadból éppen csak kiszállt pályakezdőnek.

A mai napon becsöngettek az általános és középiskolákban, és hamarosan az egyetemeken és főiskolákon is megkezdődik az oktatás. Ez egyben azt is jelenti, hogy heteken belül sok fiatalnak – a diákszámla megnyitásán túli – első komoly pénzügyi döntését is meg kell hoznia: felvenni a Diákhitelt vagy sem?  Ahhoz, hogy megkönnyítsük a döntést, lássuk, hogyan is működik ez, és ami még fontosabb, mennyit és hány évig kell a hiteleseknek törleszteni!

Ennyit számít egy diploma a keresetben

A diákhitelt érdemes úgy felfogni, mint egy befektetést saját jövőnkbe. Igaz, hogy a hitelt – nagyon is kedvező kamatozás mellett – kamatostól kell visszafizetni, felfoghatjuk ezt úgy, mint egy jobb lehetőségeket rejtő jövő árát. Hogy ez megéri-e? Az átlagbérek alapján mindenképpen.
Ehhez elég, ha megnézzük, hogy a szakközépiskolai végzettséggel rendelkező pályakezdők áltagkeresete nettó 83 185 forint, de a gimnáziumot végzetteké sem emelkedik 106 765 forint fölé. Ezzel szemben a főiskolát végzett pályakezdők nettó 142 790 forintot, az egyetemet végezettek pedig 158 510 forintot keresnek átlagosan.

Azok tehát, akik 5 évvel ezelőtt egyetemre mentek és diplomát szereztek, havi szinten átlagosan 75 325 forinttal kereshetnek többet azoknál, akik a szakközépiskola után egyből munkába álltak

Mikor szabadulunk meg a hiteltől?

A bevételi oldalnál is fontosabb lehet, hogy mennyit és hány évig kell majd a hitelt felvevő diákoknak törleszteni. Ehhez érdemes tisztázni, hogy a Diákhitelnek két típusa van, amelyek mind a kamatok, mind a felhasználás köre tekintetében nagy különbségeket mutatnak:

  • Diákhitel 1:
    • bárki felveheti,
    • bármire felhasználható,
    • maximum havi 50 ezer forint,
    • változó kamat, jelenleg 4,9%.
  • Diákhitel 2:
    • csak önköltséges képzésben résztvevő hallgató igényelheti,
    • maximum értéke a képzési költség összege,
    • csak a képzés költség kifizetésére használható,
    • állami támogatással 2%-os kamat (támogatás nélkül 6,15% lenne).

A Diákhitel mindkét típusának nagy előnye, hogy visszafizetését nem kell megkezdeni a tanulmányi jogviszony megszűnte, vagy legkésőbb 40 éves kor előtt. Azt követően pedig a törlesztőrészletek minimális nagysága a Diákhitel 1 esetén az első két év során az egy évvel korábbi októberben mért minimálbér, majd ezt követően a két évvel korábbi átlagos bruttó kereset 6%-ával egyenlő. (Ez bizonyos feltételek teljesülése esetén 8 vagy 9%-ra mehet fel.) A Diákhitel 2 esetén is hasonlóan számítják a törlesztőrészleteket, csak ebben az esetben a fizetendő hányad 4 és 11% között változhat.

Ez azonban egyben azt is jelenti, hogy az első két évben – az alacsony törlesztőrészletek miatt – a havi törlesztésnél nagyobb lesz a kamat mértéke, így ekkor hiába folyik már a törlesztés, a tőketartozás növekedni fog. Ettől semmiképpen sem szabad megijedni! Amint a törlesztés harmadik évében kezdődő szakaszba lépünk, kellően nagy fizetés mellett meg fog kezdődni a tőketartozás visszatörlesztése is. Ugyanakkor a Diákhitelnek vagy még egy nagy előnye: bármikor, bármekkora összegben 0 forintért előtörleszthető, így akár már az első két évben is fizethetünk sokkal magasabb törlesztőrészleteket, és így elérhetjük, hogy a tőketartozás se emelkedjen tovább.

Nézzünk egy konkrét példát!

Sokkal könnyebben átláthatjuk a Diákhitel működését, ha megnézünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy idén októbertől veszünk fel diákhitelt, és a jelenlegi feltételek a hitel visszafizetéséig változatlanul fenn fognak maradni.

Példánkban képzeljük magunkat egy közgazdasági/pénzügyi pályára készülő első éves diák helyébe, aki félévente 200 ezer forint Diákhitelt vesz fel, 5 év alatt elvégzi az egyetemet, majd a szakmájának megfelelő átlagos bérért megy el dolgozni. A hitelt így 2020 októberében kezdi törleszteni és a minimális törlesztőrészletek befizetése mellett az utolsó részletet 2035 májusában fizeti be.

A törlesztés az első két év során mindössze 6 300 forint, de azt követően többszörösére ugrik, köszönhetően annak, hogy akkor már a minimálbér helyett a két évvel korábbi bruttó bér alapján számítják. Tételezzük fel, hogy a bér folyamatosan követi a végzettségének és kornak megfelelő átlagot, így a törlesztőrészletek is folyamatosan növekednek.

A megemelkedett törlesztőrészletek teszik lehetővé azt is, hogy a tőketartozás csökkenni kezdjen. Az alábbi ábrán jól látható, hogy amíg minimálbér alapján meghatározott törlesztés folyik, a tőke kamata meghaladja azt, így a tőketartozás folyamatosan növekszik.

Ez a forgatókönyv viszont nagyot változhat, ha a kötelező minimumnál nagyobb összegeket is be tudunk fizetni. Mint korábbi elemzésünkből kiderült, a diplomásként kapott többletjövedelem kis részének előtörlesztésre fordításával akár a felére vághatjuk vissza a futamidőt. Azzal például, ha a minimálbér és a bruttóbér 6%-a helyett annak 20%-át képesek vagyunk betörleszteni havonta, a 15 éves futamidőt máris 5 évesre vághatjuk vissza, és így a teljes visszafizetést is jelentősen csökkenthetjük.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket