Forintos dilemma: honnan lesz nyugdíjam?

Forintos dilemma: honnan lesz nyugdíjam?
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2014-02-06
 

Tudod már lesz-e nyugdíjad? Tudod, mennyi pénzből szeretnél élni öregkorodban? Tudod, honnan fogod ezt a pénzt előteremteni? A legtöbben ezekre a nyugtalanító kérdésekre nem tudják a választ. Csak várnak ölbe tett kézzel és reménykednek. Pedig jobb saját kezünkbe venni a sorsunkat. Havi pár ezer forintból nem lehetetlen vállalkozás nyugdíjas éveinkre összespórolni egy akkora összeget, amelyből nyugodt időskorunk lehet.

Mennyire lenne szükségünk?Havi
nettó 120-240 ezer forint. Egy átlagos magyarnak ennyi pénzre lenne szüksége nyugdíjas éveiben – derül aki a GfK Hungária piackutató cég és az ING Biztosító közös felméréséből. Azt, hogy ezt a pénzt
honnan fogják előteremteni, arra már a legtöbben nem tudják a választ. A már idézett kutatás szerint a kérdést elintézik azzal, hogy az öregkor messze van, a jövő meg amúgy is bizonytalan, előre gondolkodni ilyen hosszú távra nem reális.

Ettől függetlenül az emberek reálisan látják saját cseppet sem irigylésre méltó helyzetüket nyugdíjba vonulásuk után. A Generali Biztosító kutatása szerint: a felnőtt
magyarok kétharmada arra számít, hogy a várható
nyugdíja sokkal kevesebb lesz, mint jelenlegi jövedelme. A lakosság közel
fele úgy véli nyugdíja egyáltalán nem lesz elegendő a megélhetéshez, további 22 százalék szerint pedig a kívánt színvonalú életvitelt sem fogják tudni fenntartani. A legtöbben a jelenlegi fizetésük legfeljebb felével számolnak nyugdíjasként, de a megkérdezettek 32 százaléka szerint is csak a mostani fizetésük felét-háromnegyedét kapják majd kézhez.

Az államtól aligha

Az biztosnak tűnik, hogy az
állami nyugdíj nem jelent majd megoldást a problémára. A hazai demográfiai számítások szerint 2050-re 4 dolgozó embernek 6 másikat kell eltartania. Pénze tehát az államnak sem lesz. Annál is inkább, mert a nemrégiben napvilágra került hírek szerint már a 2011-ben államosított
magánnyugdíj-pénztári vagyon sincs meg

A 2945 milliárd forintból
2020 forint ment az államadósság csökkentésére, 233 milliárd forintot utaltak vissza a lakosságnak reálhozamként, mintegy 500 milliárdot fordítottak a nyugdíjkassza hiányának csökkentésére, 200 milliárd forintnyi értékpapírt pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél helyeztek el. (A kezdeti vagyont 2012-ben és 2013-ban további 44 milliárd forinttal gyarapították a kasszák a további átlépők miatti befizetéseikkel.) A vagyonból tavaly novemberben már
csak 16 milliárd forint maradt meg.

A csodára várva

Az egyértelmű helyzet ellenére a legtöbben a jelek szerint a
csodára várnak, azaz nem tesznek semmit, nem spórolnak öreg korukra. A Generali Biztosítónak tavaly a megkérdezettek mindössze 18 százaléka mondta, hogy tesz valamit azért, hogy legyen nyugdíja. Pedig nem ördöngösségről van szó.
Havi 10-15 ezer forintot félretéve és megfelelően megforgatva egész s
zép összeget gyűjthetünk öregkorunkra. Hogy hogyan?

Azok, akik öreg korukra spórolnak, az esetek majdnem
felében (48%) önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket tesznek, minden negyedik válaszadó nyugdíj célú életbiztosítást kötött, 17 százalékuk pedig a bankszámláján spórol idős korára – derül ki a Generali kutatásából. A legjobb megoldás azonban az, ha
több lábon állunk és megtakarításainkból teszünk az önkéntes nyugdíjpénztárba, a nyugdíj előtakarékossági számlára (nyesz) és valamennyit magunk is forgatunk.

Utóbbi két esetben
ideális választás lehet a befektetési alap. Itt is szakértőkre bízzuk a pénzünket, de magunk választhatjuk meg, hogy megtakarításunkat milyen termékekben fialtassák. Választhatunk kockázatos, ám nagyobb hozammal kecsegtető részvényalapokat éppúgy, mint biztonságos, ám valamivel kisebb hozamot ígérő pénzpiaci alapokat. A választásban segít kalkulátorunk:

1

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés