Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ha már nem elég a bankbetét, vásárolj befektetési alapot!

  • 2013-01-22
  • szerző: bankmonitor

A Bankmonitor.hu eddig bankbetétekkel és bankszámlák bemutatásával foglalkozott. A pénzügyi paletta egyik meghatározó eleme a befektetési lehetőségek vonatkozásában – a bankbetét alternatívájaként – a befektetési alap. A mai naptól a befektetési alakra vonatkozóan is részletes információkat találhattok weboldalunkon. De mi is az a befektetési alap?

A
befektetési alapok egy tőlünk nyugatra
jelentős hagyománnyal bíró befektetési formát képviselnek, mely azt biztosítja számunkra hogy kisebb, vagy nagyobb kockázat felvállalása mellett a bankbetétek hozamát maghaladóan fialjon a pénzünk. Fontos hangsúlyoznunk, hogy többlet kockázat nélkül nincs többlet hozam, így alaposan érdemes tanulmányozni, hogy mibe fektetünk: objektív összehasonlításaink ehhez kívánnak támogatást adni. Nem véletlen indítottuk el most ezen szolgáltatásunkat; a
kamatok csökkenésével, amikor azt érzékeljük, hogy most már nem 9,5% a bankbetétben elérhető hozam, hanem csak 7,5% (és lehet, hogy még kevesebb lesz), egyre többen és
többen keresik a bankbetét mellett alternatívát nyújtó befektetési formákat… 

Hogyan hat a kamatok csökkenése? A múltban már megfigyelhető volt, hogy az alapkamat csökkenésével egy időben megnőtt a kereslet a befektetési alapok iránt. 2008.11.25-től az addigi 11,50%-os alapkamatunk csökkenésnek indult, majd 2010.04.27-én elérte a mindenkori minimumpontját az 5,25%-ot. Ezalatt a befektetési alapokban tartott magánvagyon 423 milliárd forinttal növekedett. Jelenleg
minden 100 Ft lakossági megtakarításból 12 Ft található befektetési alapban. 

Úgy kell elképzelni, mint egy közös kasszát, amibe
mindenki befizet valamekkora összeget. Hogy mit vegyenek a pénzből, azt
szakemberekre bízzák. Ők az alapkezelők, akik
eldöntik, hogy mibe is fektessék az így összegyűlt pénzt. A befektetések lehetnek bankbetétek, állampapírok, belföldi vagy nemzetközi részvények, egyéb befektetések, akár ingatlanok is. Ezek fogják meghatározni az alap hozamát. Amikor vásárolunk egy-egy alapból, akkor ezt egy bizonyos ár mellett tudjuk megtenni. Az árat az alapban lévő befektetések aktuális értéke határozza meg. Amikor a jövőben értékesítem, akkor is az aktuális értéken tudom eladni a részem. 

Nézzünk egy leegyszerűsített példát a hozam meghatározására: van egy alapunk, amiben egy részvény, illetve egy kötvény található 50-50 százalékban. A részvény egy év alatt hozott 10 százalékot, a kötvény 5 százalékot, akkor az alap teljesítménye 7,5 százalék. Így a mi befektetésünk hozama is pontosan 7,5% lesz (a költségek levonása előtt.) Természetszerűen ilyen befektetési alap – mely mindössze egy részvényt és egy kötvényt birtokol – nem létezhet, mert a kockázatok megosztása miatt törvényi kötelezettsége, hogy lényegesen több befektetést hajtson végre. 

(Ezen a
linken grafikusan is áttekintheted a befektetési alap működését.)

Fontos kitétel, hogy a befektetési alapnál előre
nem tudom megmondani, hogy mekkora lesz a hozamom. Ez mindig csak utólag derül ki. Fontos kiemelnünk, hogy egy-egy alap múltbeli kiemelkedő hozama nem ad semmilyen biztosítékot számunkra arra, hogy az alap hozama a következő egy évben is átlag feletti lesz. Viszont ellentétben a bankbetétekkel, (ahol, ha a betét lejárata előtt szükségem van a pénzre, általában elesek a kamatoktól) a befektetési alapok többsége
szabadon adható-vehető, adott napi áron. Ez azt jelenti számomra, hogy ha a vételi és eladási időpont között nyereségesen működött az alap, akkor részesülök ebből a nyereségből, azaz hozamot érek el. Azt is mindenképp tudnunk kell, hogy a befektetési alapokra (ellentétben a bankbetétekkel) nem érvényes az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) 100.000 eurós garanciája. Itt az úgynevezett
Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája él, de egyrészt csak 20.000 euróig, másrészt az alap befektetéseiből eredő veszteségekért nem áll helyt.

befalapvsbankbetet_v2

Magyarországon a befektetési alapokban lévő vagyon 40%-a  
pénzpiaci alapokban vannak. Ezek az alapok, amik leginkább alternatívái a bankbetéteknek.  Ezek ugyanis csak bankbetétekbe és rövid lejáratú (egy éven belüli) állampapírokba fektetnek. Ha nem tudok foglalkozni folyamatosan az akciós betétek követésévvel, lekötni sincs időm a pénzemet, vagy nem tudom mikor lesz szűkségem a pénzemre, akkor lehet hasznos a pénzpiaci befektetési alap.  Az elmúlt egy évben a forintban megvehető nyíltvégű pénzpiaci befektetési alapok átlagosan 6,44%-ot hoztak.  (Azt érdemes megemlíteni, hogy a legjobban teljesítő alapok 8% feletti hozammal rendelkeztek, amíg a legrosszabban teljesítő alapok is 5% körüli hozamot produkáltak.)

Egy szintén népszerű kategória a
kötvényalapok:  11,5%-át teszik ki a befektetési alapoknak. A kötvényalapok nagyrészt állampapírokba, illetve vállalati kötvényekbe fektetnek. A kötvények közös jellemzői, hogy egy hitel áll mögöttük. Állampapír esetében az állam az adós, amíg vállalati kötvényeknél egy vállalat. A forintban jegyzett kötvényalapok az elmúlt egy évben 15,89%-ot hoztak. Ez igen attraktív. Főként, hogy a legjobban teljesítő alapok bőven 20% feletti hozammal rendelkeztek.  A kép akkor árnyalódik, amikor azt is megtudjuk, hogy legrosszabbul teljesítő alapok negatív hozamot értek el. Ez fontos összefüggésre világít rá: többlet hozamot elérni többlet kockázat nélkül nem lehet. 

Egy ismert kategória a
részvényalap is. A Magyarországon forgalmazott befektetési alapokban lévő vagyon 7,5%-a  részvényalapokban van. Ezek az alapok főként részben részvényekbe fektetnek. (Például OTP-be.) A részvényalapok ára sűrűn változik, egyik időszakban emelkedik, míg egy másikban csökken, hiszen a részvénypiac jellemzője, hogy ingadozhatnak a részvényárak. Az elmúlt egy évben a forintban megvehető részvényalapok átlagos visszatekintő hozamának mértéke 8,8%-volt. Ha megnézzük, hogy a legrosszabbul teljesítő alapok közel mínusz 10%-ot értek el, amíg a legjobban telesítő alapok 50%-ot majdnem elérő, vagy azt meghaladó hozamot realizáltak, azt mondhatjuk, hogy igencsak függött a hozamunk attól, hogy melyik alapot választottuk. 

A fent említett kategóriájú alapokon kívül sok alap létezik még, mint
vegyes, ingatlan, származtatott, abszolút hozamú, stb. Összevetve a bankbetétekkel arra a következetésre juthatunk, hogy alternatíva helyett sokkal inkább egy kiegészítő funkciót tudnak a befektetési alapok betölteni a pénzügyi életünkben.  A biztos, garantált bankbetétek mellett vérmérsékletünk szerint válogathatunk, a szolidabb hozamot ígérő, ám biztosabbnak ígérkező alapok és a magas hozamot kínáló, de kockázatosabb alapok között, hiszen az alapkezelők rendkívül széles palettával rendelkeznek: több mint ezer Magyarországon elérhető alap létezik. Ebből a kínálatból nem könnyű kiválasztani a megfelelőt, de segítséget a mi oldalunkon is találhat hozzá.

További részletekre vagy kíváncsi? Kattints az alábbi linkekre:

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá az írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezzen” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket