Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Hogyan fektessem be pénzemet?

  • 2013-05-23
  • szerző: bankmonitor

Egy héttel ezelőtt áttekintettük, hogy mekkora hozamot várhatok el a befektetésektől. Ha már tisztában vagyunk a hozammal, akkor érdemes néhány további alapkérdést tisztázni: mikor zárjak le egy befektetést, mennyire aktívan kell kezelnem a befektetéseimet, egy, vagy több befektetéssel érdemes rendelkeznünk, mekkora a kockázat racionális szintje? Egyedül fektessek be, banki tanácsadóval, vagy független tanácsadóval?

Jelen írásunk megértéséhez hasznos alapinformációkkal szolgál múlt heti cikkünk: a
Mekkora hozamot várhatok befektetéseimtől?

A hozam alapkérdéseit tisztázva talán a legfontosabb következő kérdés, hogy
hány befektetéssel érdemes egyidőben rendelkeznünk? A befektetések terén nem érdemes egy lóra tenni, még akkor sem, ha befektetési alapot vásárolunk. Ugyan a befektetési alap önmagában azt jelenti, hogy az alapon keresztül rendkívül sokfelé invesztálunk (egy-egy alap jellemzően 30 és 100 közötti befektetéssel rendelkezik), ugyanakkor ha megtehetjük, hogy többféle befektetési alapot vásároljunk, akkor kiegyensúlyozottabbá tehetjük a befektetési hozamunkat. Ebben az esetben ugyanis több különböző alap mögött több szakember dönt a pénzünk befektetéséről, így az egyedi rossz, vagy rendkívül jó döntések hatásai kisimulnak.

A több befektetési alap konkrétan azt jelenti, hogy
4-6 befektetési alappal már egy nagyon jól kialakított portfólióval rendelkezhetünk. A legtöbb befektetési alap egy forintos névértékű, így nem fog gondot okozni az sem, ha csak 50 ezer Ft-ért vásárolunk belőle (itt egyedüli kivételt az képezhet, ha egy befektetési alapnál fix vásárlási költség van, de ez inkább kivételnek számít, semmint jellemzőnek).

Ha befektetési alapot választunk, akkor elsősorban
nem arra érdemes koncentrálni, hogy az adott alap az elmúlt egy évben mekkora hozamot ért el (5%-ot, vagy 25%-ot), hanem arra, 3-5 éves időtávon folyamatosan jó teljesítményt tudott-e elérni. Érdemes megnézni, hogy egy-egy válság időszakban (amiből az elmúlt években több is volt, legutóbb 2011 ősze – 2012 január vége között, ahol a forint új mélypontot ért el) milyen teljesítményt produkált az alapkezelő. 

Egy közelmúltban lezajlott beszélgetésen kérdezte meg tőlem valaki:
és mikor érdemes eladnom, mikor szálljak ki, mennyire legyek aktív a befektetéseimmel? Itt már a kérdésfeltevés is hibás. A befektetési alapkezelők ugyanis napi szinten hoznak befektetési döntéseket, ha nekünk befektetési alapunk van, akkor ott automatikusan egy aktív befektetést birtoklunk. Ha nem vagyunk pénzügyi szakemberek, akkor az X% hozam utáni automatikus eladásunk 100%-ig spekulatív jellegű lesz, különös megalapozottsággal nem fog bírni. Ráadásul az eladás után addig nem fogunk megnyugodni, amíg meg nem találjuk a következő nagyon jó befektetést.

Egyedül, banki tanácsadóval, vagy független tanácsadóval fektessünk be? 

Nehéz dió… Mindenki képes lehet
saját befektetési döntéseit meghozni, de ehhez idő szükséges a kellő tájékozottság elérésére. Megérteni a kockázatokat, majd választani a Magyarországon elérhető több mint 1000 befektetési lehetőség közül.

Ugyan az elmúlt években kialakult hazánkban is a
prémium banki kiszolgálás (mely az átlag feletti jövedelemmel, 300 ezer Ft/hó-tól, vagy az 5 millió forintot meghaladó befektethető pénzzel rendelkezők kiszolgálását célozza meg), de a szolgáltatás ismerete még alacsony. A prémium banki tanácsadás keretében a befektetések kialakítása is a szolgáltatás része. Két dologra azonban itt is figyelni kell: a banktól se fogadjunk el unit-linked biztosítást (néha még itt is az ajánlat része), és minden esetben tüzetesen kérdezzük ki a befektetések költségéről a banki szakembert.

Független tanácsadók esetén a legnagyobb problémát az jelenti, hogy hazánkban a biztosítási termékek dominálnak a tanácsadóknál, melyek olyan költségszintet képviselnek, hogy nem éri meg… A tanácsadók kisebb része kínál osztrák szolgáltatók révén befektetési alapon nyugvó megoldásokat, itt a költségek már alacsonyabbak, mint a biztosítás esetében, de távol állnak az optimálistól. Olyan független tanácsadót találni ma Magyarországon, aki ért a befektetésekhez és az ajánlott termékek mérsékelt költségszintet képviselnek nagyon-nagyon nehéz (vélhetően ennek is eljön majd az ideje).

Mekkora legyen a felvállalt kockázati szint a befektetéssel? 

Előző írásunkban részletesen bemutattuk az egyes befektetési típusok kockázatát. Amikor konkrétan döntést hozunk saját pénzünkről, akkor azt érdemes eldönteni, hogy az ott bemutatott egyedi kockázatokat mennyire tudjuk felvállalni, azaz mennyire tudjuk elviselni, ha egyszer csak azt látjuk, hogy a befektetési egyenlegünk csökkent 10-15-25%-kal. Általában ez így nagyon elméleti kérdés; sokkal jobban megközelíthető, ha úgy gondoljuk végig, hogy van most X Ft befektethető pénzünk (x helyére mindenki helyezze el saját megtakarítási értékét) és képzeljük el, hogy ebből egyszer csak elvesztettünk 20%-ot, konkrétan Y Ft-ot. A példa kedvéért: 1 millió Ft-ból elvesztettünk 200 ezret… Hogyan éreznénk magunkat? Ha fel tudjuk dolgozni a veszteség érzését annak tudatában, hogy hosszabb távon ezen veszteségek „begyógyulhatnak” a kockázatos befektetések természetrajzából adódóan, akkor tisztában vagyunk kockázatviselő képességünkkel (zárójelben megjegyezzük, hogy élőben megtapasztalni fájdalmasabb lesz egy kicsit, mint elméletben elgondolni).

Ha nem egy befektetési alapot vásárolunk (mint ahogyan az javasolt is), akkor a teljes kockázatunkat  az egyes befektetési elemek kockázatának összege adja a következő módon: egyszerűsített példánkban ha van 50% pénzpiaci alapunk (aminek a kockázatmentes hozammal kell bírnia) és pénzünk másik fele, 50%-a közepes kockázatú vegyes (részvényt és kötvényt egyaránt tartalmazó) alapban van. A vegyes alap akár 5-10%-os negatív hozamot is tud produkálni, akkor végeredményben van egy olyan összesített befektetésünk, melynek révén 5% negatív hozamra (-10% fele) is felkészülve kell lennünk.



Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket