Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Hogyan takaríthatsz meg hosszú távra egy befektetéssel? (Interjú)

  • 2013-05-16
  • szerző: bankmonitor

Az 1990-es években nyugaton létrejött egy új, hosszú távú megtakarítási célokat egy termékben kiszolgáló befektetési alap. Az elsődleges cél, hogy valamilyen 5-10-15-20 vagy még távolabbi jövőben lévő cél érdekében – akár folyamatos megtakarítások révén – befektessünk, legyen az nyugdíjba vonulás, gyerekeink életkezdési támogatása, vagy bármi más. Ezen úgynevezett céldátum alapok folyamatosan csökkentik a befektetések kockázatát a futamidő alatt és ezzel együtt aktívan próbálják kihasználni a piaci lehetőségeket.

A Bankmonitor Vízkeleti Sándorral, a céldátum alapokat hazánkban elsőként bevezető, a tavalyi évben ezen alapokkal 12-26%-os hozamot elérő Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazgatójával készített interjút.

Bankmonitor.hu (BM): Mit kínálnak az úgynevezett céldátum alapok a megtakarítók, befektetők számára?

VízkeletiSándorkicsiVízkeleti Sándor: Ha rendelkezünk bármilyen hosszú távú megtakarítási céllal, legyen az ingatlanvásárlás, gyermekünknek nyújtott életkezdési támogatás, vagy akár nyugdíjba vonulás, akkor a céldátum alapok ideális befektetési lehetőséget képviselnek. A 7 éves, 10 éves, 20 éves, vagy akár ennél hosszabb megtakarításainkat úgy kezelik ezek az alapok, hogy a lejárati időhöz közeledve folyamatosan csökkentik a befektetések kockázati szintjét. A kockázat és a hozam együtt mozog, azaz magasabb hozamot csak magasabb kockázatú befektetésekkel célozhatunk meg. Egy potenciális jelentős tőzsdei visszaesés azonban a futamidő vége felé, a céldátumhoz közeledve már nagyon érzékenyen érinthetné a végső befektetési eredményt. Ennek megfelelően évről évre kiigazításra, csökkentésre kerül a kockázatos befektetések aránya. A befektetőnek a céldátum alapok tehát azt a kényelmet adják, hogy pénzügyileg racionális módon folyamatosan kiigazítja a portfóliót és csökkenti pl. az induláskor magas részesedéssel bíró részvények arányát. Igazán akkor kaptak lendületet a céldátum alapok, amikor a 2000-res években elfogadták ezen alapokat az USA-ban hivatalos nyugdíj célú megtakarításként, azaz adókedvezményeket kapnak az ilyen típusú alapba fektetők. A nagyobb alapkezelők akár 2-3 éves lejárati különbségekkel is indítanak céldátumot például 2030, 2033, 2036 stb. és te ki tudod választani, mikor lesz szükséged erre a pénzre. Befektetőként összesen két döntést kell meghoznod: mikor van szükséged az összegre, és melyik befektetési alapkezelőt választod.

BM: A céldátum alapok elsődleges értékajánlata tehát az, hogy folyamatosan lecsökken a kockázati szint az alapon belül. Az alap kezelése figyelembe veszi az adott piaci helyzetet is, azaz ha úgy látják, hogy most részvényt érdemes vásárolni, akkor növelik a részvények arányát?

VS: Igen, az alap nem teljesen merev. A részvények és egyéb kockázatos befektetések arányára minden évben van egy megcélzott sáv, ezen sávon belül azonban aktuális piaci körülményeknek megfelelően az alapkezelő vagy több, vagy kevesebb kockázatos befektetést tart. Ez a rugalmasság fontos az elérhető hozam, befektetési profit optimalizálásához. Előfordulhat olyan eset, amikor a céldátum előtt már évekkel nullára csökken a részvényarány az alapban, de az is elképzelhető, hogy a céldátum előtt közvetlenül, még 10% fölött van a részarányuk. 

A Pioneer Horizont 2020 Alap tavaly éves szinten 26,22%-ot, Horizont 2025 Alap 19,88%-ot, míg a Horizont 2030 Alap 12,38%-ot hozott. Mindezt mérséklet kockázat mellett. Összehasonlítva a jóval alacsonyabb kockázatot képviselő pénzpiaci alapok közül a legjobbak 8% körüli hozammal bírtak, míg az abszolút hozamú alapok közül a legjobban teljesítő 32,32%-ot (második 16,86%-ot) ért el. Érdemes azonban szem előtt tartani, hogy ezeket a hozamokat a céldátum alapok főként a helyes piacelemzés révén kiválasztott hosszú lejáratú kötvényeknek köszönhetik. A kötvénypiac jövőben várhatóan szerényebb teljesítményt fog nyújtani, így várakozások szerint az alapok jövőbeni hozama is csökken. 

BM: Azt már értjük, hogy a kockázatvállalás fokozatosan csökken, de végül is mibe fektetnek ezek az alapok?

VS: A kockázatos elemek – a teljesség igénye nélkül – lehetnek részvények, nyersanyagok és ingatlanok (természetesen valamilyen tőzsdei terméken keresztül), a kisebb kockázatú portfólió elemek pedig jellemzően kötvények. Ez az olvasó számára valószínűleg technikai kérdés, de az egyes befektetések – amennyiben mind költség, mind várható hozam szempontjából optimálisnak ítéljük meg – adott esetekben más befektetési alap vásárlásán keresztül is megvalósulhatnak.  

BM: A legritkább, hogy már most rendelkezésemre áll egy jövőbeli nagy kiadáshoz szükséges összeg… A legtöbb embernek ehhez először tőkét kell gyűjtenie. Elérhető ez a termék rendszeres befizetési formátumban is?

Alapvetően erre van tervezve. Ma már a bankok és a befektetési alap értékesítők megoldották azt, hogy a rendszeres havi megtakarításokat is tudja fogadni és befektesse befektetési alapokba. Már olyan megbízást is tudsz adni, hogy a bankszámládról havonta mondjuk 10.000 forintot automatikusan fektessenek be befektetési alapba. Ez általában költségmentesen tudod megtenni.

BM: Mi történik az alappal a céldátumot követően?

VS: Erre is több megoldás létezik. Az egyik megközelítés szerint a céldátumra az alap már pénzpiaci alappá alakul. Ez olyan célokhoz lehet ideális választás, ami egy összegben használja fel a megtakarítást. Ilyen a gyerekek iskoláztatása, vagy egy lakás vásárlása.Az USA-ban létezik olyan alapkezelő, aki úgy gondolkodik, hogy a céldátumkor nem feltétlenül az összes tőkére van szükség: például nyugdíjba vonulás estén inkább folyamatos jövedelmet szeretnénk egyszeri kifizetés helyett. Ilyen esetekre optimalizált alap a céldátum idején is tarthat 10-20% részvényarányt, hiszen akár 10-20 év alatt vonjuk ki a tőkét ilyen esetekben. Amerikában olyan megoldás is létezik, hogy osztalékot fizetnek vagy életjáradékká alakulnak az ilyen alapok.Azt is fontos megemlítenem, hogy a céldátum alapok bármikor visszaválthatók, ha egy 2030 céldátumot kitűző alapot visszaváltunk 2025-ben egyszerűen csak annyi történik, hogy akkor még lesz mondjuk 10% részvény is a befektetései között. Semmi mást nem jelent! Tehát olyan, mintha vettünk volna egy vegyes alapot, majd visszaváltottuk, és nem feltétlenül kell ezt nekem megtartanom, ameddig a céldátum szól. Az elmúlt években a végtörlesztés például megmutatta, hogy bizonyos extrém helyzetekben a hosszútávon gondolkodó megtakarítóknak is fel kell számolniuk korábbi befektetéseiket és ilyenkor koránt sem mindegy, hogy ezt milyen áldozattal (extra költséggel) tudják megtenni.

BM: Ebből rögtön adódik, a kérdés, hogy a unit-linked életbiztosításokban jelentősnek mondható tőke halmozódott föl, míg a céldátum alapok volumene Magyarországon elég csekély. Ennél azért nagyobb keresletet vártatok nem?

VS: Természetesen. Az elmaradt kereslet több okra vezethető vissza. Egyrészt; az összetettebb, komplexebb befektetési alapok értékesítése a bankfiókokban nem megy jól. A unit-linked biztosításokat ügynökök értékesítették, akár a saját otthonodban, ahol volt rá idő, hogy meggyőzzenek a termék vélt előnyeiről (amely extra szolgáltatást egyébként meg is kell fizetni). A bankfiókban már ott áll mögötted a következő ügyfél, így csak rövid üzenetek közvetítésére van jellemzően lehetőség. De az emberek sem szoktak hozzá, hogy a bankfiókban is elérhetőek ilyen termékek. Másrészt; a magyar emberek többsége nem kezeli megfelelően a pénzügyeit, pedig egyszer mindenki, az orvos, az ügyvéd, és az üzemvezető is nyugdíjba fog vonulni…

BM: Külföldön ez a típusú alapok szemmel látható részesedéssel bírnak. Mit gondolsz mi lesz a hazai sorsuk?

VS: Egyelőre kétesélyes dolog. Egy fecske nem csinál nyarat. Nagyon kevés céldátum alap van egyelőre, és nem került be még a köztudatba. Vagy csatlakoznak más alapkezelők is ehhez a tanítási folyamathoz, és akkor megerősödhetnek ezek a típusú alapok, vagy elhal ez a kezdeményezés. Az minden esetre pozitív, hogy most már félre tesznek az emberek, és áramlik a tőke a befektetési alapokba. De a rendszeres megtakarítási programok nem népszerűek Magyarországon (szemben akár Kelet-Európával) és az értékesítési hálózat nincs felkészülve erre.

BM: Beszéljünk egy kicsit a költségekről: hová helyeznéd az alapot költség szinten?

VS: Nincs extra költségtétel, a vegyes alapokra jellemző költséghányaddal érhetők el a céldátum alapok is, ami 1,5-1,8% vagyonkezelési díjat jelent éves szinten. Akár vételi jutalék nélkül is elérhető. Visszaváltási jutalék alapfüggő, bizonyos esetekben egyáltalán nincs, de lehet például degresszíven csökkenő díjat látni. Ez utóbbira egy példa lehet, hogy az 5. év után már nem kerül felszámításra visszaváltási díj, míg az első 2 évben 2%, a 3-4. évben 1% visszavásárlási jutalékot kell fizetni. 

BM: A szabályozási környezet módosításával, esetleges adókedvezményekkel ösztönözni lehetne szerinted a keresletet a céldátum alapokra?

VS: Azt gondolom, hogy a kormányzatnak a hosszú távú megtakarításokra egy egységes kedvezményrendszert kellene kidolgoznia. Ez a téma most sajnos nincs az érdeklődés homlokterében. Pedig már látszik, hogy arra építeni csak a stratégiát, hogy az új munkahelyek fogják fizetni a jövő nyugdíjasainak viszonylag magas nyugdíját, nagyon kockázatos. Szükség lenne a hosszú távú megtakarítási rendszerek aktív támogatására. Akár intézményi hátteret sem kell külön felépíteni (amilyenek a magánnyugdíj pénztárak voltak), hiszen a nyugdíjba vonulás előtti felhasználás korlátozásával is lehet biztosítani a nyugdíjcélú felhasználást. Szerintem ebbe az irányba kellene még valamilyen lépést tenni a kormánynak, mert jelenleg ez a kérdéskör nem megoldott. Sokat jelentene, ha valamilyen típusú adókedvezmény is kapcsolódna a céldátum alapokhoz, amiben lehet bízni, hogy nem vonják vissza, nem módosítják rövid időn belül.

Ha az interjú felkeltette az érdeklődésed a befektetési alapok iránt, akkor
használd a befektetési alap keresőnket, mellyel megtalálhatod a hozzád illő alapot!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket