Honnan lesz nyugdíjad? Megdöbbentő válasz érkezett!

Honnan lesz nyugdíjad? Megdöbbentő válasz érkezett!
Hirdetés
Hirdetés

Cikk2014-02-21
 

A jövő nyugdíjasainak aktív korukban maguknak kell félretenniük öreg napjaikra, mert az állami nyugdíjból nem fognak tudni megélni – derül ki a Világbank tanulmányából. Nem is keveset, a fizetésünk 10-15 százalékát kéne félretenni ahhoz, hogy utolsó nettó fizetésünk 80-90 százalékának megfelelő nyugdíjhoz jussunk.

Lesz nyugdíjad, ha gyűjtesz rá pénzt!

Az adott demográfiai helyzetben a végső megoldás az lehet, ha a
z állami alappillért egyéni megtakarítások egészítik ki – jelentette ki Ana Revenga a Világbank elnöke a pénzintézet nyugdíjrendszerről szóló jelentését ismertetve.  Anita Schwarz, a Világbank európai és közép-ázsiai részlegének vezető közgazdásza, a nyugdíjrendszerekről készült jelentés egyik szerzője úgy vélte, ha magán megtakarítások egészítik ki az állami nyugdíjat, akkor
az államnak várhatóan kisebb, enyhébb kiigazítást kell végrehajtani a rendszerben. Enélkül nagyobb mértékben csökkenteni kell majd a juttatásokat, vagy jobban kitolni a munkavállalók nyugdíjba vonulásának időpontját.

A Világbank tanulmányának megállapításait a magyar demográfiai adatok is alátámasztják.
1980-ban még 4 aktív dolgozónak kellett 2 embert eltartania, jelenleg viszont már 4 dolgozó, jövedelemmel rendelkező emberre 3 eltartott jut. Megdöbbentő, de
2050-re 4 aktív embernek 6 nyugdíjast vagy kiskorút kell eltartania. Emiatt változtatás nélkül drasztikusan csökkenhet a nyugdíjak összege is.
Jelenleg a nyugdíj az utolsó nettó bér 80-90 százaléka.
Ez 2050-re 50 százalékra eshet vissza a kedvezőtlen demográfiai folyamatok miatt. Ahhoz, hogy maradjon a jelenlegi arány, a becslések szerint a munkába állástól a havi bér 10-15 százalékát kéne félretenni idősebb korunkra.

Csakhogy nyugdíjas éveikre félretenni kevesen tudnak Magyarországon, ráadásul arányuk egyre jobban csökken. A Generali Biztosító felmérése szerint
2011-ben még a megkérdezettek 40 százaléka tudott félretenni, addig 2013-ra ez a szám 18 százalékra esett vissza. Azok sincsenek azonban kedvező helyzetben, akik valamennyit félre tudnak tenni, mert
a szükséges 10-15 százalék helyett csupán jövedelmük 4 százalékát takarítják meg. Átlagosan havi 5-6 ezer marad ilyen célra.

Lekötött betét vagy TBSZ?

A takarékoskodást
elkezdeni azonban sohasem késő. Lássuk, milyen lehetőségek vannak. Az öregkorodra félretett pénzt persze tarthatod
lekötött bankbetétben is, ám ennek kamatai jelenleg alacsonyak, legfeljebb 3 százalékosak. Ráadásul az ilyen megtakarítások felvétele után kamatadót, és egészségügyi hozzájárulást kell fizetni, ami összesen
22 százalékkal apasztja az ilyen befektetés hozamát. Márpedig jól tudjuk: időskorunkban minden fillérre szükségünk lehet!

Jobb megoldás
a tartós befektetési számla (tbsz). Ennek futamideje lehet 3 vagy 5 év. De ezeket megelőzi egy nulladik, vagy gyűjtőév, amikor pénzt tehetsz a számlára. Egy évben egy pénzintézetnél csak egy TBSZ számlát lehet nyitni. Ez a megoldás azért előnyös, mert
ha három évig nem nyúlunk a számlán felhalmozott összeghez, akkor csak 10 százalék lesz a kamatadó, 5 év után pedig már egy fillér kamatadót sem kell fizetnünk.

NYESZ vagy önkéntes nyugdíjpénztár?

Kimondottan nyugdíjcélra kitalált megtakarítási formák is vannak. Az egyik ilyen a nyugdíj előtakarékossági számla, a nyesz. Itt nem csak a kamatadót spórolhatjuk meg, de
állami támogatáshoz is juthatunk, évente akár 130 ezer forintot. A megoldás előnye, hogy magunk dönthetjük el, miben szeretnénk fialtatni a pénzünket, sőt ha megváltozik az értékrendünk, akkor portfóliónkat át is alakíthatjuk.
A pénzünkhöz azonban csak nyugdíjba vonulásunk után juthatunk.

Az önkéntes nyugdíjpénztárnak hasonlóak a jellemzői. Itt is tetszés szerinti összegeket, tetszés szerinti rendszerességgel fizethetünk be a saját számlánkra. Az így összegyűlt pénzt szakemberek forgatják meg,
nekünk csak azt kell meghatároznunk, hogy mekkora kockázatot vállalhatnak. Itt is jelentős adókedvezményt
akár évi 150 ezer forintot ad az állam.
Ha kombináljuk a nyesz és az önkéntes nyugdíjpénztári befizetést, akkor mindkettőre külön-külön jár az adókedvezmény, így évente
akár 280 ezer forint pluszhoz juthatunk az állam jóvoltából.

Nyugdíjcélra befektetési jegyet is vásárolhatsz. Kalkulátorunkkal kiválaszthatod a neked leginkább megfelelő alapkezelőt!


1


Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Hirdetés
Hirdetés