Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Hova tegyem a pénzem? Így dönt a magyar

  • 2014-01-17
  • szerző: bankmonitor

Van egy kis pénzem, hova tegyem? Ismerős kérdés, de vajon hol keresünk választ rá? Az Aegon Alapkezelő 13 ezer embert kérdezett arról, hogyan dönt befektetési kérdésekben. Meglepő eredmények születtek.

Kézenfekvő lenne, hogy a pénze miatt aggódó befektető szemmel tartsa azokat a piacokat, melyek teljesítményétől nagyban függ, mennyit fial a befektetése. Ehhez képest a felmérésben résztvevő jelentős része, soha (18 százalék) vagy egy hétnél is ritkábban (48 százalék) kíséri figyelemmel, mi folyik a pénz- és tőkepiacokon.

Az ok egyszerű. Elég sokan, 42 százalék gondolta úgy, hogy a befektetési piacon csak az igazán profik tudnak pénzt keresni. Szerencsére a többség, 58 százalék gondolta úgy, „kellő körültekintéssel bárki számára kifizetődő lehet a tőkepiaci befektetés”. Nekik van igazuk. Ám rendkívül fontos, honnan szerezzük be a döntésünkhöz fontos információkat.

A személyes tapasztalatnál a jelek szerint többet nyom a latban, hogy az adott befektetési termék hogyan teljesített a múltban. A megkérdezettek 23 százaléka mondta azt, hogy ezt a mutatót nézi meg, mielőtt arról dönt, hova teszi a pénzét. Pedig befektetési kérdésekben is aranyszabály: a fák nem nőnek az égig, azaz a múltbéli hozamok semmi garanciát nem jelentenek arra, hogy az adott termék a jövőben is ugyanolyan teljesítményt nyújt majd.

Sokan fordulnak hozzáértő vagy legalábbis annak vélt rokonaikhoz, ismerőseikhez is befektetési tanácsért. A felmérésben részt vevők 21 százaléka tett így. Ez akár jó ötlet is lehet. Feltéve, ha a kiszemelt alkalmi tanácsadó valóban és elég alaposan ért a pénzügyekhez. Ha ugyanis rossz tippet ad, az nem csak a kapcsolatot mérgezi meg, hanem anyagi veszteséget is okoz – a tanácsot kérőnek.

Ennél valamivel szerencsésebb, hogyha a sajtóból szerzünk be minél több információt arról a termékről, amelyben megtakarításunkat szeretnénk fialtatni. 23 százalék így is tesz. A sajtó, különösen a pénzügyi szaksajtó munkatársai ugyanis általában jobban értesültek befektetési kérdésekben, mint egy átlagember. Értesüléseiket pedig kötelességük leellenőrizni. Tevékenységüket pedig a pénzügyi vállalkozások is figyelemmel kísérik, hiszen egy-egy újságírói hiba nekik is komoly kárt okozhat.

„A nagy múltú cégek tanácsadói fontosak, mert átlátják a piaci folyamatokat” – állítja a megkérdezettek 61 százaléka. Érthető, hiszen az átlagmagyar nem sokat ért a pénzügyekhez. Aki pedig igen, annak sincs ideje és energiája arra, hogy naponta figyelje, mi folyik a tőzsdén vagy a devizapiacon.

A dilemma feloldhatatlannak tűnik, ám mégis van megoldás: a befektetési alap. Itt csak azt a döntést kell meghoznunk, melyik befektetési termékben hiszünk. Állampapírban? Részvényben? Aranyban? Ingatlanban? Ha ez a döntés megvan, csak fel kell keresnünk egy befektetési alapkezelőt és megkérdezni az ott dolgozók profikat az adott termék kilátásairól. Ha mondandójuk meggyőzött minket, akkor a fialtatni kívánt pénzükből bevásárolhatunk az adott alap befektetési jegyeiből.

A hivatalos statisztikákból világosan látható, hogy a banki kamatok csökkenése miatt egyre többen tesznek így.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket