Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Így fizetsz Te a Quaestor botrányért: 2-3 hónapnyi hozam az államnak

  • 2015-10-19
  • szerző: bankmonitor

Érdekes beszélgetést csíptünk el ma reggel a Millás Reggeli rádióműsorban. A téma a brókerbotrányok miatt megemelkedő költségek hatása (apró betűvel: áthárítása) az ügyfelekre. A tét 0,3%, ennyit kell ugyanis fizetnie a bankoknak és befektetési szolgáltatóknak az értékpapír számlán tartott ügyfélvagyon után a kártalanítási alapba, a BEVA-ba.

A Quaestor, Buda-Cash és Hungária Értékpapír kártyavárként való összeomlásának következménye, hogy a szabályozó megemelte a kártalanítási alapba kötelezően befizetendő összeget 0,3%-ra. Ez egy olyan konkrét költségtétel, amit a bankoknak és a befektetési szolgáltatóknak ki kell fizetni. Megtakarítóknak, befektetőknek ez azonos arányú hozamcsökkenést jelent. Ez a jelenlegi alacsony kamatszint mellett (kockázatmentes befektetéseknél) 2-3 hónapnyi hozamot is elvihet.

A Millás Reggeli vendége Vízkeleti Sándor volt, a Befektetési Alapkezelők Magyarországi Szövetségének elnöke. A műsorvezető kérdése így hangzott:

“Hogyan törekszenek az alapkezelők a megemelkedett költségszint hatásának kompenzálására?”

Autóvezetés közben kicsit nehezebben tudunk jegyzetelni, de a válasz lényege így hangzott: megpróbálunk a befektetések összetételén változtatni. A tisztán államkötvény portfóliók hozama nehezen fog a 0,3%-os befizetési kötelezettséggel értelmezhető szintet elérni. Az alapkezelők kis mértékben (10-15%-os arányban) megpróbálnak kockázatosabb elemeket is betenni a befektetések portfóliójába, melyek a magasabb várható hozamon keresztül pozitívan hathatnak az alap összesített teljesítményére.

Gondolkozzunk egy kicsit: mit is jelent mindez? Az állam megemeli a magánszemély befektetők biztonságát szolgáló alapba történő befizetéseket. Növelni szeretnénk a biztonságot. Ezt sikerül egy olyan magas költségszintet eredményezve létrehozni, hogy az alapkezelők növelni kénytelenek a befektetések kockázatát, hogy valamekkora hozam kikerekedjen nap végére. A történet egyenlege: sikerült a bank, befektetési szolgáltató csődkockázatát megemelkedett befektetési kockázatra (hozam kockázatra) konvertálni! Csődbe megy három magyar brókercég és mindez egy-két kanyart követően megemeli az átlagos befektető kockázatát…

Hogyan fog mindez a gyakorlatban megjelenni? Egy színtisztán államkötvény alapba a jövőben sem lehet részvényeket vásárolni, hiszen ezt a szabályozás tiltja. Ezzel együtt a hozamok romlani fognak (vagy az alaphozama, vagy a számlavezetési díj emelkedésén keresztül a befektető költségekkel csökkentett hozama). Így a befektetők önmaguktól elvesztik a motivációt az alacsony kockázatú alapok megvásárlására. Ezzel párhuzamosan pedig a bankfiókban az ügyfeleknek főként olyan alapot fognak javasolni, mely valamekkora kockázatot tartalmaz.

Így, vagy úgy, de a Quaestor botrány utolér…



Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket