Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Ismét felütötte a fejét az infláció!

  • 2014-08-12
  • szerző: bankmonitor

A július havi inflációs adatot vegyes elemzői várakozások előzték meg. Voltak, akik további csökkenésre, míg mások nulla vagy enyhén növekvő árakra számítottak. Végül azoknak lett igazuk, akik az emelkedés mellett tették le a garasukat: júliusban a fogyasztói árak 0,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ezzel a három hónapja tartó árcsökkenési ciklus ért véget: az infláció újra pozitív tartományba emelkedett. De mit várunk jövő ilyenkorra? Mit tehetünk, hogy infláció feletti hozammal fialtassuk a pénzünket?

Az előző hónaphoz képest pénzünk vásárlóereje 0,2%-ot veszített az értékéből. Az idényáras élelmiszerek (burgonya, zöldség, gyümölcs) 5% feletti csökkenését könnyű szerrel ellensúlyozta a benzin, valamint a nyári szezonnak megfelelően az üdülési szolgáltatások árszínvonalának emelkedése.

Éves összevetésben a háztartási energia, a ruházkodási cikkek, az élelmiszerek, valamint a tartós fogyasztási cikkek ára csökkent, mialatt a szeszes italok, dohányáruk, a szolgáltatások és az egyéb cikkek, járműüzemanyagok drágultak. Összességében 0,1%-kal kellett többet fizetnünk, mint egy évvel korábban, így érdemi árváltozásról nem beszélhetünk.

Mire számíthatunk a jövőben?

Sokkal érdekesebb, hogy milyen inflációt várunk az elkövetkező évekre. A jövőben várt árszínvonal egyaránt befolyásolja megtakarításaink és befektetéseink szerkezetét, valamint reálértékét, ahogy a havi szinten elkölthető jövedelmünk tényleges nagyságát.

varhato_inflacio_20140812

Az előrejelzés alapján idén még enyhe, aztán egyre gyorsuló ütemű drágulásra számíthatunk. A pénzromlás mértéke a következő időszakban is várhatóan az MNB 3%-os inflációs célja alatt fog tartózkodni.

Az infláció jövőbeli várható alakulására valószínűleg 3 tényező lesz komoly hatással:

  1. Az elhúzódó ukrajnai konfliktus következtében bevezetett orosz élelmiszerembargó az amúgy sem dráguló élelmiszerárakat még inkább lenyomhatja. Az importtilalom miatt kieső orosz kereslet hatására megugró európai kínálat – új piacok hiányában – erős eladói nyomást generál, ami az árak további mérséklődéséhez vezet. 
  2. A gyengülő forint az inflációra nézve az előbbi folyamattal szemben ellentétes hatású. Az importált termékek (ilyen például a szinte minden termék árában megjelenő üzemanyagár) forintban kifejezett ára megnövekszik, ami értelemszerűen egy inflációt növelő tényező. A legnagyobb kérdőjel ebben az esetben az, hogy hosszú távon tartósan gyenge forintra kell berendezkednünk vagy csak átmeneti gyengülésről beszélhetünk.
  3. A rezsicsökkentés hatására a háztartási energiaárak július hónapban is 12%-kal voltak alacsonyabb, mint egy éve. Viszont ahogy telnek a hónapok, úgy egyre inkább közelítünk ahhoz az időponthoz, amikor is az infláció számításából kikerül a rezsicsökkentés előtti időszak és helyébe újabb, alacsonyabb árak kerülnek. Mivel az elmúlt időszak rendkívül mérsékelt inflációját leginkább az energiaárak csökkenésének köszönhettük, a korábbi magas árakhoz való viszonyítás után, a „rezsicsökkentett” árak újból már nem fognak csökkenni. Ezzel megszűnik az inflációt leginkább lefelé hajtó hatás, ami a jelenlegi folyamatok tükrében magasabb jövőbeli infláció eredményez.

Az infláció előrejelzését megnehezíti az említett folyamatok időbeli elnyúlása, azaz, hogy csak átmeneti vagy netán tartós trendekről van-e szó. Márpedig, ha megtakarítunk, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora inflációt kell „legyőznünk” a pénzünkkel. Úgy tűnik, lekötött betétekben már nem is fogjuk tudni ezt megtenni, így kénytelenek leszünk hosszabb futamidejű állampapírt, vagy befektetési alapot választani.



Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket