A kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg. Természetesen nem azért, mert nem ismerik hogyan is kell a százalékokkal számolni.

A kamatokat a bankok nem egységes módon határozzák meg. Természetesen nem azért, mert nem ismerik hogyan is kell a százalékokkal számolni. Az eltérések egyik legjellemzőbb forrása, hogy egyes bankok 360 napos bázison határozzák meg a kamatot, míg más bankok 365 napos bázison (és már rögtön elő is állt az alma-körte viszonylat, ahol két kamatajánlatot nem lehet összehasonlítani). Azonos meghirdetett kamatszint mellett eltérő pénzösszeget eredményezhet pl. az is, hogy (A) Bank havi szinten tőkésíti a kamatokat (azaz a második hónapban már az első hónapban megkeresett kamatunk is kamatozik), míg ezzel szemben (B) Bank csak az év végén tőkésíti a kamatot.

Az EBKM – egységes betéti kamatmutató – legfontosabb célja az egyes banki betét ajánlatok összehasonlíthatóságának megteremtése, ahol minden ajánlatot almában is ki kell fejezni.

Azoknak, akik szeretnek zsonglőrködni a számokkal, álljon itt az EBKM képlete:

A)     éven belül:

ahol

n: a kamatfizetések száma,

r: az EBKM értéke,

ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

B)      éven túl:

ahol

n: a kamatfizetések száma,

r: az EBKM értéke,

ti: a betételhelyezés napjától az i-edik kifizetésig hátralévő napok száma,

(k+bv)i: az i-edik kifizetéskor kifizetett kamat és betétösszeg visszafizetés összege.

Vájt fülűek kedvéért jegyezzük meg ezen a ponton, hogy egy adott, pl. 8%-os éves EBKM tudatában sem biztos, hogy pontosan meg tudjuk határozni egy kamatszámítással a bankbetétünk egy év múlva esedékes lejáratkor fizetendő összegét, hiszen ha a lejárat napja hétvégére esik, akkor +/- egy-két nap kamattal kell számolnunk. 

Kalkulátorunk segítségével egyszerűen kiszámolhatod, hogy melyik bankbetéttel realizálhatod a legtöbb kamatot.