Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Jobban élünk, mint 3 éve

  • 2014-12-02
  • szerző: bankmonitor

A Magyar Nemzeti Bank által közzétett statisztika szerint ismét nőtt a háztartások vagyona: 3 év alatt több mint 14%-kal, miközben a tartozásaik csökkentek. A hitelek leépülését kiváltó, ám lassan múló félben lévő hitelundorral már több alkalommal foglalkoztunk. Most a vagyon növekményét és annak szerkezetét vesszük górcső alá: miben tartják pénzüket a magyarok? Még mindig a lekötések a legnépszerűbbek? Igen, ám a befektetési alapok népszerűsége meredeken emelkedik!

Három év alatt több mint 5 ezer milliárd forinttal növekedett a háztartások pénzügyi eszközei, és mivel ezzel egyidejűleg a tartozásaikat is leépítették, így a nettó pénzügyi vagyon több mint negyedével emelkedett ebben az időszakban! Ráadásul az időszak elején érvényes 7%-os alapkamat mára 2,1%-ra olvadt. Ennek hatására több folyamat is beindult.

Egyrészt, aki készpénzben tartja a pénzét, az már kevesebb kamattól esik el. Emiatt egyre többen döntenek úgy, hogy megéri nekik, hogy likviden tartsák a megtakarításaik.

Másrészt viszont ezek a kamatok egyre kevesebb megtakarítónak elegendőek. Keresik a banki lekötések alternatíváit, így kiáramlik a pénz a lekötésekből. Az egyik legdinamikusabban emelkedő pénzügyi eszköz a befektetési alapok (jegyek) és a kötvények. Ez utóbbi növekedésében vastagon benne van az állampapírok térnyerése. Ugyanis hosszabb távon az állampapírok jelenleg jelentős (akár 1,5%-os) kamatelőnyt élveznek a lekötött betétekkel szemben. Viszont az utóbbi időszakban megtörni látszik a kötvények térnyerése. Ennek egyik oka, hogy hiába nyújtanak prémiumhozamot a lekötött betétekhez képest, az így kialakult 5% alatti állampapír hozamszint még mindig kevés embert sarkall azonnali vásárlásra. A vállalati kötvények is bőven egy számjegyű kamatokat fizetnek, miközben ott már megjelenik a kockázat is. Ráadásul az állampapírok után nem keletkezik Egészségügyi-hozzájárulási (EHO) kötelezettség, így még alacsonyabb kamatozás mellett is megőrizheti versenyképességét.

Tudni szeretnéd, hogy milyen hozamok csábították a befektetési alapok vásárlóit? Kalkulátorunk segítségével megtudhatod!

Ezzel szemben a befektetési alapok többségének adóvonzata megegyezik a lekötött betétek közterheivel. Ráadásul kockázatosabbak, mint a lekötések. Hogy miért áramlik mégis ezekbe a pénz? A megoldása hozam! Ha rápillantunk a legjobban teljesítő alapokra, akkor könnyen találunk két számjegyű hozamot nyújtó alapot. Ám a múltbeli teljesítményeket a jövőben elvárni azonban irreális jövőképet eredményezhet. A kötvény típusú eszközök árazásának jót tett a kamatcsökkenési periódus. Viszont további kamatvágásnak már nem igazán van tere. Ráadásul a részvénypiacok folyamatosan újabb és újabb csúcsra törnek. Márpedig a fák nem nőnek az égig: sok elemző vár visszaesést a részvénypiacokon. Ma közepes kockázatot vállalva már 7-8%-os hozamot várhatunk el a befektetési alapunktól, ami jelentősen meghaladja az MNB alapkamatot. Akinek pedig ez sem elég, jelentős kockázatot felvállalva könnyedén találhat két számjegyű hozamot megcélzó befektetési alapot is. Ám azt semmiképpen ne feledjük: a felvállalt kockázat és az elvárt hozam összefüggése mellett még a befektetés ajánlott időtávját sem szabad kihagyni az egyenletből. Ha csak egy évre tudjuk nélkülözni a pénzünket, mert utána elköltjük, akkor nem érdemes kockára tennünk: ilyen szituációban marad a bankbetét, a rövid állampapír vagy pedig a pénzpiaci alap.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket