Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Kereskedési robotok okoznak pánikot a piacokon

  • 2014-11-03
  • szerző: bankmonitor

Felgyorsult világunkat sokszor az ember nem is tudja követni. A kereskedési robotok tized másodpercek alatt reagálnak egy-egy eseményre, néha túlzóan, amiből pánik is lehet. Azonban a befektetési piacoknak olyan szervers részeit képezik, amivel már a kutatók is számolnak, amikor a jövőt latolgatják. És egy ilyen modell szerint bizony most egy újabb mélypont előtt állhatunk!

A piaci előrejelző algoritmusokat egyre jellemzően fizikusokból álló csapat készíti (gondoljunk csak a Concorde Superposition alapjára, amit egy fizikus-közgazdász kezel). A fizikusok mellett természettudósokból, informatikusokból és pszichológusokból álló tudóscsapat a Miami Egyetemen egy olyan modellt készített, ami képes előre jelezni a piaci mozgásokat. A modell szerint a jelenlegi bizonytalan szituáció után nagy visszaesés várható. Ráadásul a kereskedési robotok már gyakorlatban is okoztak jelentős tőzsdei visszaesést, ami most is bekövetkezhet. Dr. Neil Johnsonnal, a Miami Egyetem fizikai tanszékének vezetőjével készült interjút az Alapblogon olvashatod.

Azt mára szinte minden befektető tudja, hogy nem önmagában az elért hozam fontos, hanem az a rész, ami az infláció felett van. Ez az úgynevezett reálhozam. De hogyan mérik az inflációt? Egyre több kritika éri a KSH-t, pedig világméretű sztenderdet követ: bizonyos termékek árának drágulását túlbecsüli, ám sokkal több termék árának változásánál nem veszi figyelembe a minőséget. Gondoljunk csak a számítógépek vagy az autók folyamatos fejlődésére. Ezt bizony nem veszi figyelembe az infláció. És miért veszélyes ez? Mert az gondoljuk, hogy reálhozamot érünk el, azaz a pénzünk vásárlóértéke gyarapszik. Pedig Zsiday Viktor szerint ehhez 1-2-3% inflációt meghaladó hozamra van szükség. Ezt a blogbejegyzésében részletesebben is kifejti.

Még három érdekes grafikonra érdemes figyelmet fordítanunk. Az első kettő a bruttó adósságot mutatja Európában és Amerikában (kattints a képért). Látható, hogy Európában az USA-val összehasonlítva jobban el vannak adósodva a vállalatok (pénzügyi vállalatok nélkül) és a háztartások is. Ráadásul a lakosságot szemlélve az adósságok dinamikája is jobban fest Amerikában: míg Európában alig-alig csökkent a bruttó adósság, a tengeren túlon jelentősebb adósságleépülést láthatunk.

A harmadik grafikon egyes európai országok GDP alakulását mutatják 2008-tól (kattints a képért). Németország egyelőre megtartotta vezető pozícióját, de az Egyesült Királyság (2008-as bázist figyelembe véve) lassan lekörözi a németeket. E kettő országon kívül még Franciaország áll magasabb szinten, mint ahogy 2008-ban volt. A legdrámaibb helyzet azonban a görögöknél figyelhető meg. 2012 előtt a mélybe zuhantak, és azóta sem sikerült jelentősen emelkednie a GDP-jüknek.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket