Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Lehet-e alternatíva a strukturált betét?

  • 2012-12-19
  • szerző: bankmonitor

Az alapkamat csökkenése magával hozza a bankbetétek kamatának a csökkentését is. Ilyen helyzetben a befektetők természetes reakciója, hogy keresik a bankbetétek alternatíváját. Sokan úgy gondolják, hogy ezt a strukturált betétekben találták meg. Hiszen van olyan konstrukció, ami magas hozamot ígér akár tőkevédelem mellett is. De mi is az a strukturált betét?

Strukturált betétekről egyszerűen (?)

A strukturált betétek keretén belül az ügyfél pénzt helyez el a bankba és azt az összeget vagy teljes egészében visszakapja vagy a teljes összeget az esetleges hozamaival együtt vagy a pénzének csak egy részét kapja vissza.  Ebből a három lehetőségből, hogy melyik fog bekövetkezni, külső tényezőktől függ.

Az egyik legegyszerűbb példa, hogy a strukturált betét (esetenként kötvény) a DAX index (a német részvénypiac meghatározó részvényindexe) adott időszakban elért hozamát fizeti ki, azzal a kikötéssel, hogy pl. a befektető az elhelyezett pénzének minimum a 60%-át visszakapja legrosszabb esetben is. Ezzel szemben, ha a DAX 15%-ot emelkedik az adott időszakban, akkor 15%-os hozamot kap a befektető. Mint látható ennek a terméknek köze sincs egy hagyományos értelemben vett bankbetéthez.

Egy másik példaként említhetjük: az adott befektetés az MNB alapkamat +3%pont kamatprémiumot fizet, ha a forint euróval szembeni árfolyama 275 és 285 között ingadozik és nem lép ki ebből a sávból a futamidő alatt egyszer sem. Ha ezt a sávot akár csak egyetlen egyszer is elhagyja, de benne marad a 270 és 290-es sávban, akkor MNB alapkamatot fizet. Viszont, ha a futamidő alatt bármelyik nap kilép a szélesebb sávból is, akkor nem fizet kamatot.)

Olyan konstrukció is elérhető, ahol fix a kamat. Ekkor érdemes megnézni, hogy a tőke is védett-e? Mert hiába realizál az ügyfél fixen 10% kamatot, ha azt a pénz, amit befizetett, nem kapja vissza teljes egészében.  Azon is érdemes elgondolkodni egy tőkevédett konstrukció választása esetén, hogyan járunk, ha a tőkét fizeti csak vissza a termék? Ebben az esetben ugyanis az ügyfél elesik a futamidőre járó kamattól, ami lehet több év kamata is.

Sok esetben maga a struktúra is annyira bonyolult, hogy adott esetben az az értékesítő sem feltétlenül érti meg elsőre, akinek el kell magyaráznia az ügyfél részére, hogy mibe is fektet be. Márpedig, ha egy pénzügyi szakember nem látja át egyből, hogy mikor és mennyi lesz a kamatfizetés, akkor hogyan várhatnánk el ezt az ügyféltől?

Az általános kockázatokra, mint a prémiumkamat-fizetés elmaradására, a betétbiztosítás hiányára (pl. strukturált kötvény esetében), a feltörés költségeire vagy az esetleges devizaváltásra ugyan még fel szokták hívni az ügyfél figyelmét, de a mögöttes termék – azaz végső hozamot meghatározó termék – kockázatára már nem.  A legutóbbi PSZÁF által kiadott Fogyasztóvédelmi kockázati jelentés is tartalmaz negatív kritikát a kockázatok ismertetését illetően. 

Tipikus negatív példa a tőkevédelem kérdése: a tőkevédelem lejáratra szokott vonatkozni, így ha az ügyfélnek időközben szüksége van a pénzére, akkor máris nem vonatkozik rá a tőkevédelem, így valamilyen veszteséggel tudja csak visszakapni a pénzét.  Nem is beszélve, hogy sok pénzintézet számít fel eladási vagy törési díjat.

Miért jó a banknak?

A strukturált termékek átlagnál magasabb jövedelmet biztosítanak a bankoknak: egyrészt felszámíthatnak egy vételi költséget (kötvény esetében), illetve a gyakoribb lehetőség a termék árazásába bújtatott, nem látható költség alkalmazása. Ez úgy működik, hogy az ügyfél magasabb kamatot kapna a termékre, de a strukturált eszköz értékesítője egy részt megtart ebből a prémiumból. A fő kérdés természetesen az, hogy a befektetéshez kapcsolódó költségek az ügyfél számára reális szinten állnak-e. Erre a kérdésre pedig átlagos banki ügyfélként nagyon nehéz válaszolni.  
Összefoglalva

A bankbetéteknek nem tekinthetjük alternatívájának a strukturált betéteket. Kockázat szempontjából nagy különbség van a két termék között. Sokszor 1%-kal több hozamért vállal az ügyfél aránytalanul nagyobb rizikót, melynek mértékét önmaga akár fel sem tudja mérni. Ha ilyen strukturált betéttel találkozunk érdemes teljes körűen megismerni a feltételeket és utána dönteni, hogy megéri-e vállalni a többlet kockázatot. Nem állítjuk azt, hogy nincs helye a befektetési palettán a strukturált kötvényeknek, vagy betéteknek, pusztán arra hívnánk fel a figyelmet, hogy az átlagosnál lényegesen bonyolultabb, nehezebben érthető termékekről van szó, melyek teljes megértése szükséges ahhoz, hogy a csalódásokat elkerüljük.

kerdojel

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket