Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Még mindig bankbetétben pihen minden második forint

  • 2014-09-17
  • szerző: bankmonitor

Miben tartja a pénzét a magyar? Még mindig a bankbetét a favorit. Készpénzben és bankbetétben van még mindig minden második forint. Ám már megindult a pénzáramlás a bankbetétektől az állampapírok és befektetési alapok felé. De még mindig rövidtávon gondolkodunk: a hosszú állampapírok állományánál háromszor annyival növekedett a rövid állampapíroké. Pedig ez a stratégia nem sokáig marad kifizetődő.

Készpénz és
bankbetét: az adatok szerint ezekben bíznak a magyar családok. Minden második megtakarított forint ezekben az eszközökben található. Dinamikájuk viszont ellentétes. A bankbetétekből 2011 óta több mint 350 milliárd forint áramlott ki, míg a készpénzállomány több mint 570 milliárd forinttal növekedett. Mindkét változás ugyanazzal magyarázható: az alapkamat ebben az időszakban 7%-os maximumáról 2,1%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan az egy éves feltételmentes lekötött betétek átlagos szintje 1,44%-ra zuhant (a legjobb 10 ajánlat átlaga 2,57%). Ez csökkentette a készpénztartás alternatív költségét (a lekötetlen pénz nem termel kamatot), így sokaknak „megéri” likviden tartani a pénzüket a bankszámlájukon. Viszont az adatok azt mutatják, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy ilyen alacsony lekötött betéti kamatok mellett tovább már nem bankbetétben fialtatják vagyonukat. És akkor mit vesznek a magyarok? 

haztartasivagyon20140917.jpg

Kötvény és befektetési alapok

A kötvények és a
befektetési alapok állománya jelentősen (4%-ot meghaladóan) nőtt 2011 első negyedévéhez képest. Ennek a két befektetési formának az állománya egyenként több mint 1.260 milliárd forinttal növekedett. A háztartások összes vagyona is növekedett és ez a két tétel tette ki a növekmény csaknem 88%-át! 

A kötvényeken belül az egyik legnagyobb növekedést az
állampapírok érték el. Azon belül is (nem racionális módon) a rövid állampapírok állománya emelkedett több, mint 1.000 milliárd forinttal a kérdéses időszakban. Pedig mára a rövid állampapírok lekötött betétekhez viszonyított prémiuma gyakorlatilag eltűnt (Kamatozó Kincstárjegy hozama 2,5%). Viszont a tranzakciós adó bevezetése óta a „kamatvadász” stratégia (mindig a legjobb kamatot nyújtó bankhoz utalni a lekötendő pénzt) gyakorlatilag értelmét vesztette. Viszont az állampapírban a legjobb kamatokhoz közeli hozammal lehet befektetni a pénzt, anélkül, hogy egy másik pénzügyi szolgáltatóhoz utalnánk az összeget. 

Ezzel szemben a hosszú állampapírokba (ahol valódi kamatprémiumokat találunk) alig több, mint 340 milliárd áramlott. Pedig itt találunk a lekötött betéti hozamszintet jelentősen meghaladó (
4,7%-os) hozamokat is. Sőt, van olyan állampapír (
Bónusz Magyar Államkötvény), ami a rövid állampapírok (DKJ-k) hozamához képest biztosít felárat. A futamidő függvényében 1,25 – 2 – 2,5%ponttal haladja meg a rövid állampapírok átlagos hozamszintjét. 

allampapirvagyon20140917.jpg

Lehet, hogy mindössze idő kérdése lesz, mikor kezd a rövid állampapírokban lévő pénz átáramolni a hosszú oldalra. Ugyanis egyelőre a kisbefektetők nincsenek hozzászokva az alacsony kamatkörnyezethez. Eddig rövidtávon is szép reálkamatot kaptak, de mindez átalakulóban:
ahhoz, hogy reálhozamot érjünk el, bizony hamarosan hosszabb időre kell nélkülöznünk a pénzünket, vagy kockázatot kell vállalnunk. Ez utóbbira jó példák a befektetési alapok.

A befektetési alapokba áramló tőke egyértelműen a magasabb hozamokat elérni kívánó kisbefektetőktől érkezett. Nem csoda, hiszen az elmúlt egy éves hozamok között is bőségesen találunk 10% felettieket, már közepes kockázatvállalás mellett is. Viszont nem szabad elfelejtetni, hogy már egy közepes kockázathoz is legalább 2-3 éves befektetési időtáv ajánlott. Ne tévesszen meg minket az, hogy a nyíltvégű befektetési alapot bármikor értékesíthetjük. Csak akkor fektessünk kockázatosabb alapba, ha ki tudjuk várni az ajánlott időtávot.

Befektetési alapban fialtatnád vagyonod? Segítünk a választásban!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket