Csökken, de még mindig magas a megtakarítással nem rendelkező magyarok aránya. Akinek pedig van pénzük, azok sem tudnak bánni vele. A legtöbben folyószámlán tartják, szemmel alig látható kamatért cserébe. A valamivel nagyobb kockázattal sokkal nagyobb hozamot produkáló befektetési alapoktól tartunk.
Na ne! Spórolt pénz folyószámlán?
Megdöbbentő adatokat tárt fel a Budapest Alapkezelő lakossági megtakarítási szokásokat vizsgáló 1000 fős reprezentatív kutatása. A leginkább mellbevágó adat, hogy a megkérdezettek
55 százalékának semmiféle megtakarítása nincsen. Biztató lehet ugyanakkor, hogy a megtakarítással nem rendelkezők száma
egy év alatt 11 százalékkal csökkent.
A kutatás ugyan az okokat nem boncolgatja, de a magyarokat valószínűleg
a válság következményei (munkanélküliség növekedése, megélhetési költségek emelkedése, bérek befagyasztása stb.)
ébresztették rá a megtakarítás fontosságára. Szerencsére a körülmények kedvezőek voltak, hiszen az egykulcsos adó, a rezsicsökkentés miatt
több pénz maradt az emberek zsebében.
Hasonlóan megdöbbentő megállapítás, hogy meglepően sokan nem forgatják meg spórolt pénzüket, hanem
a folyószámlán „parkoltatják” megtakarításukat. Sajnos egyre többen tesznek így, egy év alatt a kutatás szerint
7 százalékkal 29 százalékra nőtt az arányuk.
Gyanítható, hogy aki így tesz, az az alacsony hozam miatt kiábrándult a jól megszokott lekötött bankbetétből, ám
tanácstalan, mihez is kezdjen a pénzével. Bátran kijelenthetjük: folyószámlán tartani megtakarításunkat
a lehető legrosszabb megoldás. A bank ugyanis erre szemmel is alig észrevehető: mindössze
0,01 százalék körüli kamatot fizet.
Ne temessük a bankbetétet!
Az alacsony,
3,5 százalékos kamat ellenére sem kell temetni a lekötött bankbetétet. A folyószámla mellett továbbra is ez a magyarok
második legkedvesebb megtakarítási formája. A megkérdezettek
12 százaléka tartja itt a pénzét, ami 2013-hoz képest 2 százalékos növekedés. A harmadik legnépszerűbb megtakarítási forma
a befektetési alap, amelynek a
népszerűsége csak lassan nő. Az ilyen formában megtakarítók aránya csak 1 százalékkal,
6 százalékra nőtt egy év alatt.
Ez a szerény bővülés is meglepő annak ellenére, hogy 2013-ban
az alapok vagyona 35 százalékkal nőtt és csaknem elérte az 5 ezer milliárd forintot. A felmérést készítő Budapest Alapkezelő vagyona még ennél is jobban, 47 százalékkal gyarapodott. A befektetési alapok
népszerűsége a tavaly elért vonzó hozamoknak köszönhető.
Számításaink szerint az alacsony kockázatú p
énzpiaci alapok 1,6, a kötvényalapok 8,3, az abszolút hozamúak 31,1, a részvényalapok pedig 46,8 százalékos átlagos hozamot produkáltak 2013-ban. Enyhén szólva is meglepő, hogy ilyen hozamok mellett is a nulla hozamot produkáló folyószámlát választja inkább a magyar lakosság.
Téveszmék
Ez az érdektelenség talán az alapokkal kapcsolatos téveszméknek köszönhetőek. A Budapest Alapkezelő felmérése szerint a megkérdezettek 60 százaléka szerint
az alapok azoknak valók, akiknek sok pénzük van. Ugyanennyien mondták, hogy a befektetési alapok
túl bonyolultak. 55 százalékuk pedig úgy látja,
túl kockázatos eszközökről van szó.
Nem félnek viszont az átlag magyarok az
állampapírtól. Ez e
bben pénzt tartók száma egy év alatt
megduplázódott: 2-ről 4 százalékra nőtt. A növekedés a vonzó hozamok mellett kétségkívül az intenzív reklámkampánynak köszönhető. Az állampapír valóban
nem rossz befektetés.
Kockázatmentesen
egy év alatt a lekötött betétnél valamivel nagyobb
3,5-3,75 százalékos hozamot lehet elérni vele. Hosszabb távon,
3-5 év alatt pedig rá is ver a bankbetétre. Például 3 év alatt a lekötött bankbetét jelenleg 3,4 százalékot az ugyanilyen futamidejű Prémium lakossági állampapír 5,5 százalékos hozamot tud.
Még most sem késő! A nagyobb hozam reményében kalkulátorunkkal most kiválaszthatod a neked leginkább megfelelő befektetési alapot!
1
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
