Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Megfulladunk a készpénzben!

  • 2015-04-14
  • szerző: bankmonitor

Sokan vannak, akik a mai napig nem értik, miért lenne érdemes pénzt lekötni 2-3% kamat mellett. A tisztánlátás hiánya jól tükröződik abban, hogy ma minden 100 Ft lakossági megtakarításból 14 Ft készpénzben áll. Ugyanez 5 évvel ezelőtt még csak 11 Ft volt. A készpénzállomány aránya közel 20 éves csúcson van… Miközben fulladozunk a készpénzben a tavalyi évben az egy éves állampapírt, vagy bankbetétet választok az infláció felett olyan hozamot értek el, mely normál esetben csak jelentős kockázat felvállalásával lehetséges. Mutatjuk, miről is van szó!

Brutálisan sokat kereshettünk állampapírral és bankbetéttel…

Először is fontos fejben tartani, hogy pénzünk banki lekötésekor a banki kamat (más néven nominális kamat) nagysága csak az egyik fontos tényező. Legalább ilyen fontos, hogy a mekkora a kamat infláció feletti része, vagy más néven a reálkamat.

Ezt az egyáltalán nem elhanyagolható tényt azonban sokan nem veszik figyelembe, erre is utal a csökkenő banki kamatokkal együtt a magyar lakosság vagyonában az egyre nagyobb készpénzarány megjelenése. Ezzel a hibával viszont több mint 4,1 százalékos reálkamattól eshettünk el 2014 során.

2014 elején az átlagos banki lekötésért, vagy egy 1 éves állampapírért 3,2 százalékot lehetett kapni, év végére pedig 1,9 százalékos inflációt vártak. Ez összesen 1,3 százalék körüli infláció feletti kamatot (reálkamatot) jelentett volna. Mint azt utólag már látjuk, a valóság ettől jelentősen eltért, hiszen az infláció lényegesen alacsonyabb (-0,9 %) lett, ezzel pedig az infláció fölött több mint 4,1 százalékos kamatot értek el azok, akik tavaly év elején a nem túl vonzó kilátások ellenére lekötötték pénzüket.

Ez a 4 százalék fölötti hozam pedig megegyezik egy kockázatos részvénybefektetés hosszú időtávra vett infláció feletti hozamával: azaz egy bankbetéti lekötéssel olyan hozamot értünk el, melyet jellemzően normál esetben csak jelentőskockázat felvállalásával érhetünk el. 

Ha ebből a szemszögből nézzük a jelenlegi banki ajánlatokat, kiderül, hogy hiába csökkent 7-8 százalékos szintről 2-3 százalékra a bankok által kínált kamatok nagysága, a jelenleg lejáró bankbetétek kamatai az infláció figyelembe vételével alig állnak alacsonyabb szinten a 2012 januárinál, amikor az átlagos nominális kamatok 8 százalék körül álltak.

Ennek ellenére megfulladunk a készpénzben…

Ahogy az alábbi ábránk mutatja a magyar lakosságot sokkolta/sokkolja a lekötéseken elérhető alacsony kamatszint. Ma minden 100 Ft lakossági megtakarításból 14 Ft készpénzben áll. Ugyanez 5 évvel ezelőttmég csak 10-11 Ft volt… Mintha a magyar lakosság visszafelé menne az időben…   

 A készpénzállomány aránya közel 20 éves csúcson van! 

Az aktuális kamatok…

Bár az átlagos betéti kamat jelenleg még alacsonyabb (2,35 %), mint tavaly év elején, az egy éves lakossági állampapír kamata 3 százalék, és az inflációt is jóval magasabbra várják (1,22 %), ne felejtsük el, hogy ez csak a jövőre vonatkozó becslés, amitől a valóság lényegesen eltérhet. Ahogy történt az 2014-ben is. Feltételezve, hogy az inflációs előrejelzésnek megfelelően alakul a pénzromlás tényleges üteme, akkor sem történik más, mint hogy kapunk egy kockázatmentes befektetésért járó fair 1 százalékos reálhozamot… nem érdemes tehát megfulladni a készpénzben!

Készpénz: regionális betegség

Ha Magyarország határain túl is körbenézünk, egyértelműen látszik, hogy toronymagasan a közép-kelet-európai régió lakossága tartja a legtöbb készpénzt. Ennek mértéke háromszorosa a dél-európai államokra jellemző készpénzhányadnak és hatszorosa a nyugat-európai lakosságénak. De még ezek az országok között is kiemelkedik hazánk, ahol az OECD országainak rendelkezésre álló adatai közül a második legnagyobb a lakossági vagyon készpénzhányada.


Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • baraturyistvan 2015-04-23 19:51:29 - Válasz

    Ez a cikk valahogy nem igaz. Írója valószínűleg
    nem jár vásárolni.A napi megélhetési költségek
    folyamatosan emelkednek.
    Politikai indíttatású cikk Terelés az állampapír irányába.

  • tavasz2 2015-04-24 07:48:37 - Válasz

    Bár eddig is otthon tartottam volna a párnacihában minden pénzem!!!!!
    Egy Brókernet károsult.
    Jelige: “Senkiben ne bízz meg, különösen, azokban akik így nyomulnak…”

  • boldboy 2015-04-26 13:30:21 - Válasz

    Szerintem a hozam csak akkor realizálható, ha az adott év után felveszem és elköltöm. Ez is csak 2014-re igaz, mert a rezsimanipuláció miatt volt alacsony az infláció! Ez nem egy hosszabb takarékoskodást segítő ajánlat. Egyébként a hozamot a kamatadó is csökkenti, amelyet a cikk meg sem említ!
    Gyanúsan sugalmazó a cikk célja.

  • koszegid@tvnetwork.hu 2015-04-28 18:27:08 - Válasz

    A közölt inflációs adat manipulatív, elég megnézni csak a “multi” áruházak akciós(!!!) katalógusait egy-két évre visszamenőleg! Plusz ehhez vegyük még a kamatadót, és a banki illetéket (pl. ha kiveszek pénzt!)….
    Hazugság és manipulatív az egész!!!

  • bankmonitor.hu 2015-05-07 11:33:55 - Válasz

    Aki otthon, tartja a pénzét, az nem csak a kamatoktól esik el (bármekkorák legyenek is), hanem biztonsági kockázatot is vállal (betörés, lopás). Az inflációs adatokat a KSH-tól vettük át, természetesen ez egy átlagos fogyasztói kosarat mér. Egyénenként eltér a valós fogyasztói kosár, így az érzékelt infláció is. Minden esetre a rezsicsökkentést és az olajár esést szinte kivétel nélkül mindenki érzi a moderált árakon keresztül. Egyébként a kamatadó a kamatot csökkenti, de nem fordítja negatívba. Más a helyzet a készpénzfelvétellel Ennek hatására már negatív is lehet a lekötés eredménye. De ha kártyával költjük el, akkor általában még a tranzakciós illetéket is megúszhatjuk.

  • Hogynepersze 2015-06-29 15:10:06 - Válasz

    Egyértelmű terelés a cikk.
    Amúgy magyarországon a készpénzhez viszonyított, állampapírban lekötött eszköz aránya hűen tükrözi azt, amit a magyar ember gondol országának nemzetközi piacokon betöltött szerepéről. Egy néhányszor már kisemmizték itt az embereket – mégis mire számítottak?
    Én spekulánson kívül még nem találkoztam idehaza optimista befektetővel – leszámítva persze a tájékozatlanok egyre fogyatkozó táborát. A legjópofább mégis azonban mégiscsak az, h tolnak minket vissza az időben aztán a képüknkbe vágja egy bérfir**sz, hogy mintha a magyar lakosság visszafelé menne az időben…” Emészthetetlen. ,Egyértelmű terelés a cikk.
    Amúgy magyarországon a készpénzhez viszonyított, állampapírban lekötött eszköz aránya hűen tükrözi azt, amit a magyar ember gondol országának nemzetközi piacokon betöltött szerepéről. Egy néhányszor már kisemmizték itt az embereket – mégis mire számítottak?
    Én spekulánson kívül még nem találkoztam idehaza optimista befektetővel – leszámítva persze a tájékozatlanok egyre fogyatkozó táborát. A legjópofább mégis azonban mégiscsak az, h tolnak minket vissza az időben aztán a képüknkbe vágja egy bérfir**sz, hogy mintha a magyar lakosság visszafelé menne az időben…” Emészthetetlen. De ez a tény.

  • Hogynepersze 2015-06-29 15:10:50 - Válasz

    sy. ez kétszer sikerült…

  • bankmonitor.hu 2015-07-16 14:19:25 - Válasz

    @Hogynepersze: A készpénzhez viszonyítva is emelkedett az állampapírok állománya, de sokkal ésszerűbb a teljes lakossági vagyonon belüli arányokat figyelni. Itt megfigyelhető a hogy a készpénz és az állampapírok állománya is növekedett az utóbbi időben. Erről szóló cikkünk (mely MNB-s tatisztikákon alapul): http://www.bankmonitor.hu/cikk/7-500-milliard-forintnyi-megtakaritas-ezert-nepszeruek-a-bankbetetek.htm

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket