A mai nappal újabb inflációs adatokat tett közzé a KSH. Meglepő fordulat történt: a friss adatok szerint a várakozásoknál kevésbé romlott a forint vásárló ereje az elmúlt egy évben.
Az MNB inflációs prognózisából 5,7%-os pénzromlásra számíthattunk volna, mely végül csupán 5,3% lett. Az adat különösen azért kedvező, mert az év első 4 hónapjában rendre az előrejelzéseknél rosszabb inflációs adattal kellett szembesülnünk az erős ÁFA-hatás, a megugró energia árak és néhány egyéb tényező miatt.
A pláne a történetben, hogy áprilisról májusra nem nőttek, hanem csökkentek – igaz csak egy minimális, 0,2%-os mértékkel – a fogyasztói árak.
A fő kérdés nyilván az, hogy mit hoz a jövő. Ráadásul a hamarosan bevezetendő extra távközlési adó és banki tranzakciós adó nem éppen a csökkenő inflációs adatok irányába mutat az elemzők szerint. Ha elfogadjuk, hogy teljesülni fog az MNB prognózisa és a következő egy évben ténylegesen 3,1%-ra csökken a pénzromlás üteme, akkor a napjainkban kínált betéti kamatokkal
4,8-5,4%-os reálkamatot érhetünk el, azaz ekkora valós vagyonnövekedést realizálhatunk.
