Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Mennyibe kerül valójában, ha „nem kockáztatsz”?

  • 2014-05-30
  • szerző: bankmonitor

Alapvető emberi tulajdonság, hogy nem szeretünk veszíteni. Ez különösen igaz a pénzügyeinkre. Ezért a mai napig igen népszerűek a tőkevédett konstrukciók. Klasszikusan ilyenek a lekötött betétek, állampapírok, egyes befektetési alapok, de találhatunk más típusú tőkevédett befektetést is. Ám a csökkenő kamatok ezeket a befektetési formákat is sújtják: egyre kisebb hozamot várhatunk az ilyen típusú befektetéseinktől is. Soha nem volt ilyen fontos a gondos választás!

Mire vonatkozik a tőkevédelem?

Semmi nincsen ingyen. Az a tény, hogy a befektetett összeget mindenképpen visszakapjuk, nem jelenti azt, hogy nincs kockázatunk ebben az esetben. Itt ugyanis a bankbetétben és az állampapírban biztosan elérhető kamatokat kockáztatjuk. Tehát a tőkénket nem tesszük kockára, de a lekötött betéteken vagy állampapírokon biztosan elérhető hozamot igen. 

Az idő szerepe

A befektetés tőkevédelme egy adott időpontra vonatkozik. Legtipikusabb a lejárat időpontjára vonatkozó tőkevédelem. Ilyenek lehetnek a zártvégű alapok, vagy éppen bizonyos típusú kötvények. Ezekben az esetekben, ha futamidő előtt szükségünk van a pénzünkre, a tőkevédelem mit sem ér: adott napi árfolyamon tudjuk értékesíteni a befektetésünket, ami miatt veszteségünk is keletkezhet. (Sőt! Ha a napi árfolyam még megfelelő is lenne, egy ilyen típusú, határozott idejű befektetés értékesítése jelentős költséggel járhat, vagy a mi eladási árunk lehet sokkal alacsonyabb az aktuális értéknél. Ezen tényezők akár negatív hozamot – azaz veszteséget – eredményezhetnek.)

Lejárattal nem rendelkező befektetések esetében általában két időpont között él a tőkevédelem (mondjuk két január között). Amennyiben később, vagy korábban vásároltuk a befektetést, a tőkevédelem számunkra nem létezik.

Hogyan működik a teljes tőkevédelem?

A tőkevédett termékek sem ismerik a pénzügyi perpetuum mobilét: ahhoz, hogy tőkevédelmet adjon a befektetés, a pénz egy részét biztonságos formában kell elhelyezni (például állampapír, kötvény). Ennek a résznek a nagysága függ az éppen aktuálisan kapható kamatok nagyságától. Vegyünk egy egyszerű példát! 100 egységet fektetek be egy évre, tőkevédett konstrukcióba. A piaci kamat 5%. A befektetés kezelőjének ilyenkor biztonságos befektetésbe kell helyezni akkora összeget, hogy az év végén mindenképpen vissza tudjon fizetni nekem 100 egységet. 5%-os kamat mellett ezt úgy tudja elérni, hogy 95,24 egységet elhelyez 5%-os kamatozáson (Ez az év végén, a kamataival biztosítja a 100 egység visszafizetést.) És mi történik a fennmaradó szűk 5 egységgel? 

Ez az 5 egység az, amit a befektetés kezelője kockáztathat. Ilyenkor ezt a részt akár teljes egészében is elveszítheti, hiszen a tőkevédelem ennek a résznek a teljesítményétől függetlenül biztosított. Éppen ezért ezek a befektetések komoly kockázattal járnak, és igen nagy szakértelmet kívánnak. Sokszor pénzügyileg többszörösen összetett befektetéseket választanak a lehető legnagyobb hozam elérésére. Itt alap követelmény a tőkeáttétel (pl. 5 Ft befektetéssel 100 Ft értékű befektetést hoz létre) megléte, hiszen ennek a szűk 5 egységnek kell megtermelnie az egész 100 egység hozamát. 

A kockáztatott rész nagysága függ a futamidőtől (minél hosszabb a futamidő, annál nagyobb), és kamatkörnyezet nagyságától (minél magasabb a kamat, annál nagyobb). Látható, hogy emiatt negatívan hat a csökkenő kamatkörnyezet az ilyen típusú befektetésekre, hiszen egyre kevesebb pénz áll rendelkezésre a hozam elérését biztosító speciális befektetések megvalósítására. Ebből adódóan egyre kevesebb tőkevédett befektetési konstrukciót kínálnak ma már hazánkban.

Tőkevédett alapok

A tőkevédett termékek közül egyik legnépszerűbbek a
tőkevédett alapok. A tőkevédelem mellett attraktív hozamokat is láthatunk az ilyen alapok teljesítményénél. Ám a már említett okok miatt egyre kevesebben kínálnak ilyen konstrukciót. Akik a piacon maradtak egyre inkább specializálódnak. Ám még így is a piacon lévő papírok bő 30%-a telesíti csak felül az alternatívát jelentő lakossági állampapírok hozamát. 

Bankmonitor tanácsa: 

  • A legtöbb tőkevédett alap zártvégű, azaz a létrehozásakor vásárolható meg (később is meg lehet venni, de ez igen jelentős költségekkel és/vagy egyéb nehézségekkel járhat, így ezt csak nagyobb tapasztalatú befektetőknek javasoljuk)
  • Ha újonnan létrehozott tőkevédett alapba fektetünk, akkor az ARANYSZABÁLY: nézzük meg az alapkezelője által a múltban létrehozott tőkevédett alapok teljesítményét
  • A múltbeli teljesítmények – megfelelő számosság esetén – jól fogják jelezni az alapkezelő képességét arra, hogy jó minőségű alapot hozzon létre
  • Ha nincs meg a megfelelő számosság (nem találunk az elmúlt 5 évre legalább 10 ilyen alapot), akkor igencsak csekély a jó teljesítmény valószínűsége… 

Ehhez segítséget kínálunk a befektetési alap keresőnkkel!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket