Eltaláltátok, nem unit-linked, nem életbiztosítás… Hazánkban kevésbé van sajnos fókuszban, különösen a magánnyugdíj-pénztárak „kálváriája” után, de az önkéntes nyugdíjpénztár egy igazán jó eszköz a hosszú távú, nyugdíj célú megtakarításokra. Minden bizonnyal a legolcsóbb megtakarítási lehetőséget képviseli, éves szinten akár 130 ezer Ft adóvisszatérítést is eredményezhet. Általában elérhető a vállalati cafeteria részeként is. Lássuk részletesen, hogy mit nyújthat számunkra az önkéntes nyugdíjpénztár!
Nyugdíjcélú megtakarítások közül kiemelkedik az önkéntes nyugdíjpénztár. Úgy működik, mint egy rendszeres megtakarítási program: havonta befizetünk valamekkora összeget, és azt a kiválasztott portfólióban lévő papírokba fektetik. Amikor elérjük a nyugdíjkorhatárt, kamatadó mentesen hozzáférünk a megtakarításainkhoz, és azok hozamaihoz. Mindezt átlagosan 0,91%-os díj mellett, úgy hogy személyi jövedelemadó kedvezményre is jogosultak lehetünk. Nézzük a részletes tulajdonságait!
Általunk és a munkáltató által is fizethető
Ha olyan munkahelyen dolgozunk, ahol cafeteria keretén belül kérhetünk önkéntes nyugdíjpénztári befizetést, ne habozzunk! Gyakorlatilag helyettünk takarékoskodik a cégünk, úgy, hogy a pénz a végén a miénk lesz a hozamaival együtt. Ha nem vagyunk olyan szerencsés helyzetben, hogy a munkáltató fizesse megtakarításaink, akkor sem kell csüggednünk: saját magunk is takarékoskodhatunk ebben a formában.
Adókedvezmények
Egyrészt, ha nyugdíjszolgáltatásként vesszük fél a pénzt (nyugdíjba vonulásunk után), akkor kamatadó mentes megtakarítási forma. Ezen kívül, ha már 10 éve önkéntes nyugdíjpénztári tagok vagyunk, akkor 3 évente adómentesen felvehetőek a hozamok.Másrészt, ha mi magunk fizetjük az önkéntes magánnyugdíj megtakarításunkat, akkor a befizetett összeg 20%-át (maximum 130.000 forintot) nem kell befizetnünk személyi jövedelemadó címen. Ezt a pénzt az önkéntes nyugdíjszámlánkon írják jóvá.
Örökölhető
Szemben az állami nyugdíjjal – ahol maximum az özvegységi nyugdíjra számíthatunk – itt szabadon megadható kedvezményezett. Az örökös még választhat is, hogy egy összegben felveszi az örökölt összeget, vagy a saját önkéntes nyugdíjpénztárába kéri azt.
Választható portfólió
Hasonlóan a megboldogult magán-nyugdíjpénztárakhoz itt is választhatunk vérmérsékletünkhöz, életkorunkhoz legjobban illeszkedő portfóliók (az általában 3 féle) közül. Ha mi magunk nem szeretnénk választani, akkor életkorunk alapján besorolnak egy portfólióba: minél távolabb vagyunk a nyugdíjkorhatártól, annál nagyobb részvényhányadot tartalmaz a portfólió. Ha már közel vagyunk a nyugdíjkorhatárhoz, akkor viszont gyakorlatilag csak biztonságos befektetéseket tartalmaz majd a portfóliónk.
Nyugdíjkorhatár előtti kifizetés
Ha letelt a kötelező várakozási idő (általában 10 év) és még nem vagyunk nyugdíjasok, akkor is hozzájuthatunk a befizetésünkhöz, ám nemcsak adóznunk kell utána, de 27%-os egészségügyi hozzájárulást (EHO-t) is meg kell fizetnünk. Amennyiben csak pénzünk hozamát vesszük fel, az ebben az esetben is adómentes. Csak a tőkénk után kell adót fizetni. Ám, ha tudunk még várni 2 évet, akkor a 12. évben már csak a tőke 90%-a adóköteles. Ez minden egyes évvel 10%-kal csökken. Azaz 21 évi pénztártagság után akkor is adómentes a pénz felvétele, ha még nem értük el a nyugdíjkorhatárt.
Ha csak részösszeget veszünk fel a kötelező várakozási idő után, arra ügyeljünk, hogy elegendő pénzt szabadítsunk fel, mert erre csak 3 évente van lehetőségünk.
Azzal előre legyünk tisztában, hogy 10 évnél korábban nem tudunk hozzájutni a pénzünkhöz. Gyakorlatilag ez az egyetlen negatív oldal az ilyen típusú befektetésnek.
Hozamok és költségek
A fenti táblázatból jól látható, hogy a legjobb hozamot az ING Nyugdíjpénztár Önkéntes nyugdíjpénztári ágazata érte el a maga 19,95%-os hozammával, míg a második és harmadik helyezett MKB és AEGON is megközelítette ezt az értéket (19,83% és 19,49%). De a legrosszabbul teljesítő Generáli Önkéntes Nyugdíjpénztár is 5,46%-ot hozott, ami összevetve az erre az időszakra vonatkozó 5%-os inflációval reálhozamot jelent. Természetesen ezek a hozamkülönbségek ne tévesszenek meg senkit: a magasabb hozamokhoz, általában magasabb kockázat is tartozik, míg egy alacsony hozam akár minimális kockázattal is elérhető.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak jellemzően befektetési alapokból kialakított portfóliókba helyezik el pénzünket. Jelentős érdemi különbség lehet, hogy a pénztárak általában az intézményi befektetők részére kibocsátott sorozatokba fektetnek, melyek olcsóbbak mint a magánszemélyek által vásárolható befektetési alapok. Önkéntes nyugdíjpénztárak esetében sem árt tehát tanulmányozni a befektetési alapok által kínált lehetőségeket.
A költségeket tekintve elmondható, hogy igen alacsony díj mellett lehetett befektetni: 0,91%-os átlagos költséggel tudunk megtakarítani. A különböző díjstruktúrák összehasonlítására kitaláltak egy egységes mutatót. Ez azt mutatja meg, hogy pénztári tagként, átalagosan a megtakarításunk hány százalékát fizetjük ki működési, likviditási célra illetve vagyonkezelési, letétkezelési díjként évente. Például van 100.000 forintom, a nyugdíjpénztárnál, akkor ez 0,91%-os díjterheléssel nekem 910 forintba kerül évente.
Nyissunk, vagy ne nyissunk?
Az elöregedő társadalom miatt van egy óriási kérdőjel a jövőbeni nyugdíjak mellett. Ha függetleníteni szeretnénk magunkat az állami nyugdíjtól, akkor mindenképpen érdemes megtakarítással rendelkeznünk. Ennek egyik legköltséghatékonyabb módja az önkéntes magánnyugdíjpénztár. Ha képesek vagyunk havonta félretenni, és minimum 10 évet takarékoskodunk, már akkor is megérheti ezt választani. De igazi ereje a nyugdíjkorhatárt (vagy 21 évet) elérve mutatkozik meg: évente 20%-os adójóváírás és kamatadó mentes befektetésben fialtattuk a pénzünket.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
