Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Miért gyengül a forint, és mit tehetsz a pénzeddel?

  • 2014-07-04
  • szerző: bankmonitor

A nyár elején látott 302-es euró forint árfolyam mára már a múlté. Mostanra újra a 310-es régió fölött tartózkodik az árfolyam. Mi az oka a forintgyengülésnek? Mik lehetnek a következmények? Irány a váltó, vagy inkább most kössük le a pénzünket forintban? Segítünk a válaszokkal!

A 2014-es évnek még 3%-os jegybanki alapkamattal vágtunk neki. Ebből 6 lépcsős csökkentésnek köszönhetően mindössze 2,3% maradt. Ezzel szemben az év elején az euró még a 298 forintos tartományban tartózkodott, míg most a 312 forintot is megütötte. Felületesen akár ok-okozati párhuzamot is vonhatnánk a két esemény között, azonban ez nem ennyire egyszerű.

mnbbuboreurhuf20140704.jpg

Látható, hogy március közepétől május végéig volt egy olyan időszak, amikor a kamatok is csökkentek, és a forint is erősödött. Ennek az időszaknak lett most vége június elejétől: a kamatok tovább csökkentek, viszont a forint árfolyama kis megállásokkal folyamatosan gyengül. Először is lássuk az okokat!

Nemzetközi helyzet

Keleti szomszédunknál gyakorlatilag polgárháború zajlik. Ráadásul Ukrajnán kívül Irakban is feszült a helyzet. Ez ugyan távol esik tőlünk, de a nemzetközi hangulatra jobban hat. Márpedig, ha a nemzetközi hangulat romlik, akkor a befektetők igyekeznek a kevésbé biztonságosnak tartott országokból (például Magyarország), biztosnak vélt államokba (például USA) átcsoportosítani a pénzüket. Márpedig ez forint eladással (gyengüléssel), és dollár vétellel (erősödéssel) járó folyamat. Ám a jelen időszakban a nemzetközi helyzet csak kisebb súllyal hat az árfolyamunkra. Sokkal fontosabbak az ország belső folyamatai.

Belső gondok

Deviza hitelszerződések

A június 16-ai Kúria döntés a devizahitelekről rendesen felkavarta az állóvizet. A döntés következményei hatalmas terhet róhatnak a bankszektorra. Aminek következtében meggyengülhet a bankszektor idehaza. Ez sokak számára örömteli hír, ám a nemzetközi befektetők jobban kedvelik a stabil, biztonságos bankrendszert. Márpedig, ha ők elviszik a pénzüket, akkor ez jól láthatóan gyengíti a forintot. 

Túlzottdeficit-eljárás

Amikor beléptünk az Európai Unióba akkor bizonyos kötelezettségeket is vállaltunk. Ilyen például az euró előbb-utóbbi bevezetése, vagy bizonyos makrogazdasági mutatók teljesítése. Ezek közül az egyik mutató a GDP arányos költségvetési hiány, mely nem lehet 3%-nál magasabb. Mivel ezt huzamosabb ideig már a múltban sem tudtuk teljesítni, így túlzottdeficit-eljárás alá vontak minket. Az eljárás ideje alatt a költségvetésnek meg kell felelnie az EU elvárásainak. Ezt ráadásul szigorúan ellenőrzik is ez idő alatt. Ami azt jelenti, hogy a mindenkori költségvetés tervezőinek kötve van a keze, és nem alakíthatják szabadon a bevétel-kiadás szerkezetét. 

Ez alól a túlzottdeficit-eljárás alól mentesültünk idén. Viszont brüsszeli nyilatkozatok szerint jövőre újra visszakerülhetünk a „gondnokság alá”. Ez pedig azért zavarja a befektetőket, mert egy-egy kiigazítás hosszú távon ugyan jót tesz az országnak, azonban rövid távon lassítja a gazdaságot és negatív hatással van a befektetési piacra. Márpedig, ha emiatt más ország után néznek a befektetők, akkor szintén gyengül a forint. 

Következmények

A befektetőket az érdekli, hogy a saját devizanemükben (általában euró vagy dollár) kifejezett hozamuk minél magasabb legyen. Ha a forint gyengül, akkor a visszaváltásnál kisebb a hozama a befektetéseiknek. Ezt nem szeretik a befektetők. Amennyivel kevesebbet kapnak a forintjukért, csak annyival magasabb kamatért cserébe hajlandóak befektetni a pénzüket. Ergo a kamatoknak (például állampapír kamatoknak, vagy bankközi kamatoknak) emelkedniük kell. Márpedig ha ezek emelkednek, akkor a jegybanki alapkamat sem csökkenhet vég nélkül. Így lehet, hogy előbb utóbb megfordul az eddigi kamatcsökkenési trend.

Ráadásul az államadósság körülbelül 60%-a érzékeny az árfolyamra. Kb 20%-a forint adóság, de külföldi tulajdonossal, ami a fenti gondolatmenet miatt csak magasabb kamattal újítható meg forintgyengülés esetén. Másik kb 40%-uk egyszerűen devizában fennálló követelés. Ha gyengül a hazai fizetőeszközünk, akkor a devizában változatlan összegű tartozás is növekszik forintban számolva. Ezt nem hagyhatják figyelmen kívül az ország vezetői. Valamit előbb-utóbb lépniük kell.

Mit csináljak a pénzemmel?

A legfontosabb kérdés, hogy mihez kezdjük a megtakarított pénzünkkel ilyen helyzetben! Most devizára váltani nem javasolt, hiszen egy magas euró forint árfolyamnál még sokkal gyengébbnek kell lennie a forintnak, hogy megérje a váltogatás. (Lásd februári cikkünk a devizaváltásról:
Ennyit lehetett keresni a gyengülő forinttal!)

Tehát maradunk forintban. Viszont, ha a kamatcsökkenés végét vizionáljuk, akkor hosszú távú lekötésbe sem érdemes belevágni. Felesleges a mostani kamatot hosszú távon fixálni, amikor később magasabb kamatkörnyezetet várunk. Ilyenkor jöhetnek jól a kamatváltozásokra reagáló állampapírok (például
Bónusz Magyar Államkötvények). Másik lehetőség, hogy vérmérsékletünktől és lehetőseinktől függően választunk egyet a több száz befektetési alap közül.

 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket