Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Mindössze néhány egyetem adja a világ elitjének zömét

  • 2015-10-06
  • szerző: bankmonitor

Hiába működik több száz kiváló egyetem, a világ leggazdagabb és legbefolyásosabb emberei néhány tucat jó nevű angol és amerikai iskolából kerülnek ki. Ezért egy-egy öregdiák találkozón rendszerint a világ vezető politikusai, bankárai, közgazdászai jönnek össze, és persze átlag feletti ilyenkor a dollármilliárdosok aránya is. Ezért nem meglepő, hogy a legmenőbb iskolák imádják az olyan rangsorokat, amelyekkel bizonyíthatják, remek befektetés kifizetni a csillagászati összegű tandíjakat.

Az Egyesült Államok elit egyetemeinek rangsorai közül mindig azok a legfontosabbak, amelyekben vagyonuk alapján hasonlítják össze az egykori végzősöket. A legfrissebb Wealth-X listán ebből a szempontból toronymagasan vezet a Harvard, ahol nem mellesleg Barack Obama jelenlegi amerikai elnök is végzett, de a kirúgott diákok között is több gazdag híresség van, például a Microsoft alapító Bill Gates, vagy a Facebookot egykor megálmodó, majd a tőzsdei kibocsátást követően pillanatok alatt multimilliárdossá lett Mark Zuckerberg. Más listákon időnként külön szerepel a Harvard üzleti iskolája, a Harvard Business School (HBS), ilyenkor a bostoni intézmények uralják a rangsorok első két helyét. A HBS végzősei között találjuk Michael Bloomberg New-York-i polgármestert, egyben a Bloomberg hírügynökség megalapítóját, de a pénzügyi összeesküvés elméletek egyik gyakori szereplője, David Rockefeller is itt koptatta egykor a padokat.

A Wealth-X lista összeállításakor azt vizsgálják, hogy egy intézmény öregdiákjai közül mennyien rendelkeznek 30 millió dollár (körülbelül 8,3 milliárd forint), vagy annál nagyobb vagyonnal. Hogy miért pont ezt az értékhatárt szabták meg a készítők, az rejtély, de valószínűleg ez már olyan vagyon, ami egy adott személy sikeréhez, befolyásosságához elegendő az Egyesült Államokban.

Azon végzős hallgatók száma az USA vezető egyetemein, akik legalább 30 millió dollár (körülbelül 8,3 milliárd forint), vagy ezt meghaladó vagyonnal rendelkeznek

A Harvard végzősei közül 3 130 olyan akadt, aki a felmérés időpontjában ekkora vagyonnal rendelkezett, ami több mint duplája a második helyezett Pennsylvania Egyetem gazdag öregdiákjainak, mint ahogy veri a befolyásos politikusokat és üzletembereket adó Stanford és Yale egyetemeket is. A Stanford végzősei között is akad persze szép számmal multimilliárdos, például itt ismerkedett meg egymással a Google cég két alapítója, Sergey Brin és Larry Page is.
A gazdag öregdiákok száma talán még többet mond, ha azt is hozzátesszük, hogy a Harvard végzőseinek egy százaléka rendelkezik 30 millió dolláros, vagy ennél nagyobb vagyonnal, míg az USA legtehetősebb egy százalékába már 7,8 millió dollárral (körülbelül 2,2 milliárd forint) is be lehet kerülni, ami csaknem négyszeres különbség.

Persze torzít a dolgon, hogy a legjobb iskolákban bérelt helye van a leggazdagabb családok sarjainak, hiszen szüleik ezen intézmények legnagyobb támogatói is egyben.

Éppen ezért a meglehetősen pragmatikus britek inkább a végzősök éves jövedelme alapján rangsorolják intézményeiket. Persze a briteket sem kell félteni, hiszen több tanulmány szerint a felső kasztot itt is szinte áthatolhatatlan üvegplafon választja el a mezei halandóktól, de itt a rangsorban legalább akadnak meglepetések.

A vezető brit egyetemek végzős hallgatóinak átlagjövedelme az elmúlt öt évben

A 20-as toplistára évi 40 ezer fontos (körülbelül 17 millió forintos) átlagjövedelemmel lehetett felkerülni, míg az első helyezett London Business School (LBS) végzőseinek bevallott éves jövedelme az elmúlt öt évben 69 ezer font (körülbelül 29 millió forint) volt. Csak a miheztartás végett megemlítjük, hogy itt végzett többek között a közgazdasági Nobel-díjas Jean Tirole, Sir John Sunderland (a Cadbury Schweppes elnöke), Wong Kan Seng (Szingapúr miniszterelnök-helyettese), Cyrus Pallonji Mistry (az indiai Tata Group elnök-vezérigazgatója), de a Mark&Spencer és a HSBC Bank vezetői és számos brit politikus is eljárhat az öregdiák-találkozókra. 

Az London Business School első helye nem meglepő, az Oxford és a Cambridge felbukkanása a listán azonban már az, mert itt sok a nem gazdasági-pénzügyi szak, ahol a fizetések meg sem közelítik az üzleti szektor jövedelmeit. De a Sheffield Egyetem talán a legnagyobb meglepetés, hiszen az iskola az általános brit egyetemi rangsorban a huszonhatodik helyen van, miközben a végzősök jövedelme alapján a hetedik jelenleg. De ennek fordítottjára is van példa, hiszen a Durham Egyetem az általános rangsorban ötödik, míg az elérhető jövedelem alapján mindössze tizenkettedik. Ennek oka leginkább a képzett műszaki elit iránti egyre nagyobb kereslet, ám ha a végzősök befolyásosságát nézzük, akkor bizony maradnak a korábbi, jól csengő nevű iskolák, ahonnan egyenes az út a politikai és gazdasági elit köreibe.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket