Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Most kiderül, mekkora nyugdíjra számíts!

  • 2016-10-26
  • szerző: bankmonitor.hu

Bő egymillió önkéntes nyugdíjpénztári számla van ma Magyarországon, de sokkal többen vannak, akik kacérkodnak a nyitás gondolatával. Számukra fontos adalékul szolgálhat, hogy ha már sikerült felépíteni egy nagyobb számlát, akkor miként lehet az összeghez hozzájutni. Elöljáróban annyit, hogy dúskálunk a lehetőségekben, viszont könnyedén csapdába eshetünk, ha rosszul választunk. A következőkben bemutatjuk a legjobb tanácsokat, amivel magasabb nyugdíj-kiegészítés lehet a jussunk.

Rohamos gyorsasággal közelít az év vége, szerencsére ha megtakarításon törjük a fejünket, akkor még nincs késő, ugyanis az állami adó-visszatérítés elnyeréséhez bőven elegendő még december vége előtt befizetést teljesítenünk. Többek között ebbe a kategóriába tartozik az önkéntes nyugdíjpénztár is, ahol az éves befizetést 20%-kal toldja meg az állam. Nagyon jó üzlet ez a mai ínséges időkben, ráadásul a maximális keret, amit kaphatunk ingyenesen, az 150 ezer forint.

Jellemzően azzal szoktak foglalkozni a témában született írások, hogy mekkora összeg gyűlhet össze, ha évtizedeken át takarékoskodunk, viszont a következő lépcsőfok ki szokott maradni. Márpedig ugyanolyan, ha nem fontosabb számunkra, hogy az összegyűlt összeget miként vehetem fel és legalább megközelítőleg mekkora nyugdíj-kiegészítést kaphatok. Éppen azért ragadtunk billentyűzetet, hogy választ adjunk az égető kérdésekre.

Oké, megvan a pénz, de mit tehetek vele?

A nyugdíjpénztári megtakarításra úgy érdemes tekinteni, hogy az alapvetően az állami nyugdíjunk megtoldását szolgálja. Persze a nyugdíjkorhatár elérése előtt is vehetünk fel pénzt, viszont erre csak a 10 év várakozási idő után van lehetőség. Ez semmiképpen sem javasolt, mert csak a hozamok lesznek adómentesek, ha a tőkéhez is hozzányúlnánk, akkor arra jövedelemadót és ehót is kell fizetni (20 év után viszont az adott befizetések adómentessé válnak).

Amennyiben elértük már a nyugdíjkorhatárt, akkor is számtalan lehetőség adott:

  • mindent egy összegben vagy járadék formájában veszünk fel, tagdíjat tovább nem fizetünk, vagy
  • mindent egy összegben és járadék formájában veszünk fel, tagdíjat tovább nem fizetünk, vagy
  • a megtakarítás egy részét egy összegben vagy járadék formájában veszünk fel, tagdíjat tovább fizetünk, vagy
  • a megtakarítás egy részét egy összegben vagy járadék formájában veszünk fel, tagdíjat tovább nem fizetünk, vagy
  • nyugdíjszolgáltatást nem kérünk, tagdíjat tovább fizetünk, vagy
  • nyugdíjszolgáltatást nem kérünk, tagdíjat tovább nem fizetünk.

Eléggé rugalmas a szabályozás, de a témánk szempontjából mi most arra koncentrálunk, ha a korhatárt elérve a legvalószínűbb forgatókönyv lép életbe. Klasszikusan úgy járunk el, hogy kérjük a pénztártól a teljes összeg felvételét bizonyos formában (egy összeg/járadék), miközben a tagdíjat nem fizetjük tovább.

A nagy dilemma: egy összegben vagy járadék formájában?

A döntés a mi kezünkben lesz a nyugdíjazáskor, de ez nem egy édes teher, mert óriási kockázat is társul hozzá. Logikusnak hangozhat elsőként, hogy ha már több millió forintot összegyűjtöttem, akkor az első adandó alkalommal az egészet egy összegben felveszem. Sajnos egy fontos dologról elfeledkezünk, mégpedig arról, hogy mi lesz, ha idő előtt feléljük ezt az összeget.

Valamiért belénk van kódolva a költés, nem véletlen, hogy olyan sok történetet hallhatunk a nagy lottónyereményeket eltékozló nyertesekről. Hasonló a helyzet a nyugdíjpénztári megtakarítás felélésekor is, annyi különbséggel, hogy többségünknek nem lesz második lehetősége. Nagyon meg kell becsülni az éveken (évtizedeken) át gyűjtögetett pénzt, ezért is a lehető legjobb tanács ilyen esetben, hogy inkább a járadékot válasszuk (ha legalább havi 5000 forintot kaphatunk), vagyis az egy részletben történő felvétel helyett a fokozatos kivételt.

Megújult a nyugdíj kalkulátorunk! Nemcsak azt tudhatod meg, hogy mennyi pénzed lehet, hanem azt is, hogy mekkora nyugdíjra számíthatsz!

Nyugdíj kalkulátor

Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.

A nyugdíjig hátralévő évek
-


Teljes felvehető összeg
-
állami támogatás és hozama
-
összes befizetés
-
befizetés hozama
-
összes költség
-




Havi plusz kifizetés nyugdíjas korban
-
Mennyivel növeli ez a nyugdíjadat?
-

  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérj ingyenes tájékoztatást!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.
<< Vissza

Nehogy idő előtt kifogyjon a benzin!

A képet bonyolítja, hogy a járadékoknak is több formáját engedélyezi a törvény. Azt kimondják, hogy a pénztárnak kötelező saját járadékot folyósítania, viszont ezen felül még egy biztosítótól vásárolt életjáradék útján is ki lehet fizetni a tagokat. Sőt a saját járadékok között két változat is létezik, az egyik a banktechnikai járadékra, míg a másik az ütemezett pénzkivonásra hallgat.

Úgy tudnánk szemléltetni a helyzetet, hogy míg a skála egyik végét az egy összegű felvétel jelenti, addig a másik végét a biztosítói életjáradék. Utóbbit pontosan azért találták ki, hogy ne futhassunk ki a pénzünkből idő előtt. Persze ennek ára van – az alacsonyabb járadék -, de a hosszabb élet kockázatát legalább nem mi futjuk, hanem a biztosító. A nevéből adódóan is, ameddig mi élünk, addig a biztosítónak fizetnie kell nekünk a havi összeget. A biztosító a tapasztalataira építve megpróbálja megbecsülni, hogy meddig fogunk élni, milyen hozamot érhet el ez alatt az időszak alatt és utána kiszámolja, mekkora járadékot adhat nekünk. Ez biztonságot jelent, viszont ha a becslésekhez képest korábban halunk meg, akkor a „maradék” összeg a biztosítóé lesz.

A banktechnikai járadék és az ütemezett pénzkivonás a két véglet között helyezkedik el, vagyis csak részben adhat megoldást a gondjainkra (de például idő előtti halál esetén a fennmaradó számla örökölhető), viszont a másik oldalról mi dönthetjük el, hogy mekkora havi nyugdíj-kiegészítést szeretnénk. Nagyon nehéz megtalálni az arany középutat, bőven benne van a levegőben, hogy a rövid távú érdekek (magasabb havi nyugdíj) miatt feláldozzuk a biztonságunkat, és az életünk utolsó éveit nehezebb pénzügyi körülmények között éljük le.

Ne szaladjunk ennyire előre, inkább nézzük meg a két járadék közötti különbséget. A banktechnikai járadék nagyon bonyolultan hangzik, pedig mindössze arról van szó, hogy mi választhatjuk meg, hogy mekkora időtartam (hány év) alatt és milyen rendszerességgel (havi, negyedéves, féléves) akarjuk a pénzünket felvenni. A szabályozás legalább 5 évet ír elő, egyébként mi választhatunk szabadon (pénztáranként a plafon 25 évtől kezdődik).

Azt nem árt észben tartani, hogy már most is a 65 éves korban várható élettartam 17 év körül van és a következő évtizedekben 20 év fölé emelkedik majd. Ajánlatos ezért olyan időszakot választani, ami ehhez közel esik. De persze mindenkinek szíve joga ettől eltérő időszakban gondolkozni. Minél kevesebb évre osztjuk szét a pénzünket, annál többet kapunk, de triviálisan annál gyorsabban el is fogy a megtakarításunk. Továbbá minden évben felülvizsgálják a havi járandóságot, így ha jól teljesít a pénztár, akkor nőhet is a havi apanázs, de rossz helyzetben csökkenhet is.

jaradekcikk161026
Pontosan ez utóbbi bizonytalanságot kezeli az ütemezett pénzkivonás. Itt nem arról döntünk, hogy hány évre kérjük az egyenlegünk, hanem arról, hogy mekkora rendszeres összeget kívánunk felvenni. Megadhatjuk például, hogy mi 35 ezer forintot kérnénk, erre válaszul pedig megadja a pénztár, hogy ekkora összeget hány évig tud biztosítani. A járadék mindig ugyanakkora összeg lesz, ha jól tud teljesíteni a pénztár, akkor annyi változás lesz, hogy megnő a kifizetési hossz.

Egy apróságnak tűnő dolgot hagytunk a végére, ami viszont óriási jelentőségű. Ahogy a befizetési szakaszban az elért hozamnak kiemelt szerepe van, úgy a kifizetésnél is nagy eltérést tud okozni, hogy a pénztár mekkora elérhető hozammal kalkulál. Nincs egységes gyakorlat a pénztárak között, találtunk olyat, ahol óvatosságból 0%-os hozammal számolnak, míg máshol 3%-os értékre bukkantunk. Márpedig egyértelmű, hogy ha magas az elvárt hozam, akkor sokkal nagyobb kezdőnyugdíjat adhat a pénztár, mintha alacsony értékkel számolna. Ilyen formában ajánlatos itt is jól körbenézni, az alapszabályban vagy a szolgáltatási szabályzatban a technikai kamatlábat érdemes keresni.

Összefoglalásként

  • kellően sok lehetőségből válogathatunk, ha a nyugdíj-megtakarításunkhoz hozzá szeretnénk férni
  • érdemes a járadékot választani az egy összegű felvétel helyett, mert ezzel nagyobb jövedelembiztonságban érezhetjük magunkat (egyelőre 4% alatti a járadék-kifizetések aránya)
  • az már egyéni döntés kérdése, hogy a három járadék (fix időtartamú, fix összegű, élethosszig tartó) közül melyiket választjuk
  • pénztáranként eltérő garantált hozammal számolnak, kérdezzünk rá mindenképpen, hogy mekkora kamatlábról van szó, mert a járandóságunk függ tőle
  • a kifizetést kisebb költség terheli, van egy egyszeri 3000 forintos kezelési költség, ezt követően a postai vagy utalási díjat vonhatja le a pénztár

Amennyiben az Aegon Alapkezelőnél abszolút hozamú alapokba fektet, bármennyit is érjen el +1%-ot bónusz hozamot kap! Mindezt ingyen.

5 Hozzászólás

  • Maci Laci 2016-10-26 18:45:50 - Válasz

    Nos, minden átlagkeresetű állampolgár havi hatvanezret fizet be “önkéntesen” az állami nyugdíjpénztárba.
    Kéretik kiszámítani, hogy ezek a befizetések, melyeket magas hozamú értékpapírokban (az évi inflációt meghaladó mértékű hozam!) tart a kezelő 45 évig, mekkora vagyonná (tőke-hozamok) halmozódnak fel a befizető nyugdíjba vonulásának napjáig?
    Tényleg olyan nehéz erre kalkulátort összedobni?
    Nekem sikerült és megdöbbentően magas szám (százmilliós nagyságrendű) jött ki.

    • bankmonitor.hu 2016-10-27 09:31:27 - Válasz

      Kedves Maci Laci! A komment meglehetősen zavaros. Állami nyugdíjpénztár nincs hazánkban, csak a korábbi kötelező rendszer után megmaradó magánpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak, de ezek mind piaci alapúak, nem államiak. Az lehetetlenség, hogy egy átlagkeresetű állampolgár 60 000 forintot fizetne be egy pénztárba, hiszen ennyit még megtakarítani sem tud, és korábban sem volt erre példa a pénztári adatok alapján. Ha esetleg arról van szó, hogy az átlagkereset után mekkora összeget fizet valaki az államkasszába, hogy a nyugdíjat kifizessék, akkor az körülbelül 90 000 forintra jön ki. Ezt viszont nem lehet kamatoztatni, hiszen nem megtakarítás, ezt azonnal kifizetik nyugdíjakra. Ettől eltekintve a cikkben lévő kalkulátor éppen az, amit Ön kérne. Egyszerűen adja meg az 1996-os születési évet (45 év lesz hátra nyugdíjig) és írja be havi megtakarítási összegnek a 60 000 forintot. A végösszeg a mi számításaink szerint 120 millió lesz.

  • Gabriel 2016-11-02 11:44:00 - Válasz

    Tényleg az a megoldás, hogy a kiskeresetű embereket arra sarkalljuk, hogy még vonjanak el maguktól havi 10-30 ezer Ft-ot?
    Nézzük csak!
    Mennyit is fizetünk be évente, és mit lehetne abból elérni, ha jó gazda módjára bánnánk vele? Ne álmodjunk nagyot, vegyük csak a szakképzett bérminimum összegét. Ez 2016-ban 129 000 Ft bruttó.
    Ez után a bruttó összeg után 85 785 Ft nettó fizetést tudunk felvenni. S a nyugdíjunk legjobb esetben ennek 80%-a, 68 628 Ft lesz. Mibe kerül ez nekünk? Mit fizetünk bruttó fizetésünkből a jövendő nyugdíjunkra?
    A munkavállaló fizet 10% nyugdíjjárulékot, azaz: 12 900 Ft-ot havonta.
    A munkaadó fizet 27% szociális hozzájárulási adót, ez 34 830 Ft havonta.
    Összesen: 47 730 Ft
    A szociális hozzájárulási adó felhasználásáról a következő veretes mondatot találtam: „a társadalmi közös szükségletek fedezetéhez való hozzájárulás kötelezettségének fedezésére”
    Így , mivel konkrétabb utalást nem találtam, számoljunk a „szochó” összegének felével, amit a nyugdíjra költünk.
    Ezután a havi nyugdíjra fordított összeg a munkabér után: 30 315 Ft
    Nézzük meg, hogy mire jutunk, ha ezt befektetjük. Ne számoljunk inflációval, csak a befektetést és hozamát nézzük meg tisztán.
    Mindehhez szerény, évi 4% hozammal kalkuláljunk.
    Futamidőnek pedig vegyünk 40 évet, feltételezve, hogy friss munkavállalónk végigdolgozza ezt az időt. A kérdés az: Mekkora tőkével vonulhat nyugdíjba? Vajon tényleg nem tud belőle megélni?
    Lássuk a számokat:
    Éves befizetés: 363 780 Ft
    40 év alatt összesen: 14 551 200 Ft
    Hozam: 21 399 917 Ft
    Teljes tőke nyugdíjba vonuláskor: 35 951 117 Ft
    Ennek havi hozama szintén 4%-on befektetve: 115 228 Ft
    Szerintem ez nem kevés.
    Inkább errefele kellene menni és azt mondani, hogy az elvonás 60%-a egyéni számlára megy, 40%-a pedig a szolidáris alapba.
    Legalább gondolkodjunk el rajta!.

  • Gabriel 2016-11-02 11:47:40 - Válasz

    Tudom, hogy nem a saját nyugdíjára vonják el a pénzt, de valahol mégis úgy érzik az emberek, hogy a befizetéseikkel alapozzák meg azt, hogy majd ők is kapjanak nyugdíjat.
    Persze ez automatikusan nem igaz, csak ha lesz elég járulékfizető.

  • Vaton 2016-11-02 14:06:02 - Válasz

    Nos, ha valamikor réges-régen nem szántják be a nyugdíj biztosítókat, meg ha a dühöngő szakértelem tovább látott volna a zsebénél, tán nem itt tartanánk. Meglepetés, hogy a Ratkó nemzedék nyugdíjba megy? Volt 60 év felkészülni. De mint emlékszünk, még a 80-as években a nyugdíj kasszából finanszírozták az államkassza hiányát.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket