Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Nem éri meg pánikolni? – befektetési tanúságok 5 év elteltével

  • 2013-05-31
  • szerző: bankmonitor

Akinek 2008-ban, a nemzetközi pénzügyi válság kirobbanásakor nem csak lekötött betétje volt, válaszút elé került: a válság alatt végig megtartotta a kockázatos befektetéseit, vagy pedig biztonságosabbra cserélte azokat. Melyikkel járt jobban? Ha kitartott korábbi befektetései mellett, vagy ha biztonságos eszközbe menekült? Utánajártunk, hogy megéri-e pánikszerűen eladni a veszteséges papírokat.

2008 szeptemberében, az egyik legnagyobb és legrégebbi pénzügyi szolgáltató, a Lehman Brothers csődjével Amerikában kezdetét vette a pénzügyi válság, ami nem hagyott érintetlenül semmilyen befektetést. Kéz a kézben csökkentek a részvények, vállalati kötvények és a befektetési jegyek árfolyamai, sőt az ingatlanárak is. Aki a magyar papírokba (vagy magyar papírokból álló befektetési alapba) fektetett ugyanezt élte meg. Ugyan ma Magyarországon a közvetlen részvénybe fektetők száma nagyon alacsony, de a közvetetten kockázatosabb eszközökbe fektetők aránya (befektetési alapok, nyugdíjpénztárak fennmaradt része, unit-linked biztosítások mögötti befektetések) jelentős. Számukra a befektetési piacok trendjei és az aktuálisan felvállalt kockázat szintén meghatározó kérdés, az összes előzőekben említett megtakarítási formánál lehetőség van ugyanis dönteni befektetéseink összetételéről. 

Nézzük meg, hogy mi történt a magyar befektetési piacon? Mikor, mi lehetett a jó döntés?

2008 szeptemberétől december végéig a magyar piacot jól reprezentáló BUX index (Budapesti Értéktőzsde részvényindexe) már közel 40%-os visszaesést könyvelhetett el. Ez már akkora veszteség, hogy sokan elgondolkodtak, hogy mit tegyenek. Alapvetően két tipikus megoldás létezett: 

  1. megtartani a befektetést 40%-os csökkenés mellett is, bízva abban, hogy jelentős árfolyamesés után emelkedés következik és az árfolyamok legalább részben helyreállnak
  2. realizálni a 40%-os veszteséget, azaz eladni a papírokat veszteséggel, és az ellenértékét valamilyen biztonságos eszközbe helyezni (például állampapírba, vagy lekötött betétbe) 

Nehéz döntés… Valamit eladni veszteségesen mindig megterhelő. Ám nézni, hogy folyamatosan csökken a befektetett pénzem értéke, az sem felemelő látvány.  Ha valaki a tartás mellett tette le a voksát végig kellett néznie (2009 márciusában), ahogy a befektetése már a felét sem éri, mint ahogy 2008 őszén megvásárolta őket. De hogyan áll ma? Amennyiben még mindig tartja a befektetését, körülbelül 3%-os mínuszban van most, ami azt jelenti, hogy majdnem annyit érnek a papírjai, mint kezdetben!

És mi történt volna, ha 40%-os veszteségnél úgy dönt, hogy eladja kockázatos befektetéseit, és biztonságos, tőke és hozamgarantált állampapírt vásárol? A kezdeti tőkének 40%-át elvesztette, és 60%-ából pedig állampapírt vásárolt. Az állampapírok 2008 decembere óta picivel több, mint 60%-ot hoztak (amennyiben a hozamot a MAX indexszel mérjük). Viszont nem a teljes kezdeti tőke tudott már ilyen kamatszint mellett gyarapodni. Az annyit jelent, hogy még mindig majdnem 3% hiányzik a pénzből… Tehát mindegy, hogy melyik lehetőséget nézem, azonos a végeredmény! 

reszvenyallampapirrelativ

Természetesen, ha más időpontban születik meg a döntés a pánikszerű menekülésről, akkor más számokat kapunk. Tegyük fel, hogy valakinek a válság legmélyebb gödrében „szakad el a cérna”, amikor a befektetései a legkevesebbet érnek. Ha ilyenkor eladta volna befektetéseit és biztonságos eszközöket vásárolt, akkor ma több mint 16%-kal kevesebb pénze lenne, mint induláskor. Ha úgy döntött, hogy nem cseréli le a kockázatos befektetéseit, de nem is tartotta meg a mai napig, akkor akár több mint 20%-os éves haszonnal is eladhatta azokat (amennyiben a magyar részvénypiac válság utáni csúcspontján sikerült jó érzékkel eladnia). 

A jelentős nagy külföldi részvénypiacok többsége elérte, vagy megközelítette korábbi csúcsait, így – szemben a magyar példával – az ott befektetők, akik kitartottak közel 5 éven át, jobban jártak, mint azok, akik pánikszerűen eladtak. 

Tanulságok

Átlagos hétköznapi életvitel mellett lehetetlen napi szinten jó befektetési döntéseket hozni. Ha valaki túl nagy kockázatot vállal fel (rendkívül sok részvény típusú befektetése van, akár csak befektetési alapon keresztül, vagy unit-linked esetében bérlete van a Shanghai Express gyorsvasútra), akkor viszont elkerülhetetlen, hogy vagy nagyon boldogok, vagy nagyon szomorúak legyünk (akár sűrűn váltakozva). A jelentős kockázatú befektetések pszichikai terhét nagyon kevesen tudják úgy feldolgozni, hogy ne vezessen irracionális döntésekhez. 

Javaslataink tehát: 

  • kerüljük az extrém kockázatot, legyen kiegyensúlyozott a befektetésünk (mi a kiegyensúlyozott? Kötvény és részvény vegyesen, a részvények, részvénybe fektető alapok esetén pedig több piacot érintsünk). Extrém kockázat az is, ha pl. az elmúlt időszak jó teljesítménye miatt kizárólag török részvényekbe fektető befektetési alappal rendelkezünk (még akkor is, ha a  befektetési alap 100 különböző török részvénybe fektet).
  • hacsak nem vagyunk extrém szerencsések (minimális az esélye), akkor ne akarjunk borzasztóan okosak lenni és higgyük el, hogy hosszú távon így is, úgy is a piacokra jellemző átlagos hozamot tudjuk elérni. Legyen elegendő az átlagos hozam és ne törekedjünk „tuti” befektetések megvalósítására
  • ha pánik van a piacon, szakadnak az árfolyamok, akkor nézzük meg, hogy kiegyensúlyozott-e a befektetéseink összetétele. Ha igen, akkor nincs mit tenni, ha nem akkor gondban vagyunk… 
  • ha jól hozamot érünk el, akkor ne táltosodjunk meg és ne kezdjünk el spekulálni és nagy befektetési manővereket végrehajtani (pl. eladni a kötvényeket, kötvény alapokat és minden pénzünket betenni részvény alapba)
  • mindig vegyük figyelembe, hogy egy-egy befektetésnek mi az ésszerű időtávja 
  • józanság, higgadtság 

Változatlanul a befektetési alapok adják a legolcsóbb lehetőséget ahhoz, hogy alacsony költségek mellett kiegyensúlyozott befektetéssel rendelkezzünk. Befektetési alapból is érdemes azonban nem egyet, hanem többet választani, ráadásul különböző kategóriákból. A befektetési alap keresőnk használatával az alap múltbeli teljesítményét, a kockázati szinteket, valamint az ajánlott időtávot megismerheted. 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

0 Hozzászólás

  • Veres Katalin 2013-05-31 17:09:08 - Válasz

    Nagyon jó cikk! Már régóta vártam egy ilyenre.Jelenleg 3 bankban van számlám,egyikben hitelkártyám,másikban értékpapír számlám van befektetési alapokkal, és a 3.ban a nyeszem/ott nyitottam,még a kezdeteknél./Érdemes-e 3 bankban tartani a pénzt,gondolkodom,hogy a nyeszt átviszem a 2.bankba.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket