Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Nem kell szeretni a bankokat, de hitelre szükség van

  • 2014-04-17
  • szerző: bankmonitor

2008 ősze óta perzselő gyűlölet tárgya Magyarországon a hitel. Akinek van, az menekül belőle, akinek nincs, az soha gondolni sem akar rá. Több mint 5 év után oda jutottunk, hogy a vállalatoknak még ingyen sem kell a hitel, a lakosság pedig az anno svájci frankban elérhető kamatszintnél olcsóbb forinthiteleket sem keresi. Így alakul ki lassan egyfajta hiánybetegség, ami szép lassan, de könyörtelenül mardossa az egész társadalmat: a gazdaság sokkal kisebb mértékben nő, mint az hitelundor hiányában lehetséges lenne. Kisebb gazdasági növekedés, kevesebb beruházás, kevesebb munkahely, alacsonyabb fizetés…

Van azonban egy jó hírünk is: elkerülhetetlen, hogy a hitel – egészséges mértékben – újra életünk részévé váljon. A kérdés most már csak az, hogy egy éven belül, vagy három éven belül lesz érdemi fordulat.

Sándorfi Balázs, Bankmonitor.hu ügyvezetőjének gondolatai

A probléma gyökere, hogy mérhetetlenül rövidlátók vagyunk. 2008 őszén kirobbant egy pénzügyi válság, melynek semmi egyéb következménye nem lett, mint néhány korábbi hitelválságnak: az egészségtelen hitelezés eredményeként égetni kezdte a magyar gazdaságot a hitelek túlzott nagyságrendje, túlnyújtott futamideje és a deviza háttere. A személyes drámák a szemünk előtt játszódtak: felháborodás, tűntetések és perek. Féligazságok és tudatos megtévesztések kergették egymást a médiában és a köztereken ahelyett, hogy higgadt szembenézés mellett egy következetes gazdasági-szociális segélyprogram definiálásával záros határidőn belül végleges megoldásig jutott volna a helyzet. 5 évvel és 6 hónappal a pénzügyi robbanást követően még mindig indulatok és kivárások uralják a hitelfrontot. A banki oldalon még mindig hatalmas a befagyott, nem fizető hitelállomány, a lakossági oldalon hatalmas a félelem a hiteltől, a vállalati szegmensben pedig hiányzik a beruházási hajlandóság. 

A múlt évben, amikor az MNB hitelprogramnak köszönhetően több mint 700 milliárd Ft kvázi ingyen hitel került a vállalkozásokhoz, az összesített vállalati hitállomány mégis csökkent. Ugyancsak tavaly, amikor már olcsóbban el lehetett érni a forint alapú lakáshitelt, mint a válság előtt a svájci frank alapú hitelt, a lakossági hitelállomány rendületlenül tovább csökkent. 

hitelallomanyok20140417Összesen 13%-kal (inflációt is figyelembe véve 27%-kal) esett vissza 2009 elejétől 2013 végéig a vállalatok hitelállománya. A hitelcsökkenés mértéke a lakosságnál 22%, inflációt is figyelembe véve 35% volt ugyanezen időszakban.  A magyar gazdaság számára a hitelállomány tartós csökkenése jelentős, több százalékos GDP áldozatot eredményezett. 

Valami azonban megváltozott

Nem lehet nem észrevenni, hogy az MNB változtatni szeretne. Új hiteleket akar a gazdaságba pumpálni. A vállalatok számára ma 2,5%-on érhető el akár 10 éves futamidejű beruházási hitel, ami – figyelembe véve, hogy 2015 közepén már 3% lesz az infláció – nagyon hamar pénzügyi értelemben ingyen hitelt eredményez. A kereslet ennek ellenére kicsi, de a jegybank gyorsan reagál és három havonta kiigazítja a hitel feltételeit.

A konkrét hiteltámogatás mellett (ingyenes forrás biztosítása a kereskedelmi bankoknak) szakmai vitát kezdeményezett az MNB a hazai bankrendszer jövőjét illetően, melyben deklaráltan aktívabb hitelezést szeretne látni. (És csak zárójelben megjegyezve: fenntartható profitabilitással rendelkező bankrendszer a cél, az elmúlt évek veszteséghegyeit követve).

A hitelezés beindítására tehát már a hazai pénzügypolitika legfelsőbb irányítói szerint jelentős szükség lenne. Mégis miért nem megy? 

1., Kezdjük a lakossággal. Aki hitelt szeretne vár, immár közel két éve csak vár… De mégis mire várunk? 

  • A használt lakás vásárláshoz felhasználható támogatás szabályozására (félszocpol újbóli megjelenése). Új építésű lakás csak marginális számban elérhető az országban (és ez így is fog maradni a lakáspiac élénküléséig), így a jelenlegi szocpol támogatás szinte csak virtuális jelentőséggel bír.  
  • Az ingyenes köztisztviselői hitel szabályainak megalkotására
  • Az állami kamattámogatás újragondolására: Varga Mihály tavaly ősszel vetette fel, hogy a lakosság számára is gondolkoznak kedvezményes hitelprogram kidolgozásán. A jelenleg elérhető legjobb banki hitelek ugyanis olcsóbbak, mint az állami kamattámogatással rendelkező hitelek. A várakozás tehát jogos, hogy vagy a 7%-os jegybanki alapkamatnál megalkotott kamattámogatást alakítsa át a kormány, vagy jöjjön egy teljesen új program. 

Egyébként azon kevesek, akik hitelt vesznek fel, láthatóan lényegesen reálisabban gondolkoznak: a statisztikák szerint mind az ingatlanértékhez viszonyított átlagos hitelösszeg, mind a hitelek átlagos futamideje csökkent a válság előtti szinthez képest. 

Kis kitérő: devizahitelesek helyzetének végleges rendezése

A végleges rendezés évek óta húzódik. Néha az az érzésünk, mintha nem is létezne végleges megoldás… Mit is keresünk pillanatnyilag? A megfogalmazott kormányzati alapelvek szerint a megoldás révén a devizahitelesek nem kerülhetnek jobb helyzetbe, mint a forint hitelesek. Ez így logikus is, azonban ha a devizahitelesek helyzetének könnyítése nem teremt kedvezőbb helyzetet, mintha adott pillanatban forint hitelt vettek volna fel, akkor a képletnek nincs megoldása. Matematikailag nem jön ki. Azt a mértékű könnyítést, ami a forint hitelesek szintjére hozza a devizahitelesek törlesztő terheit az adósok jelentős része számára az árfolyamgát konstrukciója megteremtette. Miközben fuldoklunk a devizagyengüléstől, elfelejtjük, hogy az adósok számottevő részénél a fizetőképtelenséget a jelentősen meggyengült munkaerő piaci helyzet váltotta ki (vagy munkanélküliség, vagy korábbi állás elvesztése után lényegesen alacsonyabb fizetés az új munkahelyen). 

Kristálytisztán deklarált, kiszámítható, hosszú távon érvényes feltételrendszerre lenne szüksége a hitelpiacnak jövőbeni jelentős változások rögtönzésszerű megjelenései nélkül. Devizahitelesek esetében pedig fel kellene ismerni, hogy a szociális szempontok differenciált érvényesítése nélkül nem lesz olyan végső megoldás, mely pénzügyileg nem okoz hatalmas károkat vagy a bankrendszernek, vagy az adófizetőknek, vagy mindkét csoportnak.

És a legfontosabb: a kommunikáció. Ha már az MNB is hitelért kiált (mint láttuk azt a legutóbbi szakmai publikációkban), akkor be kellene szüntetni a hitel rémképének lebegtetését. A lakosságot meg kellene tanítani arra, hogy mit jelent a felelős hitelfelvétel és nem pedig ijesztgetni a devizahitelesek drámájával. Ezzel nem azt akarom állítani, hogy nem drámai, ami történt, hanem azt, hogy nem érdemes fokozni a tragédiát az indulat alapú megközelítésekkel.  

2., Folytassuk a vállalatokkal. Ha ma betérünk egy bankba és közöljük, hogy van egy cégünk és hitelt szeretnénk, akkor tárt kapukat döngetünk. Feltéve, hogy olyan cégünk van, ami hitelképes. Rendelkezésünkre áll, a 2,5%-on elérhető NHP, vagy akár a 6,5%-os kamatterhet jelentő Új Széchenyi Hitel. Mindkettő fix kamatozással, akár 10 évre, devizakockázat nélkül. 

Mit jelent az NHP nyújtotta lehetőség, melyből egész egyszerűen lényegesen a várakozások alatt tudtak kihelyezni a bankok (és nem azért, mert nem akartak hitelezni, hanem azért, mert nincs olyan kereslet, mely az előírásoknak megfelel)? A 2,5% kamat konkrétan ingyen hitelt jelent. 2014 közepe és 2015 közepe között ugyanis 3% lesz az infláció a jegybank várakozásai szerint. Ha ez beigazolódik, akkor a hitel felvételét követően pár hónappal már az inflációnál kisebb kamatot fizetünk… Más megközelítésben: az NHP 10 évre alacsonyabb kamat mellett elérhető, mint amit az USA kormányzata fizet a befektetőknek dollárban 10 évre felvett hitelei után. (Ellenőrző kérdés: ha eltekintünk a nemzeti érzelmektől, Ön a saját pénzét inkább az amerikai kormánynak adná kölcsön 10 évre dollár alapon 2,7%-ért, vagy egy magyar magánszemély által tulajdonolt Kft-nek 10 évre forint alapon 2,5%-ért?)  Az ingyen hitel a bolondnak is megéri. Vagy mégsem. A vállalatok racionális gondolkodást feltételezve csak akkor hajtanak végre beruházást és vesznek fel hitelt, ha kiszámítható gazdasági környezetre és termékeik iránt stabil keresletre számítanak. Úgy tűnik, hogy ezek ma nem adottak. 

A vállalatok hitelfelvétele minden bizonnyal akkor fog érdemlegesen beindulni, amikor nem az állami szektor beruházásai és két-három multinacionális autógyár elszigetelt jó teljesítménye lendíti meg a magyar GDP-t, hanem szerkezetét tekintve egy egészséges gazdasági növekedés indul meg.

Elkerülhetetlen a kiegyezés

Feltéve, hogy működő, szépen növekedő gazdaságot szeretnénk, a kiegyezés a kormányzat és a bankszektor között létszükséglet. Nem kell, hogy szeressük a bankokat. Azt azonban lehetetlen nem tudomásul venni, hogy jól működő bankrendszer nélkül egy gazdaság csak beteges lehet. A kormányzat elvitathatatlan érdeme, hogy az elmúlt években sokat tett a felelős hitelezésért a szabályozás átalakításával; a hitelkamatok változtatásának átláthatóvá tételével, a lakossági devizahitelezés de facto beszüntetésével, a nyújtható hitel összegének jövedelem és ingatlanérték függvényében történő limitálásával. A bankszektor és a kormányzat között a feszültség azonban mind a mai napig kézzelfogható, melynek eredményeként a bankok működése nem optimális, a fejlesztések óhatatlanul elmaradnak. 

A hitelek már a középkor óta bankokon keresztül jutnak el a lakossághoz és a vállalkozásokhoz. Levegőhöz kell tehát juttatni őket ahhoz, hogy a vérkeringés a gazdaságban, azaz a pénz áramlása egészséges legyen. 

Összefoglalva: ma már nem a hitel hiányzik a magyar gazdaságból, hanem

  • a hitel megértetése és megértése (effektív újra oktatása és érzelemmentesítése), 
  • a devizahitel állomány rendezése szociális szempontok bevonásával differenciálva, 
  • a hitel és a rémálom fogalmak szétválasztása az elmúlt évek összemosását követően,
  • világosan megfogalmazott (és nem lehetőségként emlegetett) családi támogatás az ingatlanvásárláshoz (félszocpol) és kamattámogatás 
  • kiegyezés a kormányzat és a bankszektor között, tehát kiszámítható szabályozási környezet a bankok számára is
  • a gazdasági növekedés egészséges szerkezetben, azaz piaci kereslet révén történő megvalósulása

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket