Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Nem sokáig fizethetsz készpénzzel

  • 2014-06-09
  • szerző: bankmonitor

Svédország mellett Izrael is verseng az első készpénz nélküli társadalom címért. Így ezekben az országokban előbb-utóbb megszűnhet a készpénz. De ez nem azt jelenti, hogy ezután csak bankkártyával lehet fizetni a boltokban a csokiért, vagy a buszon a jegyért. Már most is használhatjuk a telefonunkat is a fizetések egy részénél. De hogy állunk mi a készpénz terén? Elképzelhető, hogy nálunk is megszűnjön a bankjegy és érem kibocsájtás?

Miért jó megválni a készpénztől?

Sokak szerint a készpénzzel csak a baj van, ellophatják, költséges előállítani, szállítani kell, néha lecserélni,
ráadásul koszos is. Ezzel szemben a számlapénz költsége nemzetgazdasági szinten a készpénzhez képest marginális, sokkal kényelmesebb mind az eladónak, mind a vevőnek. Maximum a cyberbűnözők ellen kell védekeznünk. Nem csoda, hogy több kormány is felvetette az ötletet, hogy soha többé ne bocsássanak ki készpénzt. Ez fehérítené a gazdaságot, és az adóelkerülés is nehezebb lenne általa. 

Mik az árnyoldalai a készpénzmentességnek?

A készpénzforgalom csökkenésével párhuzamosan a kártyahasznált növekszik. És ezzel együtt a kártyacsalások száma is emelkedik. (Svédországban több mint hatszorosára 11 év alatt.) Ez ellen védekezni kell. Például emiatt is terjednek a chipes kártyák, amik jóval biztonságosabbak, mint a mágnescsíkos társaik. De a technikai kihívás még mindig nagy. És ezeket a fejlesztési költségek megjelennek a bankolási költségekben is. Banki ügyfélként a kártyák díjai, és tranzakciók után fizetendő díjak, míg kereskedői oldalon a forgalom után, esetleg tranzakciókat, vásárlásokat sújtó jutalékok mind-mind drágítják a bankolást. Optimális esetben viszont ezek a költségek alatta maradnak a készpénzkezelés (felvétel, szállítás, tárolás) díjának. 

Te is elvesztél már a bankköltségek kavalkádjában? Segítünk, hogy megtaláld a legjobb számlát!

Viszont mindig akadnak olyanok, akik ragaszkodnak a készpénzhez. Ilyen elsősorban az idősebb korosztály. Ráadásul pont ők azok a banki ügyfelek, akik nem nyitottak az új technológiára. Tehát egy esetleges kötelező bevezetésnél sok problémájuk adódna, míg megtanulnák és megszoknák a készpénzmentes életet. 

Az első fecske

Svédország az első ország, ahol elképzelhetőnek tartják a készpénz nélküli életet. Ezen nincs mit csodálkozni, abban az országban sok helyen már most sem fogadnak el készpénzt. Még a tömegközlekedési eszközökön, kávéházakban, de még a kis boltokban is mindenhol megtalálhatóak a kártyaelfogadó terminálok. A készpénzhasználat így marginálisra szorult (3% körüli részaránnyal). Ehhez az kellett, hogy bárhol elfogadják a kártyát, sőt sok helyen lehet alternatív módon telefonnal (sms-ben,
QR-kóddal, vagy
NFC technológiával) fizetni.

A kihívó

Második országként Izrael még akciótervet is kidolgozott a készpénz arányának csökkentésére. Ennek keretén belül a vállalatoknak első körben 7.500 sékel (kb. 490 ezer forint) alatt lehetne készpénzt (vagy a Magyarországon gyakorlatilag ismeretlen csekket) használni. Ezt a limitet második körben leszállítanák 5.000 sékelre (kb 325 ezer forint).  A lakosság számára ez a limit egységesen 15.000 sékel (kb 970 ezer forint) lenne. Azok, akik megsértik ezeket a határokat büntetést kellene majd fizetniük.

Magyarország helyzete

Kiindulásnak összehasonlítottuk, hogy mekkora a készpénz aránya a GDP-eh képeste Magyarországon a készpénzt megszüntetni kívánó országokhoz viszonyítva. 

cashlesstable20140609.jpg

Látható, hogy 2011-ben Svédország volt a legközelebb a készpénzmentességhez. Viszont 2013-ra Magyarországon tovább (10% felé) növekedett a készpénz aránya. Ráadásul Magyarországon azóta bevezetésre került a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel. (150 ezer forint ingyenes felvehető bármely automatából, viszont az utalás után a tranzakciós adót legalább elérő költséggel szinte mindenhol számolhatunk.) Ezek együttes hatására a készpénz aránya jelentősen megnövekedett a gazdaságban. Hivatalos statisztikák még nem láttak napvilágot, de annyi bizonyos, hogy egyre távolodunk a készpénzmentes társadalomtól. Ráadásul a nagy készpénzarány a fekete és szürke gazdaságnak kedvez. Mindemellett sok fizetései forgalom külföldre helyeződött a tranzakciós adónak köszönhetően. Ezek alapján úgy véljük, hogy érdemes újragondolni tranzakciós illeték kérdését. 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket