A Nyugdíj-előtakarékossági számlának (NYESZ) köszönhetően évente akár 130.000 Ft állami támogatáshoz juthatunk, de sajnos nem tudjuk minden banknál kihasználni ezt a lehetőséget. Az elérhető ajánlatokat két eltérő összegű és összetételű befektetés esetében vizsgáltuk meg, hogy bemutassuk, milyen díjak merülnek fel, ha NYESZ számlán kezeljük befektetéseinket. A költségek igen kedvezőek, hiszen egy 2 millió forintos portfolió fenntartása akár éves 2.000 Ft ellenében lehetséges, ami mindössze 0,1%-os költségterhelést jelent.
Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk az éves szinten 100-130 ezer Ft állami támogatással járó Nyugdíj-előtakarékossági számla (NYESZ) előnyeivel, de nem esett még szó a számla fenntartási költségeiről. Ezért két eltérő megtakarítási, befektetési összeget tartalmazó példa segítségével szeretnénk szemléltetni, hogy milyen díjakkal kell számolnunk, ha ezeket NYESZ számlán fektetjük be.
Ahogy egy normál befektetési számlánál, úgy a NYESZ számlák esetében is számolnunk kell a számlavezetési díjjal, esetenként értékpapír állományi díjjal, valamint az értékpapír forgalmazáshoz kapcsolódó tranzakciós díjakkal. A NYESZ számlák egyik nagy előnye, hogy a számlára történő befizetés utáni első megbízás, a befizetett összeg erejéig teljesen díjmentes, ami kiváló eszköz a tranzakciós díjak csökkentésére. Ahhoz pedig, hogy megbízásaink a legkedvezőbb díj ellenében teljesüljenek, mindig a bank online felületén érdemes megadni ezeket.
Nézzük, hogy alakul a bankok közötti rangsor a két eltérő portfolió, eltérő befektetési összeg esetében!
Az összehasonlíthatóság érdekében néhány egyszerűsítést alkalmaztunk a számításoknál:
- A hozam hatásával a számítások során nem kalkuláltunk, ami azért fontos, mert a pozitív hozam növelheti az értékpapírok után felszámított számlavezetési díjat, vagy a felszámított értékpapír állományi díjat.
- A befektetési alapoknál a bankcsoporthoz tartozó alapkezelő által kibocsátott kötvényalapból vásárolunk, ugyanis előfordul, hogy befektetési alap kategóriánként eltérő díja van a tranzakciónak, valamint több banknál kedvezőbb a „saját” befektetési jegyek után felszámított állományi díj (CIB Bank, MKB Bank).
A „B” portfolió esetében tranzakciós díjjal egyáltalán nem találkozunk annak köszönhetően, hogy az állampapírok esetében egységes a kép, egyik bank sem számít fel külön díjat ezek forgalmazásáért.
Sokkal érdekesebb az „A” portfolió, ahol egy esetet kivéve (MKB Bank) szintén 0 Ft-ra tudjuk redukálni a tranzakciós költségeket, annak ellenére, hogy a befektetési jegyek vásárlása már több esetben, míg a részvényeké – a K&H Bank kivételével – mindenhol díjköteles. Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis hogyan lehet akkor a legtöbb esetben ez díjmentes?
Ahogy azt már korábban említettük a NYESZ számlára történő befizetést követő első megbízás díjmentes. Ez minden banknál igaz,
viszont abban már eltérések vannak, hogy mit értenek első megbízás alatt:
- a számlára bármikor befizetett pénzösszeg első befektetése költségmentes (azaz, ha befizetünk 1 millió Ft-ot és abból 500 ezer Ft-ért befektetési jegyet veszünk, akkor ez díjmentes, de ha a fennmaradó 500 ezer Ft-ból ezt követően részvényt, vagy egy másik befektetési jegyet veszünk, akkor ezt már költség terhelheti) – pl. MKB Bank, K&H Bank
- minden egyes számlára érkező pénz első befektetése díjmentes (azaz ebben az esetben teljesen mindegy, hogy a befizetésünket hány részletbe fektetjük be, a befizetett összeg egészének a befektetése díjmentes a tranzakciók számától és időpontjától függetlenül) – pl. OTP Bank, ERSTE Bank
Mindkét fenti esetben igaz azonban, hogy amennyiben egy korábban vásárolt részvényt, állampapírt, vagy befektetési alapot eladunk és helyette másba fektetünk, akkor ezek a tranzakciók már költségekkel járhatnak számunkra (hacsak az adott termék egyébként nem díjmenetesen forgalmazható).
A számlavezetési díj, valamint az állományi díj tekintetében nagy mozgásterünk sajnos nincsen, mivel ezeket portfoliónk mérete határozza meg. A tranzakciós díjaknál ügyeljünk arra (amelyik banknál szükséges), hogy a legdrágább díjazású megbízás legyen az, ami elsőként valósul meg. A költségek mellett a megfelelő szolgáltató kiválasztását megelőzően az se kerülje el a figyelmünket, hogy milyen széles befektetési paletta áll rendelkezésünkre, amiből kedvünkre válogathatunk a befektetési lehetőségek között.
(Zárójelben fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy mind az állampapírok, mind a befektetési alapok esetében vannak olyan díjak, vagy költség jellegű tételek, melyekkel nem közvetlenül szembesülünk. Az állampapíroknál a vételnek és az eladásnak ugyan nincs költsége, de vételi és az eladási árfolyam közötti különbség egy effektív költségtétel számunkra, csakúgy mint a deviza vétel és eladási árfolyam esetében. Ha pl. reggel megveszek egy állampapírt és délután – valamilyen extrém esemény miatt – eladom, akkor bizony 0,5-1%-kal kevesebb pénzt fogok visszakapni. A befektetési alapoknál minden esetben van alap kezelési díj, mely pl. kötvény alapok esetében átlagosan 1% körüli, míg részvény alapoknál 2% körüli díjtétel. Ez a költség soha nem fog a számlánkon megjelenni, mi már mindig csak a költséggel csökkentett értéket látjuk.)
A díjak jobb átláthatósága érdekében az alábbi táblázat foglalja össze részletesen a felmerülő költségeket.
Összességében elmondható, hogy a NYESZ számla a nyugdíjas évekre történő előtakarékoskodás kiváló és költséghatékony eszköze. A befektetéseink után járó előtakarékossági támogatás mellett a tranzakciók nyeresége, hozama adómentességet élvez, valamint több bank is kedvezőbb díjszabást alkalmaz a normál kondíciókhoz képest. Az előnyök mellett meg kell említenünk, hogy a NYESZ a nyugdíj előtti pénzkivonás esetén kevéssé rugalmas: meg kell fizetnünk a kamatadót (a realizált kamatok és árfolyamnyereség után), valamint vissza kell fizetnünk az éves 100-130 ezer Ft-os állami támogatást 20%-kal növelt értéken.
A NYESZ számla éves összes költségét tekintve sincs jelentős eltérés az egyes bankok között, így azt javasolhatjuk, hogy ha a saját bankodnál elérhető a NYESZ, akkor ott kezd el a nyugdíj-előtakarékossági számlán történő megtakarítást. Figyelem! A NYESZ átvitele egyik banktól a másikig ugyan lehetséges, de olyan bonyolult, hogy az már rémisztő. Ebből adódóan NYESZ-t nyitni annál a banknál érdemes, amelyiknek sokáig igénybe kívánjuk venni a szolgáltatásait.
Azoknak pedig, akiknek még mindig nem keltette fel az érdeklődését az értékpapírokba történő befektetés lehetősége, továbbra is ajánljuk figyelmükbe a bankoknál elérhető betéti termékeket.
Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található „Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.
