Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Padlón az alapkamat, hová tegyük a pénzünket?

  • 2015-07-30
  • szerző: bankmonitor

A Magyar Nemzeti Bank kommunikációja szerint 1,35%-on padlót fogott az alapkamatunk és onnan jó ideig nem is fog mozdulni. De mit csináljunk a pénzünkkel, amikor ilyen válságos a hozamkörnyezet? A lekötött betét és az állampapír kilátásai sem túl jók, de egyelőre mindkettőnél található inflációt meghaladó ajánlat. És mi lesz akkor, amikor a padlóra küldött alapkamatunk feláll, és elkezd felfelé kúszni? Mutatjuk!

A lekötött betét és az állampapír gránit szilárdságú, kockázatmentes befektetés – hiszik sokan nem is alaptalanul. De a kockázat ezeknél is jelen van! Most, hogy rekord mélyen van az alapkamatunk a kockázatok közül kétfajta is kiemelkedik:

  • inflációs kockázat és a
  • kamatkockázat.

Ez a veszély fenyegeti bankbetéteket

Kezdjük talán az elsővel, az inflációs kockázattal: amikor lekötjük a pénzünket, akkor egy ismert kamatért lemondunk a pénzünkről egy jövőbeni időpontig (pont ezért cserébe kapunk kamatot). Viszont megvan arra az esély, hogy amikor visszakapom a pénzem, hiába látok nagyobb számot a számlakivonatomon, ha közben az infláció magasabb volt. Ilyenkor kevesebb árut és szolgáltatást tudok venni a pénzemből, azaz a vásárlóértéke csökkent. Erre sajnos lekötött betéteknél elég nagy esély van, ha nem a legjobbak közül választunk.

Az állampapírok között lehetnek vonzó alternatívák…

Egy év múlva 2,43%-os inflációt vár az MNB, míg az átlagos lekötött betétnek ennél alacsonyabb a kamata. Természetesen megvizsgáltuk az alternatív állampapírok hozamát is, ahol azért némileg jobb a helyzet. Ám itt is vegyes a kép. A rövid állampapírok kamatozása felett 1,25%pontot fizető Bónusz Magyar Államkötvény 2018/P sorozata az előrejelzések szerint a következő kamatperiódusban negatív reálkamatot fog elérni. Szerencsére a másik két vizsgált állampapírnál ilyen probléma nem volt: ha nem is nagy, de infláció feletti hozamot várunk tőlük. (Éven túli papíroknál csak az aktuális hozamát figyeltük, majd feltételeztük, hogy a papírt megtartja a tulajdonosa.) Ám nem csak ez az egyetlen reális veszély fenyegeti fix kamatozású eszközbe fektetőket!

…de nem mindegyik

A korábban említett kamatkockázat arra vonatkozik, hogy mi a jelenben, a most ismert kamatok alapján döntünk a pénzünk lekötéséről. Mivel (a nyilatkozatok szerint) a kamatokat nem vágják tovább, nagyobb a valószínűsége, hogy futamidő alatt kamatok emelkedni kezdenek. Márpedig, ha kamatot emelnek, akkor azt a lekötött betétek és az állampapírok kamata is követni fogja. Ám mi ennek pozitív hatásából kimaradunk, hiszen már „elköteleztük magunkat” egy alacsonyabb kamatláb mellett. Ez az elköteleződés akár valódi veszteséget is okozhat.

A jövőben tehát felkészülhetünk arra, hogy a jegybanki alapkamat megmarad az 1,35%-os szinten, egészen addig, amíg az infláció meg nem indul felfelé. A hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvényeknek ez ugyancsak rossz hírt jelent. Ha ugyanis lejárat előtt szeretnénk eladni ezeket, máris realizálhatjuk azokat negatív hatásokat, amit az emelkedő inflációra vonatkozó várakozások okoznak. De nem ez az egyetlen olyan tényező, ami ezeknek rosszat tesz. A hosszú kötvényekre negatív hatással lesz a várható amerikai kamatemelés, illetve a német kötvényhozamok alakulása is.

A hosszú kötvényekre tehát a jegybanki alapkamat emelése kisebb hatással van. Ezt megmutatta az elmúlt időszak is, amikor is hiába vágta az MNB a kamatot, a magyar kötvényhozamok mégis 2,7%-ról 4% fölé emelkedtek (többek között az EU egyre optimistább inflációs kilátásainak következtében). A kötvények hozama és árfolyama ellentétesen mozog.

De, hogy mennyit is csökkentene állampapírunk árfolyamán az esetleges hozamemelkedés? Az alábbi ábrán bemutatjuk, hogy a most megvásárolt 5, 10, illetve 15 éves állampapírok árfolyama, milyen zuhanást szenvedne el, ha feltételezzük, hogy két év múlva egy 1%pontos hozamemelkedés következne be ezeknél.

Ugyanezt a folyamatot ismerhetjük fel a hosszú kötvényalapok elmúlt időszakban mutatott impozáns teljesítményét is: az alacsony inflációs várakozások következtében folyamatosan eső hozamoknak köszönhették emelkedő árfolyamaikat. Éppen ezért ne tévesszen meg senkit ezek jelenleg még vonzó visszatekintő hozamai.

A hozamemelésből származó veszteségeket természetesen nem realizáljuk, ha a lejáratig megtartjuk az állampapírokat. Ezzel viszont a magasabb kamatoktól esünk el, tehát ebben az esetben sem járunk jól.
Emelkedő kamatszint és infláció mellett tehát a hosszú kötvények tulajdonosai kettős csapdába kerülnek. Vagy kivárják a lejáratot, és elfogadják, hogy egy-egy kamatfizetésnél az infláció a teljes hozamukat felemészti, vagy idő előtt alacsony árfolyamon eladják papírjaikat.

A kockázatosabb eszközök is megszenvedhetik

Ha most azt gondoljuk, hogy mivel a bankbetétek és az állampapírok sem tisztán kockázatmentes befektetések, ráadásul olyan alacsonyak az elérhető kamatok, hogy kockázatosabb befektetések felé kell fordulni, akkor számítsunk arra, hogy az alacsony kamatok emelkedése ezt is felboríthatja. Ugyanis az elmúlt időszakban sokan gondolták ugyanezt: kockázatosabb eszközökbe fektettek. Amennyiben viszont értelmezhető kamatok kezdenek kialakulni a pénzpiacokon (amelyek a már ismert mechanizmusok miatt a kamatozó eszközök árát jelentősen csökkentik), akkor egyre többen fognak úgy dönteni, hogy a kialakult kamatokkal megelégszenek, és elkezdik kivonni a pénzüket a kockázatosabb befektetésekből. Márpedig, ha egy befektetésből elkezdik kivonni a pénzt, akkor annak az ára nem emelkedni, hanem csökkeni szokott (de legjobb esetben is stagnál). Tehát itt is óvatosságra intünk!

Ezt javasoljuk hasonló időkre

Az tiszta sor, hogy kamatozó eszközök ára csökken, ráadásul a kockázatos befektetések is visszaeshetnek kamatemelés hatására. Akkor mibe érdemes tenni a pénzünket? Ilyen helyzetekben is vannak jó megoldások:

  • a rövid futamidejű kamatozó eszközök (betét, állampapír) – így nem fixáljuk magunkat hosszú időre egy alacsonyabb hozam mellett (illetve a kamatemelkedésre is kevésbé érzékenyek),
  • helyezzük aktívan kezelt befektetésbe a pénzünket – a szakemberek rajta tartják a kezüket a piacok ütőerén, és a kockázatos befektetések világában mindig találhatnak olyan befektetést, aminek az ára emelkedik
  • árfolyamesésből is lehet profitálni – az úgy nevezett shortolással ma már bárminek az árfolyamesésére lehet spekulálni. Amennyit veszít tehát például egy részvény (vagy kötvény/nyersanyag/stb.) az árfolyamából, annyit nyerhet az, aki ennek az eszköznek az árfolyamesésére játszott. De éppen ugyanúgy, ha az árfolyam nem lefelé, hanem felfelé indulna, akkor nagyobb veszteség is ugyanúgy bekövetkezhet. A shortolás éppen ezért csakis a tapasztalt, kockázatkedvelő befektetőknek ajánlott!

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket