Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Pénzt hoz vagy visz a bankkártya?

  • 2013-02-23
  • szerző: bankmonitor

A bankkártya elnevezés két alapvetően eltérő kártya fajtát takar: a betéti kártyát, és a hitelkártyát. Kinézetre nem sokban különböznek és ugyanúgy lehet velük vásárolni, készpénzt felvenni. Viszont, ha a költségeit megnézzük, máris óriási differenciát találunk a két termék között. A betéti kártyákat általában éves díj ellenében bocsátják ki a bankok, míg a hitelkártya esetében találkozunk havi díjjal is. Vajon megéri-e igényelni őket?

A
betéti kártya mögött egy
folyószámla áll. Így a betéti kártyával a
saját pénzünket költjük. Ha a bankunk nem terheli át a bankkártyás fizetések után a tranzakciós adót, ingyen vásárolunk és a számlánkhoz tartózó díjakért veszünk fel készpénzt (ami szintén lehet ingyenes). Minden egyes költésünkkel, készpénzfelvételünkkel automatikusan csökken a számlánkon elérhető egyenleg. Annyit költhetünk, amennyi a számlánkon van. Nem tudjuk magunkat túlköltekezni, mert akkor visszautasítja a POS vagy az ATM a tranzakciót, azzal a hibaüzenettel, hogy nincs rá fedezet, tehát addig tudunk nyújtózkodni, ameddig a takarónk ér. (Ha a számlánkhoz tartozik hitelkeret, akkor persze költhetünk többet is, mint amennyink van).

Ezzel szemben a
hitelkártyák egészen másként működnek. Itt nincs meg a közvetlen készpénzfedezet, hanem egy
hitelszámlát, és vele együtt egy
hitelkeretet találunk mögötte. Tehát amikor elkezdjük használni a hitelkártyánkat, a bank hitelszámlán gyűjti a vásárlások értékét az úgynevezett
elszámolási időszak végéig. (Ennek az időszaknak a hossza általában egy hónap.) Ha az ebben az időszakban összegyűlt tartozásunkat teljes egészében visszafizetjük a
fizetési határidőig (erre általában 15-20 nap haladékot jelent), akkor tényleg ingyen használtuk a bank pénzét. Viszont ha úgy döntünk, hogy csak a minimum összeget fizetjük vissza, akkor máris kamatot kell fizetnünk a vissza nem fizetett költéseink után. Ha már csak egy nappal is
később fizetjük vissza, akkor nem a teljes vissza nem fizetett összeg egy
napi kamatát kell megfizetnünk, hanem minden egyes költésünk a vásárlás időpontjától kamatozik.
Nézzünk egy példát: 80.000 forintos vásárlásból származó hitelkártyaköltésünket, ha a fizetési határidőn belül kiegyenlítjük, akkor 80.000 forintot (plusz esetleges költségeket) kell csak visszafizetnünk. Viszont, ha a fizetési határidő után akár egy nappal is később fizetem vissza a hitelkártyaköltéseimet, akkor akár 85.000 forintot (plusz esetleges költségeket) kell befizetnünk a hitelszámlánkra. Ha pedig készpénz felvételre használjuk a hitelkártyát, akkor az az összeg a készpénzfelvétel pillanatától kamatozik addig, amíg vissza nem fizetjük a felvett összeget. 

creditcardgraphic

A hitelkártyáknál tehát sokkal több mindenre kell figyelni: mikor van a
fordulónap, mi a
visszafizetés esedékessége. A fizetési határidőn belül mindenképp érdemes kifizetni a teljes felhasznált hitelkeretet, mert különben nem volt ingyen a hitel. (Általában
40-45%os THM-mel számolhatunk.) Sőt az is egyértelmű, hogy készpénzt hitelkártyával felvenni nem tanácsos. És ha folyamatosan csak a minimum összeget fizetjük vissza, akkor gyakorlatilag egy véget nem érő hitelspirálba kerülhetünk, ahol csak görgetjük magunk előtt a hitelt, és soha nem fizetjük vissza. Ha pedig még a minimum visszafizetendő összeget se fizetjük vissza, akkor elég magas késedelmi kamatot is kell fizetnünk a normál kamat felett. 

Akkor
mire is
jó a hitelkártya? –tehetnénk fel magunknak a kérdést. Kizárólag
vásárlásra (akár bolti, akár internetes), és esetleg
csoportos beszedési megbízások teljesítésére. De csak abban az esetben, ha vissza tudjuk fizetni az összeget. Ha nem áll rendelkezésünkre a kívánt álom (például egy nagyképernyős tévé) megvásárlásához elegendő összeg, akkor lehet, hogy érdemes hitelkártya helyett
áruhitelt igénybe venni, az áruhitelek THM értéke sok esetben 0%! Ha pedig előre tudjuk, hogy egy nagy tévét szeretnénk venni, akkor érdemes lehet
személyi kölcsönt felvenni a hitelkártya hitel alternatívájaként (a személyi hitelt körülbelül 30%-os THM-re kaphatunk). Viszont, ha rendelkezésünkre áll az összeg, amit elköltünk, akkor két előnye is lehet hitelkártyával fizetni: egyrészt az el nem költött összegünk tovább kamatoztathatjuk, másrészt egy okosan választott
hitelkártyához több
kedvezmény is tartozhat.

Az egyik ilyen kedvezmény a
pénzvisszatérítés, ami mind a betéti, mind pedig a hitelkártyánál előforduló kedvezményforma. Betéti kártyaként például az
AXA MasterCard World kártyáját említhetjük meg, ahol a visszatérítés a különböző feltételek teljesítése esetén maximum 1%-lehet. Ugyanez az
Erste Joker hitelkártyája esetén minimum 1% (bizonyos üzlettípusokban akár 4% is lehet). De hasonló elven működik a
Budapest Bank Go! hitelkártyája, az
FHB Bank Extra hitelkártyája a
K&H World MasterCard plusz hitelkártyája, az
MKB EasyCard hitelkártyája vagy az OTP által kibocsátott
American Express hitelkártya. Utóbbi azért érdekes, mert a kártyát a Magyarországon ismert VISA és MasterCard helyett az American Express szolgáltatja. Szintén szokatlan, hogy a CIB Banknál például a CIB Café hitelkártyához igényelhető Espresso csomag esetén jár csak az 1%-os pénzvisszatérítés, egyébként nem. 

Nézzünk egy példát: mennyit nyerhetünk egy hónapban? Ha 150.000 forintos fizetésünkből
80.000 forintot egy olyan pénzvisszatérítést nyújtó kártyával
költök, ami átlagosan 2%-ot ad, akkor egy hónapban
1.600 forint visszatérítést kaphatok (a kártya éves díját és a hitelkártya visszafizetés költségét figyelmen kívül hagyva).

Másik lehetőség, amikor pénzvisszatérítés helyett a kártyatulajdonos
pontokat gyűjthet. A
Citibank CitiLife hitelkártyájánál ez hasonlít a pénzvisszatérítésre, hiszen Citi Forintoknak hívja a gyűjtött pontokat. Ezt az összeget viszont nem a számlán írják jóvá, hanem a Citibank partnereinél, így a visszatérítést a kártyával, vagy a kártyához tartozó webshopban lehet levásárolni.  Az
Erste Banknál ezzel szemben a
Wizz Air kártya (elérhető betéti, és hitelkártya formában) kifejezetten pontgyűjtést kínál. Ideális lehet olyan banki ügyfélnek, aki sűrűn utazik fapados járattal. Hiszen az összegyűjtött forintokat a Wizz Airnél lehet repülőjegyekre váltani. Ez a fajta kártya már az úgynevezett
co-branded kategóriába tartozik, amikor a bank egy másik vállalattal közösen bocsátja ki a kártyát. A
bank vállalja a bankkártya kibocsátást, és a kártyahasználatból adódó kedvezmények számolását. A
partner vállalat pedig ezért a kedvezményeket ad a kártyatulajdonosnak. Az említett Wizz Air kártyáknál például minden elköltött 100 forint után 2 pontot írnak jóvá. A légitársaságokkal közös co-branded kártyák külföldön is igen elterjedtek. Magyarországon ezt a kategóriát az Erste Bankon kívül még az
MKB Bank és a Lufthansa közös kártyája a
Miles & More képviseli. Utóbbinál minden elköltött 1 eurónk megfelelő összegéért cserébe egy mérföldet kapunk, melyeket később repülőjegyre, vagy kiegészítő szolgáltatásra (például szállás, autókölcsönzés) fordíthatunk. 

A co-branded kártyák közül sok olyan ajánlat található, ahol
egy-egy konkrét partnercég ad kedvezményeket (Budapest Banknál
Tesco, FŐGÁZ, UPC, Euronics, ING, Avon; Citibanknál
Shell, Telekom; Erste Banknál
Ferrari; MKB Banknál
T-mobile; vagy az OTP Banknál
Vodafone). Más esetben a co-branded kártyákhoz nem csak egy cég tartozik, hanem
több cég együttesen kínál kedvezményeket. Ilyen többek között a Budapest Bank
Lady hitelkártyája, a már említett Citibank
Citi Life hitelkártya, Erste Bank
SuperShop kártyája (mind betéti, mind hitelkártyaként elérhető), FHB
Autós hitelkártyája, K&H
RTL KLUB betéti kártyája, OTP
Multipont betéti kártya, Raiffeisen Bank
OneCard betéti kártyája, vagy a UniCredit Bank
Fundamenta-UniCredit hitelkártyája. Több céget tömörítő co-branded kártyáknál általában megtalálhatóak különböző üzemanyag hálózatok, könyvesboltok, illetve barkácsáruházak mellett az élelmiszerüzletek is.

Újdonságként kezdenek elterjedni a
hibrid kártyák is, amelyek egyszerre nyújtják a betéti kártyákból adódó készpénzfelvételi lehetőséget kedvező díj mellet, ugyanakkor, ha vásárlásra használjuk, akkor  (akárcsak egy hitelkártya esetében) csak később terhelődik az összeg. Ilyen megoldás például a
Raiffeisen Sokoldalú OKOSkártyája, ami szintén pénzvisszatérítést nyújt kedvezményként.

Ezen túl találkozhatunk más, nehezebben kategorizálható kártyákkal is. Ilyen például a
Budapest Bank Befektetési kártyája, ahol a kártya mögött pénzpiaci alap áll, illetve az
OTP MCO ISIC illetve
OTP-BOM kártyája. Előbbi egy bankkártya és egy nemzetközi diákigazolvány egyben, míg az utóbbival a kártyabirtokos minden vásárlással 5 forinttal támogatja a Budapesti Olimpiai Mozgalom munkáját.

A fent ismertetett kártyákon kívül természetesen még mindig a piacon vannak, az egyszerű
VISA Classic, vagy
MasterCard hitelkártyák, akár
ezüst, arany, vagy
platinába fokozattal (sőt már
Ultima fokozatot is igényelhetünk). Viszont ezek a kártyák nem nyújtanak semmiféle extra kedvezményt, így kezdenek háttérbe szorulni a pénzvisszatérítést nyújtó, vagy más co-branded kártyákkal szemben. Ha költési szokásainkhoz leginkább passzoló kedvezménnyel rendelkező bankkártyát (esetleg hitelkártyát) választunk, akkor a kártya költségeinél jóval több kedvezményt kaphatunk, például pénzvisszatérítés, vagy egy ingyen repülőjegy formájában. 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

3 Hozzászólás

  • pdw 2013-02-25 12:58:22 - Válasz

    “Ha nem áll rendelkezésünkre a kívánt álom (például egy nagyképernyős tévé) megvásárlásához elegendő összeg, akkor lehet, hogy érdemes hitelkártya helyett áruhitelt igénybe venni, az áruhitelek THM értéke sok esetben 0%!”

    Nagy budos francokat. Ha arra nem kepes az ember hogy szaros 150-200e forintot osszesporoljon akkor szegyellje el magat ahelyett hogy butamagyar modra eladosodik.

  • bankmonitor.hu 2013-02-25 16:56:01 - Válasz

    A túlzott eladósodottságnak valóban vannak veszélyei. Ebben a cikkben a hitelkártyákat dolgoztunk fel és a hitelkártya már már a nevében tartalmazza a hitel szót. Itt arra szerettünk volna rávilágítani, hogy ha már mindenképpen adósságba verjük magunkat, akkor nem mindegy, hogy milyen konstrukcióval, és milyen kamatszint mellett tesszük mindezt.

  • kxaxa 2013-02-25 22:41:39 - Válasz

    Jó cikk lett szerintem!
    Gratulálok a szerzőnek.

    Annyit fűznék hozzá, hogy szerintem egy hitelkártya csak az olyan embereknek éri meg, akiknek minimum a hitelkártyáról elkölteni kívánt összes pénz kb 2-3*-osa állandóan rendelkezésre áll megtakarításként. Ez véleményem szerint azért fontos, mivel a 45% az 45%!!!

    100 eFt tartozás esetén évi 45 eFt!!!
    Tehát kis túlzással havi 4000 Ft csak a kamat!

    Ez rengeteg pénz az egyik oldalról…

    A másik oldalról pedig a világ egyik legjobb üzlete!

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket