Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Plusz 2-3%-ért megéri hosszabb távon gondolkodni

  • 2013-08-29
  • szerző: bankmonitor

Pontosan egy éve indult a kamatcsökkentési hullám az MNB részéről, melynek mára az lett az eredménye, hogy gyakorlatilag senki nem elégedett azzal a kamattal Magyarországon, amit a pénzéért kap. Hazánk rendszerváltást követő történetében még nem fordult elő, hogy nagyítóval kell vadászni a 4% feletti bankbetéti ajánlatokat, így már önmagában a kamatszint „szokatlansága” kibillenti az embereket saját komfortzónájukból. Mit tehetünk, ha mindenképpen magasabb kamatot szeretnénk elérni?

A pénzügyek terén csodák nincsenek. A magasabb kamatot kétféleképpen érhetjük el:

  1. hosszabb időre kötjük le a pénzünket
  2. magasabb kockázatot vállalunk (mely egyébként csak hosszabb távon racionális)

Jelen írásunkban elsősorban a hosszabb lekötésre, illetve az ebben rejlő lehetőségekre fókuszálunk. Közgazdasági alapigazság, hogy minél hosszabb időre nélkülözöd a pénzedet, annál több kamatot várhatsz el érte. Nem feltétlenül kell tehát extra kockázatot vállalnunk, elegendő csupán hosszabb távon gondolkozni. Bankbetétek esetében 3 hónapos lekötésnél 4,3% kamatot kapunk a pénzünkért, 12 hónapnál már 4,5%-ot, míg 3 éves lekötésnél 5,5% is elérhető. Jól látható tehát a hosszabb futamidő pozitív hatása pénzünk gyarapodására. (A 3, illetve 6 hónapos akciós betétek kiugró kamatairól azért nem érdemes sok szót ejteni, mert ha nem az akciós kamatot kínáló banknál van a számlánk, akkor a tranzakciós illetéknek „hála” nem érdemes ugrálni a pénzünkkel bankok között.)

Lagossági megtakarításokkal elérhető kamatokA lakossági állampapírok esetében a 12 hónapos időtáv az, ahol többlet kamatot érhetünk el. 3., illetve 5 év esetén bankbetétekben találunk jelenleg kedvezőbb ajánlatot.

A hosszú távú lekötés burkolt kockázata, hogy időközben esetleg megugrik az infláció és pénzünk valós értéke mégsem alakul olyan kedvezően, mint a lekötés pillanatában gondoltuk. Erre a problémára ad választ a 3. illetve 5 éves állampapír, melynek hozama az inflációhoz kötött, így ilyen negatív meglepetés nem érhet minket.

Fentiekben a lakosság számára közvetlen kínált bankbetéteket és állampapírokat tekintettük át. Az elérhető skála azonban lényegesen szélesebb, melyből jelen írásunkban a nagybefektetők számára kínált állampapírokat emeljük ki. Ezen állampapírok is megvásárolhatók ugyanis mindenki számára a legtöbb banknál.

A jelenleg elérhető hozamokat vizsgálva azt látjuk, hogy 5 éves időtávon 5,9%-os éves hozam, 10 év esetében 6,6%, míg 15 év esetén 7,1% hozamot is el lehet érni. Ezen állampapírok hozama nem függ az inflációtól, így a fentebb említett kockázatot hordozzák.

Nem lakossági állampapírok A nem lakossági állampapírok esetében szükséges kiemelnünk, hogy a feltüntetett hozamok a nagybefektetők számára elérhető, tegnapi napon aktuális számokat jelentik. Jelentős az ingadozás azt illetően, hogy egy-egy bank esetében pl. a 10 éves állampapírt milyen hozamszint mellett tudjuk megvásárolni. Az állampapír értékesítéséért ugyanis a bankok jellemezően nem számolnak fel költséget, hanem az alacsonyabb hozamba építik be saját hasznukat. Azaz a bank megszerzi az állampapírt 6,64%-os hozamon és továbbértékesíti pl. 6,4%-on a lakossági befektetőnek. A világ minden pontján így működik, ebben nincs meglepetés…  A legfontosabb gyakorlati tanács, hogy mindig nézzük meg, melyik banknál milyen hozamon tudjuk megvásárolni adott futamidőre az állampapírt.

Két fontos tudnivaló maradt még:

  1. állampapírt csak értékpapír számlára lehet elhelyezni, melynek költsége éves szinten 2-10 ezer Ft között mozog jellemzően (kivéve, ha a Magyar Államkincstárnál vezetjük az értékpapír-számlánk, ugyanis ebben az esetben ennek vezetéséért a Kincstár díjat nem számol fel.)
  2. az állampapír futamidő előtt is értékesíthető; ha tehát megvásárolunk egy 10 éves állampapírt és 3 év múlva szükségünk lesz a pénzünkre, akkor eladhatjuk anélkül, hogy elvesztenénk a kamatokat (ebben az esetben befektetésünk hozama több és kevesebb is lehet, mint a befektetés pillanatában érvényes hozam. Erről részletesebben olvashattok korábbi írásunkban.)

Jelen írásunk elsődleges mondanivalója, hogy a magasabb kamat érdekében hosszabb távon érdemes befektetni. A hosszabb távval azonban egyelőre a magyar lakosság nincs kibékülve. Tippelj! A teljes bankbetéti állományból mekkora részt tesznek ki az egy éven túl lekötött betétek? Gondolj egy még kisebb számra… Mindössze 13%! Nem más a helyzet az állampapír fronton sem: a lakosság vásárlásainak 80%-a egy éves, vagy rövidebb futamidőkbe érkezik…


Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket