Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Saját autó vagy tömegközlekedés? Tízezreket spórolhatunk, ha jól választunk

  • 2015-09-22
  • szerző: bankmonitor

Az autóvásárlás sokáig luxusnak számított és még ma sem mondhatjuk, hogy a bárki számára elérhető. A használtautó piacon azonban már akár néhány százezer forintért is hozzá lehet jutni egy-egy alkalmi vételhez. Sokan így nem is egy autó megvásárlásától ódzkodnak, hanem annak fenntartási költségeit sokallják. De vajon tényleg annyival többe kerül ez, mintha a tömegközlekedést használnánk? Az alábbiakban utánajárunk ennek és megnézzünk, kinek éri meg autót fenntartani, és ki az, aki sokkal jobban jár, ha inkább a tömegközlekedést választja. És, ami még fontosabb: meghatározzuk, mennyit kell fizetnie egy aktív életet élő családnak akkor, ha saját autót tart, illetve akkor, ha inkább a tömegközlekedést választja.

Milyen költségekkel jár egy autó fenntartása?

Az autók vételára igen széles határok között mozog, ezért tekintsük a helyzetet onnan, hogy az autót már megvásároltuk, és kifizettük az átírási költségét is. A későbbiekben eltekintünk az autó értékvesztésének figyelembe vételétől is, hiszen attól, hogy autónkat évről évre kevesebbért tudnánk eladni, nem változtatjuk meg közlekedési szokásainkat. Csakis arra koncentrálunk, hogy a rendelkezésre álló pénzünkből mennyit kell utazásra költenünk saját autó fenntartása, illetve tömegközlekedés használata esetén.

A fix költségek

Az első és legfontosabb, amit akkor is ki kell fizetnünk, ha kocsinkkal egy métert sem megyünk, a kötelező biztosítás. A tíz évnél fiatalabb autók esetén érdemes még Cascoban is gondolkodni, ami a károk szélesebb köre ellen jelent védelmet, de természetesen ezért cserébe költsége is magas lehet. A balesetmentes évek előrehaladtával és minden egyes átkötéssel a biztosítás díja jelentősen csökkenthető. Könnyen elképzelhető például, hogy egy eleinte még éves szinten 180-200 ezer forint körüli (kötelező+Casco) költség néhány év alatt a felére vagy az alá vágható vissza.

A biztosítások kapcsán érdemes felkeresni azokat a független összehasonlító portálokat, ahol adatainkat pontosan megadva kiválaszthatjuk a legkedvezőbb áru biztosításokat. Új autó vásárlása esetén is érdemes kihasználni ezeket a lehetőségeket, mert bár az autókereskedők is felajánlanak biztosítási konstrukciókat, azoknál gyakran lényegesen kedvezőbbeket találhatunk így.

A biztosítás mellett ne feledkezzünk meg az adózásról sem. A teljesítményadó (korábban súlyadó) is egy olyan költség, amit semmiképpen sem lehet elkerülni. Ennek díját évente kell befizetni és a jármű korától, illetve teljesítményétől függően változik. Egy 5 éves 145 lóerős autó esetén például 32 100 forint az éves díja. (Budapestieket hamarosan a dugódíj is sújthatja, amely pontos értékét még nem ismerjük.)

Az autókat rendszeres műszaki vizsgának kell alávetni, ami ugyancsak fix kiadásnak vehető. Egy új kocsit az első négy év után kell először vizsgáztatni, majd ezt követően két évente. A sikeres vizsgáztatáshoz elengedhetetlen, hogy az autót rendszeresen szervizeljék, ami eleinte valószínűleg kimerül egy olajcserében, de minél idősebb a jármű, annál több lehet a javítanivaló. A vizsgáztatás díja ma átlagosan 20 ezer forint, a műszaki vizsga előtti szerviz pedig egy 5-7 éves alsó középkategóriájú autónál több tízezer forintra rúghat, és minél idősebb a jármű, annál többet emészthet fel.

A rendkívüli költségek

A fix költségekkel még nem merülnek ki a kiadások. Az autó számos alkatrésze hibásodhat meg, és nem lehet kizárni a közlekedési balesetekkor bekövetkező anyagi károkat sem. Ez utóbbiak nagysága Cascoval biztosított jármű esetén maximum az ún. önrészt tehetik ki. Ez az az összeg, ami alatt a biztosító nem téríti meg a kárt, illetve ennél magasabb összeg esetén csak az e fölötti részt fizeti ki. Az önrész nagysága szerződésről szerződésre változhat: minél alacsonyabb önrészt választunk, annál magasabb lesz a biztosítás díja, és fordítva.

A rendkívüli költségek közé sorolhatjuk még például az autó téli/nyári gumiszettjének árát is, amelyet futásteljesítménytől függően néhány évente cserélni kell, és megvásárlása jelentős kiadást jelenthet a fenntartóknak. Ezek árai is jelentős szórást mutatnak, hiszen akár néhány tízezer forintból megúszható ez a kiadás, igaz ebben az esetben az utazásbiztonság kárára spórolunk.

Mit tehetünk, ha nincs autónk?

Autó nélkül élők szempontjából ketté kell választanunk a városon belüli és azon kívüli utazásainkhoz kapcsolódó költségeinket.

Közlekedés városon belül

Ha a fővárosban élünk, a városon belüli rendszeres közlekedésre a tömegközlekedés a legkézenfekvőbb alternatíva. Több tényező is mellette szól:

  • a szolgáltatás minősége javuló tendenciát mutat,
  • csúcsidőben sokkal gyorsabb lehet a kötöttpályás közlekedés, mintha autóval mennénk,
  • a város egyre több pontján kell fizetni a parkolásért, és a frekventáltabb helyeken a parkolóhelyek gyakran még így is szűkösen állnak rendelkezésre.

Mindezért cserébe viszont:

  • a tömegközlekedés kényelmi szintje össze sem hasonlítható egy saját autóénál,
  • csúcsidőben közlekedési eszközök gyakran túlzsúfoltak,
  • a menetrendeket nem mindig tudják tartani, így a közlekedés kiszámíthatatlan lehet.

És hogy mennyit kell mindezért fizetni? Egy budapesti felnőtt bérlet (céges számla nélkül) 9 500 forintba kerül, a diákoknak és kisgyermekeseknek 3 450 forintot, nyugdíjasoknak pedig 3 330 forintot kell fizetniük.

Közlekedés városon kívül

A városon kívüli közlekedés két legnépszerűbb formája a vasút, illetve a távolsági busz. Mindkét esetben többféle kedvezmények érvényesíthetők az utasok életkora, családi állapota stb. alapján. A legjobb esetben a menetdíjak akár mindössze 10%-áért utazhatunk (90%-os kedvezmény). A vasúti utazás kedvezményei a MÁV honlapján érhetőek el, a távolsági buszos közlekedés esetén igénybe vehető kedvezmények a Volán díjai között találhatóak. A vasúti és távolsági buszos közlekedés fajlagos (kilométerenkénti) költsége megegyezik, teljes áron mindkét közlekedési alternatívánál 1 860 forintba kerül egy 100 km-es utazás.

Egyéb közlekedési lehetőségek

Városon belüli alkalmi utazásokra a taxi tarifák központilag meghatározott árszintjénél jóval olcsóbban lehet hozzáférni az Uber és Wundercar szolgáltatásaihoz. Ezeknél a lehetőségeknél a szolgáltatás minősége nem rosszabb egy hivatásos taxinál, mégis sokkal olcsóbban lehet így utazni. Bár kérdéses, hogy ezek meddig lesznek működőképesek, hiszen világszerte több országban – így hazánkban is – is felléptek már ellenük a hatóságok.

A távolsági közlekedés alternatívája lehet például az Oszkár Telekocsi, amellyel ugyancsak olcsóbban utazhatunk. Egy 100 km-es utazás 1 500 forint körüli összegbe kerül. Ennél a közlekedési formánál egyedül a rendelkezésre álló helyek száma korlátozhatja az igénybe vételt.

Melyik alternatívával járunk jobban?

Nehéz összehasonlítani egy autót használó és egy csakis tömegközlekedéssel járó család kiadásait. Bár a tömegközlekedésnek és a vonat/távolsági busz jegyeinek adott az ára, az autós költségek a kocsi típusától, korától, stb. függően széles keretek között változhatnak.

Éppen ezért vegyünk egy átlagosnak mondható autót, egy 5 éves 5 ajtós Ford Focus-t, 2.0-s motorral és 145 lóerős teljesítménnyel. Az autó mellé vegyünk egy négytagú családot, ahol mindkét gyerek fiatalabb 14 évesnél. A család egy átlagos hétköznapon összesen 20 km-t tesz meg a városban, és hétvégenként is aktív életet élnek, átlagosan 100 km-t utaznak (szombaton és vasárnap együtt). A számítás során a jelenleg átlagosnak mondható 346,8 forintos benzinárat vettünk figyelembe.

Határozzuk meg először, mennyibe kerül egy hasonló autó fenntartása a fenti életforma mellett, és nézzük meg, mennyit kell fizetniük, ha saját autó helyett inkább tömegközlekedési eszközöket használnak!

Egy egyszerű számításból megkapjuk, hogy éves szinten mindössze 13 ezer forinttal költ többet a család akkor, ha a saját autót választja. Ez havonta alig több mint ezer forintos többletköltséget jelent. Azt is meghatároztuk, hogy változatlan feltételek mellett, átlagosan 107,4 km-es hétvégi kirándulások mellett adódik egyforma költség a két közlekedési forma esetén. Amennyiben a család ennél kevesebbet utazik hétvégenként, a tömegközlekedéssel járnak jobban. Ha például a család egyáltalán nem járna el otthonról a hétköznapokon kívül, máris 176 ezer forinttal kerülne többe a saját autó fenntartása a tömegközlekedésnél.

A költségeket ezen kívül a benzinár változása is komolyan befolyásolhatja. Az olaj világpiaci ára ugyan jelenleg alacsony, semmi nem garantálja, hogy ez hosszabb távon így fog maradni. Kiszámítottuk azért, hogy a fenti feltételek mellett 331,8 forintos benzinárnál adódik egyforma nagyra saját autó fenntartása és a tömegközlekedés.

A számok tehát azt mutatják, hogy egy négyfős családnál a fenntartási költségeket tekintve szinte jobban megéri a saját autó fenntartása. Ne felejtsünk el még egy fontos tényezőt: az autó fenntartási költségei nem függenek attól, hányan ülnek az autóban, ugyanennyit kell fizetni akkor is, ha csak egy vagy két ember használja. Így pedig már egészen más a helyzet. Két felnőtt esetén például a tömegközlekedés közel 190 ezer forinttal kerül kevesebbe éves szinten, mintha saját autót tartanának fenn. Ebben az esetben ez az a többletköltség, amit a kényelemért cserébe kifizetnek az autóhasználók. A saját kocsi tehát akkor igazán kedvező alternatíva, ha minél több ember tömegközlekedésének költségeit tudja kiváltani, hiszen ekkor a magasabb fokú kényelem alacsony – szinte elhanyagolható – folyó többletköltségekkel párosul.

Néhány szó az értékvesztésről és az elmaradt kamatról

Ugyan a fent részletezett okokból nem foglalkoztunk a saját autó értékvesztésével, ez is egy fontos tétel. Bár a havi kiadásokat közvetlenül nem érinti, egy fontos szabályszerűségre fel kell hívnunk a figyelmet: minél idősebb autót vásárlunk, a szervízelés költségei annál magasabbak lesznek, az autó értékvesztése azonban elhanyagolható nagyságú lesz. Ezzel ellentétben egy új autó értéke az első évek elteltével meredeken zuhan, a szerviz költségek viszont egészen alacsonyak lesznek az autó fiatal korában. (1,5 millió forint értékvesztés 5 év alatt havi szinten 25 ezer forintot jelent!)

Ha pedig már az autó vételára szóba került, nem mehetünk el szó nélkül az autó megvásárlásával kiesett kamatbevételtől sem. Ez az az összeg, amit azért nem kapunk meg, mert befektetés helyett autót vettünk a megtakarításainkból. A jelenleg kockázatmentesen elérhető kamat (az egyéves lejáratú Kamatozó Kincstárjegy esetén) 2,75%, ami egy 2 millió forintos autó megvásárlásánál az első év végén 46 200 forintos adózás utáni elmaradt kamatjövedelmet jelentene.

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket