Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Strukturált kötvény: mit nyersz, és mit veszítesz?

  • 2014-08-05
  • szerző: bankmonitor

Napjainkra még a legjobb lekötött betétek is csak 3% körüli kamattal érhetőek el. Hiába érünk el még így is infláció feletti reálhozamot, szinte mindenki az alternatívákat kutatja. Valaki az állampapírokban látja a megoldást, míg sokan a befektetései alapok felé fordultak, de nem kevés ügyfélnek strukturált kötvényeket ajánlanak a banki ügyintézők. Megéri-e hallgatni a bankárunkra? Valóban elérhető a 6-9%-os hozam tőkevédelemmel? Még mindig igaz a mondás: nem minden arany, ami fénylik!

Korábbi írásunkban összefoglaltuk, hogy mi történt pénzügyileg az alapkamat csökkentési sorozat kezdete óta. Már ott is megénekeltük, hogy hiába érhető el lekötött betéttel infláció feletti hozam, akiknek megtakarításuk van, úgy érzik, hogy „ma már nem lehet értelmezhető kamatot kapni”. 3% egyszerűen már túl kevés. Ezért miden alternatívát meghallgatnak, ami ennél többet ígér. Még akkor is, ha eddig csak lekötött betétben fialtatták a vagyonukat. A strukturált kötvények pedig pontosan erre az igényre reflektálnak: egy magas (de még hihető mértékű) potenciális hozamot ígérnek valamilyen tőkevédelem mellett.

Állami garancia

Először is szeretnénk eloszlatni egy tévhitet. A strukturált kötvények nem lekötött betétek, rájuk alapvetően nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítás Alap (OBA) biztosítása. Sőt, az állampapírok mögötti állami garanciát sem élvezik. Jogilag egy vállalati kötvénynek minősülnek, aminek kibocsájtója általában az a bank, akinél azt eladásra kínálják (bár ez nem általános, egyes bankok más pénzintézet által kibocsájtott strukturált kötvényt is árulhatnak). 

Milyen garancia érvényes rá? 

Általában semmilyen. Mindazonáltal valamilyen féle tőkevédelem általában kapcsolódik hozzá. Ám ez nem állami garancia, hanem vagy a kibocsátó visszafizetési ígérete, vagy a mögöttes befektetésekből adódó teljes, vagy részleges tőkevédelem. (Természetesen, mint a legtöbb befektetésre, a BEVA védelem erre is kiterjedhet.) Ritkább esetben elképzelhető, hogy egy független harmadik fél (általában egy nagybank) garanciát nyújt ezekre a kötvényekre. 

Mennyi a hozama egy ilyen papírnak?

Itt jön a klasszikus értékesítői fordulat, hogy „attól függ”. Ezek a kötvények pont abban különböznek, a normál vállalati kötvényektől, hogy nem csak egy fix, vagy referenciához kötött kamatot fizetnek. Előre nem tudjuk megmondani, hogy mennyit fogunk kapni. Ebben hasonlítanak a befektetési alapokhoz. Azonban lényeges különbség van egy alap és egy strukturált kötvény között: míg előbbiben több 10, esetenként több száz befektetéstől függ a hozamunk, amit ráadásul általában dinamikusan menedzselnek, addig a strukturált termékeknél mindössze egy, vagy néhány termék árfolyama a meghatározó.  

Életszerű példák

A jobb érthetőség miatt nézzünk két életszerű példát a strukturált kötvényre. 

Az egyik tipikus strukturált kötvénynél a tőkevédelem 100%-os (tehát a futamidő végén mindenképpen visszakapjuk a befektetett vagyonunk), míg a kamatfizetés a forint árfolyam függvénye. Ha egy bizonyos meghatározott maximum és minimum érték között marad, akkor fizet 5% kamatot, míg ha ebből kilép, csak a tőkét fizeti vissza.

Mit nyerhetünk, mit veszíthetünk egy ilyen konstrukcióval?

Megnyerhetünk +2%pontos kamatot a jelenlegi 3%-hoz képest. De egyszersmind kockára tesszük azt a 3%-ot. Tehát a mérleg egyik serpenyőjében +2%pont van, míg a másikban -3%pont. Akkor már csak azt kell megnéznünk, hogy milyen valószínűséggel kapjuk az egyiket, és milyen valószínséggel a másikat. Mert ha a -3%pontra csak igen csekély (mondjuk 10%) az esélyünk, akkor ez egy bomba üzlet. A kötvény kibocsátója segítségünkre siet, és kiszámolja, hogy az elmúlt pár évben milyen százalékban kapnánk +2%pontot. Bár a múltbeli teljesítmény nem biztosíték a jövőre nézve, de e szerint a pozitív hozam valószínűsége alig több mint 40%…

Másik életszerű példa, amikor adott két járműiparhoz kötött cég részvénye. A kötvény ezeknek a részvények alakulásához kötve fizeti a kamatait, és ami még fontosabb, a tőkét is. Tehát láthatunk egy feltételesen tőkevédett kötvényt, aminek a potenciális kamata éves szinten közel 10%. Ám mind a kamatot, mind a tőke egészét csak akkor fizetik ki, ha egyik részvény sem esett 40%-nál többet.

Mi történik, ha többet esik?

Hát sajnos akkor pont annyit vesztünk, amennyit a legnagyobbat esett részvény veszített az értékből. Ha 90%-kal kevesebbet ér, akkor a befektetett tőkénk 10%-át kapjuk csak vissza. De ne legyünk pesszimisták, nézzük azt az esetet, ha nem ilyen drasztikus a kimenetel. Ebben az esetben kapunk évi tíz százalékot, majd a futamidő végén visszakapjuk a tőkénket is. Akkor is ennyit kapunk, ha 39%-ot csökkent a részvény árfolyama, de akkor is, ha 50%-ot emelkedett. Tehát egy korlátolt nyerséggel szemben egy látszólag korlátolt veszteség áll. De ha belegondolunk, hogy elméletileg az egész pénzünket elveszthetjük (ha valamelyik részvény elértéktelenedik), akkor már a korlátlan veszteség áll szemben a korlátolt nyereséggel. Mikor jár jobban az ügyfél ezzel, mintha megvette volna a két részvényt? Kizárólag abban az esetben, ha kevesebb, mint 40%-ot estek a részvények, de kevesebb, mint 10%-kot emelkedtek.

Azok a fránya költségek

Már beszéltünk tőkéről, hozamról, de a költségeket még nem is említettük. Pedig sajnos általában nem elhanyagolhatóak az ilyen típusú kötvények esetében. Először is van egy vételi vagy jegyzési jutalék, ami néhány tized százaléktól, akár a több százalékig terjedhet. Ezt ki kell fizetnünk a fogalmazónak. Ám létezhet még forgalmazási jutalék is, amit ugyan nem kell kifizetnünk, de érdemes tudni róla, hogy a forgalmazó ennyit kap a kibocsátótól (ne legyenek illúzióink, a mi pénzünkből). Ez egy láthatatlan költség, ugyanakkor a kibocsátó ennyivel kevesebbet tud befektetni, így nem lényegtelen ennek a mértéke sem. Ez a díj szintúgy több százalékra rúghat. Az már magától értetődő, hogy kötvényt csak értékpapír számlára helyezhetünk, aminek általában szintén van valamekkora díja (szolgáltatónként eltérő, jellemzően pár száz forinttól pár ezer forintig havonta).

Az igazi veszély

Az igazi probléma nem az, hogy esetleg drágán veszünk egy pénzügyi terméket, hanem, ha olyasmit vásárolunk, aminek nem ismerjük a működését. És az még a jobbik eset, amikor a hozamfizetéssel nem vagyunk tisztában, de ha a tőkevédelem kritériumai nem teljesen érthetőek számunkra, akkor semmiképpen ne vágjunk bele az ügyletbe. Ha van ilyen ajánlatod, amit szeretnél véleményeztetni, akkor állunk rendelkezésedre a
személyes tanácsadás szolgáltatásunkkal. 

Maradt benned kérdés? Véleményed van? Szívesen látjuk! Szólj hozzá írásunkhoz lentebb, vagy írj a jobb oldalon található “Kérdezz tőlünk” felületen! Mindenkinek válaszolunk.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket