Bankmonitor

Banki termékek összehasonlítása

Szinte varázslat: így jön össze 10 ezerből 20 millió a nyugdíjra!

  • 2016-11-27
  • szerző: bankmonitor.hu

Ha már meglehetősen korán, 20 éves korodtól kezdve félreraksz havi 10 ezer forintot, akkor a nyugdíjig 20 millió forintot gyűjthetsz össze. Mindezt úgy, hogy kicsivel több mint 5 millió forintot fizetsz be, vagyis a maradék 15 millió az öledbe hullik. Nem is hangzik olyan rosszul, ugye? Persze, akkor is jó esélyeid vannak, ha később fogsz bele az öngondoskodásba, a lényeg az, hogy indulj el vele. Minél korábban kezded, annál kisebb havi összeg mellett elérheted a céljaidat. Hogy ne beszéljünk csak a levegőbe, mutatunk néhány egyszerű számítást, amitől tátva marad a szád.

Világos, mint a nap, hogy a magyar társadalom öregszik és egyre nő az idősek aránya, a legújabb becslések szerint is a 2030-as évek közepétől kezdve kérdésessé válik, hogy mennyire lehet majd megfelelő az állami nyugdíj. Találkozhatunk olyan szakértőkkel, akik 40%-os nyugdíjcsökkentést sem tartanak elképzelhetetlennek. A következtetés triviális, az öngondoskodás rendkívül fontos lesz a jövőben nyugdíjba vonulók számára. Ha szkeptikus vagy az egésszel kapcsolatban, akkor mutatunk néhány gyakorlati példát, amik megváltoztathatják a gondolkodásodat.

Mégis mikor kezdjem el az öngondoskodást?

A lehető legjobban akkor tesszük, ha nem vacillálunk, és minél hamarabb nekilátunk a nyugdíj-megtakarítás összegyűjtésének. Persze lehet ezzel dobálózni, de konkrét számok nélkül, ez a kijelentés csak úgy lóg a levegőben. Egy egyszerű példán keresztül viszont gyorsan átlátható, hogy miért éri meg a megfelelő időzítés.

Egy olyan esetet választottunk, ahol a célszemély havi 10 ezer forintot tud félretenni, ezt az összeget pedig önkéntes nyugdíjpénztárba (röviden ÖNYP-be) utalja. A feltételezéseink szerint a pénztár évente 4,5%-os hozamot érhet el, ami nem földtől elrugaszkodott. A pénztárak többsége az utóbbi években rendre efelett tudott teljesíteni, sőt volt olyan év, amikor a kétszámjegyű hozamok sem voltak elérhetetlenek.

Az alábbi ábrán megnézhetjük, hogy a 65 éves nyugdíjkorhatárig a különböző életkorokban mekkora megtakarításunk gyűlhet össze. A narancssárga vonal jelöli a nyugdíjba vonuláskor felhasználható megtakarítás nagyságát, ehhez képest a világoskék vonal a megtakarítási idő alatti befizetéseket tartalmazza.

nyugdij1161125Könnyedén feltűnik, hogy minél fiatalabb korban indítjuk el az öngondoskodást, annál magasabb lesz a befizetés és a nyugdíjkorhatár elérésekor felhasználható összeg közötti különbség. Azok például, akik 20 évesen indítanak ÖNYP számlát, 65 éves korukig 5,4 millió forint (45 (év) x 12 (hónap) x 10 000 forint) fizetnek be összesen. A megtakarításuk teljes értéke viszont megközelíti a 20 millió forintot. Ha viszont 10 évet várunk, és 30 évesen kezdjük el a takarékoskodást, 65 évesen már csak 11,3 millióból gazdálkodhatunk (4,2 millió forint befizetés mellett).

Kíváncsi vagy mennyit kellene félretenned nyugdíjas éveidre? Alábbi kalkulátorunkkal könnyen kiszámolhatod!

Nyugdíj kalkulátor

Ennyi pénzed lesz mire nyugdíjba mész

Nincs találat a megadott paraméterek alapján.

A nyugdíjig hátralévő évek
-


Teljes felvehető összeg
-
állami támogatás és hozama
-
összes befizetés
-
befizetés hozama
-
összes költség
-




Havi plusz kifizetés nyugdíjas korban
-
Mennyivel növeli ez a nyugdíjadat?
-

  • Nyugdíjgondjaid megoldhatók, kérj ingyenes tájékoztatást!
  • Nagyon sokat fog számítani a havi közel ezer forintos összeg a nyugdíjban.
<< Vissza

A jelentős eltérés a két példa között nem csak azért van, mert a befizetéseink hosszabb időszakon keresztül kamatozhatnak. Az államilag biztosított adó-visszatérítés is nagyon sokat nyom a latba. Hiszen az önkéntes nyugdíjpénztárakba érkező befizetéseink 20%-át (évente maximum 150 ezer forintot) a befizetett adónkból visszaigényelhetünk a saját ÖNYP számlánkra, ami a többi befizetés mellett szintén kamatozik.

Mennyivel dobja meg az állami nyugdíjunkat a takarékoskodás?

Azt már láttuk, hogy sok millió forint gyűlhet össze a hosszú évek takarékoskodásának köszönhetően, viszont ez még csak az érem egyik oldala. Sokkal többet mond el számunkra, ha tudjuk, mekkora havi nyugdíj-kiegészítést kaphatok ebből. Tételezzük fel, hogy a felhalmozott összeget havi alapon szeretnénk felvenni, méghozzá 20 év alatt. Óvatosságból, a pénztáraknál is megszokott számításokat használtuk, vagyis kimondtuk, hogy 2%-os hozamot „garantál” számunkra a pénztár a kifizetési szakaszban.

Ezek alapján, aki már a 20-as évei elején elkezdi a megtakarítást, az havonta több mint 97 ezer forintot vehet fel az önkéntes nyugdíjpénztárából. A havonta felvehető összeg meredeken csökken, ahogy egyre később kezdjük el az öngondoskodást. A korábbi példánál maradva, ha a gyűjtést 30 évesen kezdjük, akkor a 97 ezer helyett 57 ezer forintot vehetünk ki havonta a pénztárunkból.

nyugdij2161125Sosem késő elkezdeni a felkészülést

A jövedelmi helyzet vagy éppen más célok (autó, lakás vásárlása például) miatt sokan későbbre halasztják a nyugdíjra való felkészülést. Ez viszont nem jelenti azt, hogy kicsúsznánk az időből. Akik már 30-40 évesek elmúltak, azoknak sem kell lemondaniuk a nyugdíj-kiegészítésről. Mindössze havi alapon nagyobb befizetésre van szükség ahhoz, hogy ugyanazt az eredményt elérhessék. Mintha csak egy vizsgára készülnénk, ugyanazt az anyagot hosszabb idő alatt kisebb ráfordítással megtanulhatjuk, mintha az utolsó napokra tartogatjuk a tanulást.

A következő ábrán figyelemmel követhetjük, hogy miként változik a szükséges befizetés nagysága, ha eltérő időpontokban kezdjük el a „felkészülést”. Jól láthatóan, ha valaki 20 évesen kezd el előtakarékoskodni és 65 éves korára 15 millió forintos egyenleget szeretne látni, akkor elegendő havi alapon 7786 forintot félretennie (a fenti feltételek mellett). Ugyanezt az eredményt 40 évesen már csak havi 23 686 forint mellett vagyunk képesek elérni.

nyugdij3161125Azért is fontos ezt az ábrát megfigyelni, mert kiválóan bemutatja, hogy milyen nagy hatása van a kamatos kamatnak. Minél magasabb életkorban kezdjük el a megtakarítást, annál gyorsabban nő a szükséges havi befizetés nagysága, hiszen a hozamok is egyre kevésbé tudnak a segítségünkre lenni. Egy példán keresztül szemléltetve, ha 20 év helyett 21 éves korban kezdünk el takarékoskodni, akkor havonta 400 forinttal kell többet félretenni. Viszont, ha 40 év helyett már 41 évesen kezdjük el a gyűjtést, akkor az eltérés a havi összegben már 1600 forint.

17 Hozzászólás

  • boda miklós 2016-11-27 10:43:25 - Válasz

    …..ühüm…. és egyszercsak jön selmeczigabriella !

  • lali 2016-11-27 12:10:23 - Válasz

    Nekem az ilyen számításokkal már olyan sok csalódás ért!!!
    Rendben a számítás JÓ!! De! ha eljön az idő vajon lesz-e ebből valami???
    Lehet,hogy se pénz se posztó????!

  • rachel liebermann 2016-11-27 15:29:54 - Válasz

    Bizonytalan gazdasági helyzetben nem lehet eredményesen hosszútávon tervezni. Nem tudni, mit hoz a 45 év, mire a 20 éves nyugdíjba menne. A magam részéről 20 éves koromban 1200 ft volt a fizetésem, és mire nyugdíjba mentem ez a pénz egy napi bevásárlásra sem elég.
    Nem beszélve az Orbán-félékről, akinek a rendszere még az öngondoskodók pénzét is elveszi.

  • István 2016-11-27 15:34:45 - Válasz

    Ha esetleg a kormány úgy döntene, hogy az önkéntes pénztárakat “bedarálná” tudni kell, hogy itt nagyobb ellenállásba fog ütközni, mint a magánnyugdíj esetében. Ha még is keresztül vinne egy ilyet azzal az összes nyugdíjmegtakaritásnak vége lenne. A bizalom onnantól kezdve nulla lenne.

  • Klári 2016-11-27 16:22:34 - Válasz

    Most mentem nyugdíjba. Jól jött volna az a 20 millió. Előbb kellett volna gondolkodnom? Bár nem tudom hogy tettem volna félre 10ezer forintot az 1600 forintos fizetésemből. Lehet, hogy ezen nem is nekem kellene gondolkodnom, hanem annak, aki ilyeneket ír?

  • obsitos 2016-11-27 18:17:11 - Válasz

    Csak az ENRON botrány jut eszembe, amikor egy gazdaságilag-iparilag több lábon álló 20,000 fős nagyvállalat egészségügyi- és nyugdíjalapját 6 (hat) fő ELLOPTA, megtaláltak 4-et, becsukták, 2 még mindig vidámkodik valahol, a húszezer ember meg kifosztva rázhatja az öklét !!!
    Hol a garancia bármire, 45 év múlva?
    Már a nyugdíjkorhatár sem a mostani lesz !!!
    Mi van, amikor elfogy a 20 milla, 20 év alatt ?????

  • Bánó Gábor 2016-11-27 21:32:17 - Válasz

    Nem lehetetlen, de sokkal kisebb a valószínűsége, hogy a kormány ráteszi a kezét az önkéntes nyugdíjpénztári vagyonra. A legfontosabb különbség ugyanis az, hogy amíg a magánnyugdíj-pénztári tagdíj lényegében – és egy időben kötelező jelleggel – az állami befizetésekből kiterelt összeg volt, amit a bruttó(!), adózatlan bérekből vontak, addig az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítás olyan, mint bármely más betét. Vagyis adózott, nettó(!) fizetésből történik a felhalmozása, amihez az állam utólagosan hozzájárul az évi befizetés 20%-val.

    Vagyis ez a 20% – ha úgy tetszik, az övék: adható…és ami adható, az el is vehető! -, tehát ha rá is teszik a kezüket, csak a sajátjukat van joguk vissza venni! Az összes többi azt illeti meg, aki a leadózott pénzéből oda befizetett, ugyanis az ténylegesen magánpénz!

  • Nagy A 2016-11-27 22:26:40 - Válasz

    Igen, és mit fog érni 45 év múlva a 20 mFt?

  • Pogány Judit 2016-11-28 11:38:20 - Válasz

    Még ha meg is lesz a 20 millió, mennyit ér majd 45 év múlva?

  • Kunci 2016-12-01 09:25:45 - Válasz

    Az önkéntesre is azt mondták, hogy az a tiéd. Aztán mégis kicsalták pontosabban kizsarolták az embertől mert sürgősen kellett a zseton. Persze azzal az ígérettel, hogy az állami nyugdíjszámla is egyedi, követhető lesz. Aztán mégsem lett. Miből gondolod, hogy ha az érdekek majd úgy kívánják az mnyp. megtakarításokat nem fogják kicsalni? Az EU-s pénzek felhasználását is elvileg keresztbe-kasul ellenőrzik, ezért azt hinnéd abból nem lehet lopni. Mégis a végén sógor, koma, jóbarát zsebében landol a nagy része. Sajnso az elmúlt évek megmutatták, hogy jelenlegi kormányunk igencsak kreatívan nyúlja le az embereket.

    • bankmonitor.hu 2016-12-01 11:29:11 - Válasz

      Úgy látszik még mindig keveredés van a fogalmak között. Az önkéntes nyugdíjpénztárak most is működnek és a saját vagyonunkként dönthetünk felőlük. A kötelező magánnyugdíjpénztárak esetében fordult elő, hogy a rendszer nagy rézét államosították. Nem szabad keverni a kettőt, mert a logika is teljesen más. A kötelező rendszerben az állam a járulékbevételeinek egy részéről mondott le, és azt kérte később vissza, míg az önkéntesnél a leadózott jövedelmünkből teszünk félre. Itt teljesen egyértelmű a helyzet, hogy az a mienk és úgy tekinthető mint egy bankszámla.

  • Kunci 2016-12-01 09:30:07 - Válasz

    Mai értéken számolnak havi 10000 Ft-tal. Az ilyen biztosításokat évente indexálják (ha kéred) tehát az infláció körüli mértékkel nő a befizetendő összeg de a lejárati összeg is nő. Tehát a lejáratkori X millió Ft annyi fog érni nagyjából mint ma 20 millió Ft.

    • bankmonitor.hu 2016-12-01 11:40:16 - Válasz

      Mi nem biztosításról írtunk a cikkben, hanem önkéntes nyugdíjpénztárakról. Az utóbbinál is lehet arról nyilatkozni, hogy évente automatikusan növekedjenek a befizetések. Ha például az inflációt követik a befizetéseink, akkor valóban jóval nagyobb összeggel tudunk majd kalkulálni.

  • Kunci 2016-12-01 09:50:11 - Válasz

    Azért olyan jó lenne ezt életszerű példán bemutatni, hogy mennyire életszerű vagy működőképes. Max. annál aki legalább 180.000 Ft-ot megkeres 20 évesen (vagy a szülők tudják patronálni) na és persze csak ritkán jár el szórakozni, üdülni. Na de ki az aki ennyi idősen lemond akár csak egy buliról mondván ez a pénz milyen jól fog jönni ha nyugdíjas leszek?

    • bankmonitor.hu 2016-12-01 12:07:34 - Válasz

      Kedves Kunci! Teljesen egyénfüggő, hogy ki mikor kezd el takarékoskodni (miről mond le és miről nem), mi csak azt tehetjük meg, hogy felhívjuk a figyelmet a közelgő veszélyekre. Azt több cikkünkben is bemutattuk, hogy ha korán kezdjük el a megtakarítást, akkor nagyon kis összegből is jókora egyéni számla jöhet össze nyugdíjra, míg később ugyanezt a hatást csak jóval nagyobb áldozatok árán érhetjük el. Mi csak egy hasonlattal élnénk: ha látnánk előre, hogy egy természeti katasztrófa jön és tehetünk is időben ellene, hogy számunkra ne okozzon problémát, akkor nem az lenne az alap, hogy időben lépünk?

  • kazmry 2016-12-01 11:35:22 - Válasz

    jó meglátások,
    szóljon hozzá e nagyszerű ötlet adója

  • Júliusz48 2016-12-06 21:49:01 - Válasz

    Az önsegélyző és a magánnyugdíjpénztár között, hogy míg az önsegélyezőt a polgár maga gyűjti a jövedelméből addig a magánnyugdíjpénztárba a kötelező járulékból vontak el pénzt terhelve ezzel a felosztó kirovó rendszer bevételét amit az államnak kellett kiegészíteni. Természetes, hogy az állampolgárok a jövedelmükből félretett megtakarításaikhoz jobban ragaszkodnak, és az államnak erős ellenállásba kell ütközni még a befagyasztás esetén is is. Mindezek ellenére vannak eszközök az állam kezében, amivel növelhetik vagy csökkenthetik a megtakarítás értékét. Az infláció az egyik ilyen, ugyanis a cikkben emlegetett havi 10000 Ft ma reálisnak tűnik, de a 45 évvel ezelőtti fizetésekből ez kb 300 Ft lenne ami ma a bank levezetése alapján pontosan 600000 Ft lenne. Mindenkinek komolyan végig kéne gondolni, hogy kivon-e 10%-ot fiatalon a jövedelméből, ha a várható értéke nyugdíjba vonuláskor nem érne többet, mint max fél évi nyugdíja. természetesen a megtakarításnak, ha folyamatosan a jövedelem 10%-a a félretett összeg akkor ez az érték lényegesen magasabb is lehetne, de valószínűleg nem érné el még a nyugdíja 5 éves mértékét se, aminek a nyugodt öregkorhoz, ami várhatóavn 20-25 év elégséges lenne. Viszont az mellette szól, hogy a nehéz időszakokban mint pl: a munkanélküliség, ha már több mint 10 évet takarékoskodott, jelentős támogatást tud nyújtani, mert az alaptőke(befizetés, adójóváírás) nem de a hozadéka(kamat) büntetlenül felhasználható.

Szólj hozzá te is

Az email címet nem tesszük közzé.


Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérj ingyenes segítséget szakértőnktől!

Kérdezz minket